Japán kultúrája, az ott élők mentalitása, mindennapjai sok szempontból nagyon eltérő a miénktől és általában más országokétól, beleértve iskolarendszerüket is.
A legtöbb japán iskolát jellemzi egyfajta túlszabályozottság, ami nemcsak a tanulásra terjed ki, hanem a gyerekek viselkedésére, személyiségére is: ezekben az intézményekben érezni sem lehet szabadon.
Japánban egyébként 100%-os az iskolázottság, és nincs írástudatlanság. Bár a középiskola már nem kötelező, a diákok 96%-a folytatja tanulmányait. Iskolarendszerük a miénktől vagy más európai országokétól különbözik: hat év általános iskola után három év junior középiskola következik, majd három év senior középiskola és négy év egyetem.
A japán diákok egy napja az iskolában hatórás, amit tanítás utáni foglalkozások követnek. A diákok matematikát, társadalomtudományt, zenét, technikát, testnevelést és házvezetést tanulnak. Egyre több iskolában vezetik be az angol nyelv oktatását is.
A japán iskolákban maximális fegyelmet várnak minden téren, és a gyerekek tanúsítják is azt. Ha nincs jelen a tanár betegség miatt, nem küldenek be helyettes oktatót. A diákok ilyenkor síri csendben olvasnak, vagy egyedül tartják meg az órát.
A következő képek kíséretében további érdekességek következnek a japán diákok mindennapjairól, iskolai megjelenésükről, tiltott és elvárt dolgaikról.

Közel mindegyik japán iskolában kötelező az egyenruha viselése. Iskolája válogatja, milyen az öltözék színe és szabása, de rendszerint sötét szoknya, nadrág és zakó, valamint fehér blúz vagy ing. A hagyományos japán szett a képen látható: a fiúk magas nyakú, zubbonyszerű zakót, a lányok matrózgalléros blúzt viselnek.

Nem elég, hogy a lányok kizárólag szoknyát viselhetnek, nadrágot nem, a kilencvenes évekig létezett a szabály, hogy a jobbra látható rövidke, buruma nevű alsót kellett viselniük tornaórákon. Mára szerencsére már ők is rendes rövidnadrágban lehetnek. Kiegészítőket viselniük azonban még mindig tilos.

Bizonyos iskolák nagyon szigorúan veszik az egyenruha mellett a hagyományos, egyszerű hajviseletet, és a sminket is tiltják, más intézményekben azonban kevésbé tudják kordában tartani a diákok divatőrületeit. Balra két lány, akik az úgynevezett kogal irányzatnak megfelelően rövidítettek a szoknyájukon. Jobbra a szőke lány úgynevezett yamanba sminket visel, ami szintén egy népszerű japán trend a fiatalok körében.

Rosszat érezni tilos: a japán - és általában a keleti - gyerekeket, diákokat abban a szellemben nevelik, hogy negatív érzelmeiket tartsák magukban. Csak a pozitív érzelmek kinyilvánítását tartják ildomosnak mindenkor, így az iskolában is.
Fotó: Tomwang112 / Getty Images Hungary

Részint ezért is van az, hogy itt igen magas az iskolai zaklatások aránya. A diákok nem szólnak róla, ha bántják őket, mindeközben sok feszültség fel is halmozódik, ami zaklatásban is meg tud nyilvánulni.

Egyenruhában vagy sem, de Japánban minden diák köteles takarítani az osztályteremben és az iskola más helyiségeiben, a mosdóktól a folyosókig.

A japán diákok nem vihetik saját ételüket az iskolába. A menza kötelező, és maguk a gyerekek osztják ki az ételt. Az ebédet a gyerekek az asztaluknál fogyasztják el. A japán diákoknak kötelezően az utolsó morzsáig minden falatot meg kell enniük akkor is, ha épp nem kedvükre való az étel.

Bár itthon a középiskolákban, sőt, akár az általános iskolákban is járnak egymással fiúk és lányok, Japánban az ilyesmi tilos az iskola falain belül.
Fotó: Digital Vision / Getty Images Hungary

A japán gyerekek szünideje is másképp van. Ők a félévek között öt hetet pihenhetnek. Ezalatt az idő alatt is vannak iskolai szervezésű programok, sőt, az általános iskolások házi feladatot kapnak a szünetre. Japánban a legtöbb iskolában szombaton is van tanítás, noha a kilencvenes években elvileg megszűnt a hétvégi oktatás. Sok iskola nem vesz erről tudomást.
Fotó: OkinawaPottery / Getty Images Hungary