Ha harap a kisgyerek: miért van, és hogyan szoktatható le róla minél előbb?

A kisgyerekek még csak tanulják, hogyan is működik a világ, mit szabad tenni, és mit nem. Ezt nem tanácsos szülőként elfelejteni, és indokolatlanul szigorúnak lenni, ha a gyerek esetleg olyat csinál, amivel fájdalmat okoz. A harapás sok szülő számára okoz bosszúságot, fejtörést: miért szokhatott rá a gyerek, és hogyan lehetne leszoktatni róla?

Bárkit harap is, akár a tesót, akár a szülőt, akár a kis barátokat, a dolognak mielőbb elejét kell venni. Az első és legfontosabb, hogy a szülő megtalálja a rossz szokás okát.

Mitől alakulhat ki a szokás?

Meg kell figyelni, mikor fordul elő, hogy a gyerek harapni kezd. Játszik, esetleg nyűgös olyankor? Az is előfordulhat, bár furcsán hangozhat, hogy akkor jön elő ez a szokása, ha éppen éhes.

Sajnos szóba jöhet okként az is, hogy valamiféle bántalmazás éri a gyereket, és ezt vezeti le ilyen módon. Érdemes elbeszélgetni az óvónővel, tanító nénivel, a csoportban is előfordul-e ilyen, esetleg más gyerekeknél tapasztaltak-e hasonlót. Súlyosabb testi-lelki sérülés előtt meg kell oldani az ügyet, ha a gyerekek bántják egymást, vagy a saját gyerek a kiszemelt szenvedő alany.

Lehetséges, hogy a gyerek azért harap, mert így akarja magára felhívni a figyelmet. A szülőnek el kell gondolkodnia azon, mennyi figyelmet fordít a gyerekre, esetleg testvérével szemben nem érezheti-e elhanyagolva magát, nem mobilozik-e a szülő, vagy csinál sokszor bármi mást, amikor a gyerek az érdeklődésére vágyik.

Minél egyértelműbben sikerül beazonosítani a kiváltó okot, annál előbb sikerülhet megszüntetni a rossz szokást. Nem maga a harapás ugyanis, amire fontos odafigyelni, hanem az, ami erre sarkallja a gyereket.

Miután megharapott valakit a gyerek

Ilyen esetekben két nagyon rossz reakció létezik. Az egyik, hogy a szülő nevet azon, ha a gyerek megharapta. Ezzel pozitív megerősítést ad neki, és ráadásul játékot csinál az egészből. Miért akarna a gyerek leszokni valamiről, amivel kiváltotta a szülő mosolyát, és amit környezete viccesnek talált? Még többször fogja csinálni, mint azelőtt, és talán egyre durvábban.

Másik nagyon rossz reakció, ha a gyereket leordítja a szülő. Persze, senki nem örül a fájdalomnak, amit a harapás okozott, és azért sem kell dicsérni a gyereket, ha a testvérét támadta meg ilyen módon, aki most krokodilkönnyeket hullat. Kiabálással azonban nem megy sokra a felnőtt, mivel a gyerek nem arra figyel, amit mondanak neki, hanem egyszerűen megijed. Az üzenet, hogy rossz, amit tett, csakis higgadt állapotban mehet át.

Furcsának tűnhet, de a harapáskor éppen a fenti fordítottját érdemes csinálni. Nem a harapó gyerekhez, hanem a megharapotthoz jó fordulni. A gyerek ezáltal nem kap plusz figyelmet, ha harapott, és rájöhet, nem jó módszert talált a figyelemfelkeltésre. Továbbá a szülő, ha a szenvedő alanyhoz fordul, kiválthatja a gyerek empátiáját, és ő így jobban megértheti, fájdalmat okozott.

Szemet szemért elvet soha ne alkalmazzon a szülő

Sem viccből, sem meggondolatlan, buta revans gyanánt nem szabad visszaharapni a gyereket. Ugyanígy visszaütni sem szabad semmiképpen, ha ő ezt teszi. Gyereket bántani semmilyen formában nem szabad, és nem is vezet célra. Fájdalmat okozni szívtelenség lenne, és az erőszakra válaszként adott erőszak azt erősíti meg a gyerekben, ez a normális megoldás.

A legjobb politika, ha a szülő, miután lenyugodtak a kedélyek, elbeszélget a gyerekkel a tettéről. Amennyiben megfigyelése szerint akkor harap a gyerek, ha fáradt vagy éhes, érdemes a szükségleteire nagyobb figyelmet fordítani, és elébe menni az ilyesfajta tudattalan, gyerek felől érkező üzeneteknek.

Ha a harapásról többféle próbálkozás ellenére sem, hosszú időn át nem lehet leszoktatni a gyereket, és az egyre gyakoribb, egyre durvább, fontos elvinni őt egy gyerekpszichológushoz, aki megkeresheti ennek a szokásnak a mélyebben húzódó, tudat alatti kiváltóját.

Korábbi cikkünkben arról kérdeztünk egy pszichológust, mi a jó szülői reakció, ha megüti a gyerek. Ezt a cikket a link alatt lehet elérni.

• harapás
• gyerekek
• kisgyerek
• rossz szokás
• ok
• Gyerek