Ezt soha ne mondd a gyereknek váláskor: így lehet kevésbé megterhelő a pszichológus szerint

Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus beszél arról, mitől lesz egy válás biztonságosabb vagy éppen megterhelő a gyerek számára.

Ezt soha ne mondd a gyereknek váláskor: így lehet kevésbé megterhelő a pszichológus szerint
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

A válásról sokan automatikusan úgy gondolkodnak, mint egy mély, visszafordíthatatlan gyermekkori traumáról. Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint azonban ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. A Femina interjújában hangsúlyozza: nem maga a válás ténye határozza meg leginkább a gyerek későbbi lelki állapotát, hanem az a családi légkör, amelyben a folyamat zajlik.

A tartós feszültség többet árthat, mint maga a válás

A szakember szerint a legnagyobb tévhit, hogy a gyereknek minden esetben a szülők együttmaradása a legjobb. „Sokkal nagyobb negatív hatása van annak, ha a gyermek tartósan rossz családi légkörben él, konfliktusokkal, kiabálással, félelemmel” – mondja. Ez azt jelenti, hogy egy állandóan feszült, kiszámíthatatlan otthoni közeg hosszabb távon komolyabb érzelmi terhelést jelenthet, mint egy rendezett, de különélő szülői helyzet.

A válás legnagyobb hatása: a bizonytalanság

A szakpszichológus szerint a válás a gyerek számára elsősorban nem „dráma”, hanem bizonytalanságélmény.

A gyerek számára a biztonságos közeg a megszokott rendszer. A válás ennek a rendszernek a megváltozása, ami veszteségélményt okoz.

A család mint struktúra adja a gyermek alapbiztonságát: rutinokat, kiszámíthatóságot, érzelmi stabilitást. Amikor ez felborul, természetes, hogy a gyerek szorong, bizonytalan vagy akár dühös lesz. Ez a reakció önmagában nem kóros – sokkal inkább egy normális alkalmazkodási folyamat része.

Mit tehet a két szülő? A kulcs a közös üzenet

Dr. Makai Gábor szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a szülők érzelmileg ne „háborúként” éljék meg a válást, mert ez közvetlenül hat a gyermekre is.

„Az a legfontosabb, hogy ne magas érzelmi amplitúdóval, egymásnak üzengetve, a gyereket informátorként használva kommunikáljanak” – hangsúlyozza.

A gyerek számára a legnagyobb biztonságot az jelenti, ha mindkét szülő ugyanazt az üzenetet közvetíti: a párkapcsolat megszűnik, de a szülői szerep nem, és a szeretet sem változik.

Ez a fajta egységes kommunikáció csökkenti a lojalitáskonfliktust és a bűntudatot is, amely sok gyereknél megjelenik.

„Nem kell megmenteni a gyereket az érzéseitől.

A pszichológus szerint gyakori hiba, hogy a szülők igyekeznek „átugratni” a gyerek érzelmi reakcióit, és gyors megnyugtatással elnyomni a szomorúságot. „A gyerekben megjelenő félelmet, szomorúságot nem el kell kenni, hanem meg kell érteni” – mondja.

Ha a gyerek azt éli meg, hogy az érzései elfogadhatók, kimondhatók és nem terhelik túl a szülőt, akkor csökken a belső feszültsége. A szakértő szerint az empátia és az érzelmek visszatükrözése kulcsfontosságú:

„Ha szomorú, akkor szomorú – és ezt ki kell mondani, hogy látjuk, értjük.”

A kiszámíthatóság visszaépítése segíti a feldolgozást

A válás egyik legnehezebb következménye a megszokott rutin felbomlása. A gyerekek biztonságérzete erősen kötődik a mindennapi struktúrákhoz, ezért ennek újrateremtése kiemelten fontos.

Ide tartozik például:

  • az alvási rend tisztázása
  • a szülői váltások előre tervezhetősége
  • az óvoda/iskola körüli stabil működés, ki viszi iskolába, ki hozza el

„A gyerek akkor tud alkalmazkodni az új helyzethez, ha minél több kiszámítható pont van az életében” – fogalmaz a szakértő.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az illatok terápiás ereje

Már megvásárolható a Femina első könyve: 

A láthatatlan gyógyító

Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában? 

Promóció

Bűntudat, szeparációs szorongás, lázadás – életkori sajátosságok

Dr. Makai Gábor arra is felhívja a figyelmet, hogy a válásra adott reakció életkoronként eltérhet. Kisgyermekkorban gyakoribb a szeparációs szorongás, óvodás korban az erősebb kapaszkodás, míg serdülőkorban inkább a düh és a lázadás jelenhet meg.

Ezek a reakciók azonban nem feltétlenül problémát jeleznek, hanem azt, hogy a gyermek próbál alkalmazkodni egy új helyzethez.

Amikor a „gyerek miatt maradunk együtt” valójában többet árthat

A pszichológus szerint sok szülő gondolja úgy, hogy a gyerek érdekében érdemes egy rossz kapcsolatban maradni. Ez azonban gyakran ellenkező hatást vált ki.

Az a téves eszme, hogy a gyereket ezzel megvédjük – miközben a folyamatos konfliktus, feszültség, akár bántalmazó légkör sokkal nagyobb terhelést jelent.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

A válás önmagában nem indokol pszichológiai ellátást, de vannak helyzetek, amikor érdemes bevonni szakembert. Ilyen például, ha a gyermek viselkedése, hangulata, szociális működése tartósan megváltozik. A cél ilyenkor nem a „diagnózis”, hanem a támogatás: segíteni a gyereket abban, hogy feldolgozza a változást, és visszataláljon egy biztonságosabb érzelmi működéshez.

A válás tehát nem automatikusan trauma – hanem egy krízishelyzet, amelynek kimenetelét nagymértékben az határozza meg, hogyan viselkednek benne a szülők. A legfontosabb üzenet: a párkapcsolat véget érhet, de a gyerek számára a szülői biztonság nem szűnhet meg.

Életközepi válság: pszichológus segít megérteni, mi történik velünk valójában

Az életközepi válság sokaknál hirtelen döntésekben jelenik meg, valójában azonban egy mélyebb belső önvizsgálati időszak, amely identitásunkat és jövőképünket is újrarendezi.

Elolvasom

Forrás: Getty Images

Ezt is szeretjük