Életközepi válság: pszichológus segít megérteni, mi történik velünk valójában
Az életközepi válság sokaknál hirtelen döntésekben jelenik meg, valójában azonban egy mélyebb belső önvizsgálati időszak, amely identitásunkat és jövőképünket is újrarendezi.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Új autó, hirtelen válás, drasztikus karrierváltás – a legtöbben ezekkel azonosítják a kapuzárási pánikot. Az életközepi válság azonban jóval összetettebb annál, mint hogy valaki egyszer csak meggondolatlan döntéseket hoz. A háttérben sokszor mély identitáskrízis és egzisztenciális szorongás áll. Arról, hogy mit jelent valójában ez az életszakasz, és mikor érdemes segítséget kérni, Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.
„Elfogyott az idő?” – Így lehet túljutni az életközepi válságon a pszichológus szerint
- A kapuzárási pánik valójában egy egzisztenciális szorongás. Az egzisztenciális szó itt nem anyagi problémát jelent, hanem azt, hogy az ember elkezdi megkérdőjelezni saját életét: ki vagyok, mit értem el, merre tartok – magyarázza Dr. Makai Gábor.
Fotó: brizmaker / Getty Images Hungary
Életközepi válság: a pszichológus segít
Az életközepi válság lényege nem feltétlenül a külső változtatás, hanem a belső bizonytalanság. Az ember számot vet az addigi évekkel, és olyan kérdések fogalmazódnak meg benne, mint:
- jó döntéseket hoztam?
- ezt az életet akartam?
- van még időm változtatni?
- Ilyenkor gyakran megjelenik az érzés, hogy valamiről lemaradtunk, rossz irányba mentünk, vagy elfogyott az idő. És ezzel együtt akár az élet értelmét is elveszítheti az ember egy időre" – mondja a szakértő.
Identitáskrízis és belső nyomás
A pszichológus szerint ez az időszak sokaknál erős önkérdőjelezéssel jár.
- Az ember üresnek, kevésnek érezheti magát, és közben egy belső nyomást él meg, hogy most azonnal változtatnia kell.
Ez vezethet ahhoz, hogy valaki hirtelen, impulzív döntéseket hoz:
- kilép a házasságából,
- új munkába kezd,
- teljesen új életet próbál építeni.
- Ezek a döntések sokszor szorongásvezéreltek – hangsúlyozza Dr. Makai Gábor. - Az érintett nem feltétlenül átgondoltan cselekszik, hanem menekülni próbál a bizonytalanság érzése elől.
Nem betegség, hanem fejlődési krízis
A szakértő szerint fontos tisztázni, hogy az életközepi válság önmagában nem kóros állapot.
Ez egy természetes fejlődési krízis. Ahogyan a serdülőkor is egy átmeneti, identitásformáló időszak, úgy a midlife krízis is az.
Az életközepi válság tehát nem feltétlenül romboló. Lehet egyfajta újratervezés is, amikor az ember tudatosabban kezdi el vizsgálni az értékeit és céljait.
- Ha ezt a krízist sikerül jól megdolgozni, abból fejlődés következhet. Az ember tisztábban látja, mire van valóban szüksége, és újult erővel tud továbbmenni.
Miért érintheti erősebben a férfiakat?
A közvélekedés szerint a férfiak látványosabban élik meg ezt az időszakot, és a pszichológus szerint ennek van alapja. - A férfiaknál gyakran hangsúlyosabb a teljesítmény kérdése. Hogy mit értem el, mit mutatok kifelé, milyen státuszom van.
Ha az önértékelés erősen kötődik a sikerhez vagy az anyagi eredményekhez, akkor ezek megkérdőjeleződése komoly szorongást okozhat.
Ilyenkor megjelenhet az érzés, hogy „kevés vagyok”, „nem értem el eleget”.
Sokan próbálnak ebből hedonista módon menekülni: új kapcsolat, szélsőséges életmódváltás vagy folyamatos élménykeresés formájában.
Ezek rövid távon adhatnak egyfajta eufóriát, de nem oldják meg az alapkonfliktust. Olyan ez, mint egy gyors fájdalomcsillapító: átmenetileg enyhíti a szorongást, de a probléma attól még megmarad.
Mikor jelentkezik az életközepi válság?
A tapasztalatok szerint leggyakrabban a 35–40-es életkor környékén jelenik meg először erőteljesebben.
- Ez az a pont, amikor az ember már látja az addigi életútját, és elkezd számot vetni azzal, mit ért el, illetve mi az, ami még előtte állhat.
Később, az 50-es, 60-as években is megjelenhetnek hasonló kérdések, de azok már más típusú élethelyzeti krízisekhez kapcsolódnak.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Az önkérdőjelezés önmagában természetes része lehet ennek az időszaknak. A döntő kérdés az, hogy mennyi ideig tart, és mennyire bénítja meg a mindennapokat.
- Egy ilyen bizonytalanság fél-egy év alatt általában le tud zajlani. Az ember lassan megtalálja az új egyensúlyt.
Ha azonban a szorongás tartóssá válik, és már a munkára, párkapcsolatra vagy a mindennapi működésre is negatívan hat, akkor érdemes segítséget kérni.
Ha egy évnél tovább fennáll ez az állapot, és komoly feszültséget okoz, akkor már indokolt lehet a szakember bevonása.
A terápiában ilyenkor az egyik legfontosabb cél, hogy az érintett visszataláljon a realitás talajára, és ne impulzív döntésekkel próbálja enyhíteni a belső feszültséget.
A pszichológus szerint változtatás lehet teljesen jogos igény, de fontos, hogy ne pánikból történjen, hanem tudatosan, átgondoltan. Dr. Makai Gábor hangsúlyozza: a krízis szó önmagában nem jelent betegséget vagy kudarcot.
- A krízis egy megugrandó élethelyzet. Egy olyan szakasz, amely fejlődésre kényszerít.
Az életközepi válság tehát nemcsak veszteség vagy összeomlás lehet, hanem lehetőség is arra, hogy valaki újradefiniálja önmagát, és tudatosabban alakítsa a következő életszakaszát.
- Ez nemcsak lehet pozitív folyamat, hanem ideális esetben annak kellene lennie – fogalmaz a szakember.
Miért csak évekkel később látjuk a képeinken, hogy jól néztünk ki? Dobó Katával beszélgettünk az életkori válságokról
Dilemma podcastünk új epizódjában Dobó Katával beszélgettünk.
ElolvasomForrás: Getty Images
