Miért pont a gólya hozza a kisbabát? Egyáltalán nem romantikus az eredeti történet
A fehér gólya legendája az ókori görög mitológiáig nyúlik vissza.
Ha a gyermek felteszi a szülőknek a kényes kérdést, hogy hogyan is lesz a kisbaba, vagy honnan jött a kis testvér, sokunk a méhecskékről és a virágokról kezd beszélni, vagy a gólyával magyarázzuk a dolgot.
Számos mesében megjelennek a csőrükben csecsemőket szállító fehér gólyák, akik nem csak az európai kultúrkörben élnek évszázadok óta: Amerikában, Afrika északi részén és a Közel-Keleten is ismert a történet, miszerint a gólya hozza házhoz a bepólyált babákat. Az eredeti történet ugyanakkor nem olyan romantikus, mint ahogy azt a mesekönyvek és mesefilmek láttatják.
A gólya, akik ellopta Héra gyermekét
A gólyák és babák közötti kapcsolat egyes szakértők szerint az ókori görög mitológiára vezethető vissza. A történet az istenek királyának, Zeusznak a feleségéhez, Hérához kapcsolódik.
A legenda szerint Héra dühében gólyává változtatta a gyönyörű Geranát, a pigmeusok királynőjét, aki úgy állt bosszút, hogy madár alakban elrabolta a gyermekét. A görög művészetben emiatt gyakran ábrázolták a gólyákat "csecsemőszállító" szerepkörben, ám Warren Chadd, a 2016-ban megjelent Birds: Myth, Lore and Legend című könyv társszerzője szerint az eredeti történet inkább darumadárról vagy gémről szól, amelyeket akkoriban gyakran összekevertek a gólyákkal.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Az író hozzátette, az egyiptomi mitológiában a születés, újjászületés és színük révén a tisztaság szimbólumaként azonosították a fehér, hosszú csőrű madarakat. A történelem aztán hamarosan igazolta, hogy a mesebeli teremtmény az ősi Egyiptomban valójában gém volt, de akár pelikán is lehetett az említett fajbéli tévesztésekkel magyarázva. Fehér pelikánok egyébként az európai középkori irodalomban a katolicizmus, az újjászületés és a fiatalok nevelésének jelképei voltak.
A történészek szerint a gólyákkal és babákkal kapcsolatos mondák Európán belül Németországban és a skandináv országokban alakulhattak ki, egészen a pogány időszakig visszamenőleg. Mivel a gólya vándormadár, ősszel melegebb éghajlatra repül, és tavasszal tér vissza, így adta magát a történet, hogy kilenc hónap elteltével, egy új élettel a csőrében érkezik haza. Már csak azért is, mivel az éves nyári napforduló idején, ami június 21-ére esett, a házasságot és a termékenységet ünnepelték, a párok ekkor léptek frigyre, így tavasszal sok csecsemő született.
A baba, aki kétszer született meg
Lynlee kétszer született meg, első alkalommal azonban csupán néhány órára hagyta el édesanyja biztonságot adó pocakját.
Íme, a baba, aki kétszer született meg: igazi csoda, hogy életben maradt
ElolvasomBorító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary