Fiatalkori öngyilkosság: ezek az okok vezetnek tragédiához a szakértők szerint

2022 májusában egy 18 éves fiú életét sikerült, egy 16 éves fiúét azonban nem sikerült megmenteni Magyarországon. 

Milyen okok vezethetnek a tragédiáig a szakemberek szerint? A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány írását olvashatod a témában.

Nőtt a segítségért fordulók száma

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta működtet lelkisegély-szolgálatot, és a fiatalkori öngyilkosságok megelőzése kiemelt célja a szervezetnek. Tapasztalatuk szerint 2021-ben illetve 2022 első hónapjaiban sokkal több gyerek, illetve húsz év körüli fiatal felnőtt keres segítséget szuicid gondolatokkal küzdve, mint az előző években bármikor. Ennek okai nagyon komplexek. Talán a sok negatívum mellett - egzisztenciális szorongások a családban, családon belüli erőszak, kortárs bántalmazás, hatalmas hiányok az ellátórendszerben -, az is ott van a számok növekedésében, hogy többet lehet hallani a médiában pszichés betegségekről és segítő lehetőségekről. A Kék Vonal segítőivel megosztott történetekből szépen kirajzolódik, hogy mire lenne szükség a fiatalkori öngyilkosságok megelőzéséhez.

A fiatalkori öngyilkosságok okai

A híradásokban megjelenő öngyilkosságok okaiként gyakran hangoznak el a „családi konfliktusok miatt” vagy „családi veszekedés után” mondatok, melyek kelthetik azt a benyomást, hogy jellemzően elég egy rossz szó, egy érdekellentét, egy félreértés, és egy fiatal élet elvész. Miközben az öngyilkosságok általában nem vezethetők vissza egyetlen okra, ritkán előzmény nélküliek, és így az esetek többségében megelőzhetők lennének.

A befejezett öngyilkosságok esetében nagyon gyakran kiderül, hogy az áldozat valamilyen lelki betegséggel küzdött. Ez tizenévesek körében legjellemzőbben a serdülőkori depresszió, ami az érintett gyermek környezetét is bevonó terápiával jól kezelhető betegség. Jól kezelhető, ha időben kap a beteg diagnózist, a diagnózis után elkezdődik a megfelelő terápia elérhető szakemberrel. Ha ez nincs, és tapasztalatok szerint egyre többször nincs, akkor a kezeletlen depresszió vagy más gyermekpszichiátriai kórkép, mint az erős szorongások, evészavarok, a kényszer- és pánikbetegség vagy a különböző személyiségzavarok első jelei, egyre nehezebben elviselhető tünetekben jelentkeznek. Ezek aztán rontják a beteg gyerek és a környezete életminőségét. Nő a feszültség, az elszigetelődés, gyorsulnak a destruktív folyamatok. Mindez befejezett öngyilkossághoz, tragikus gyermekhalálhoz vezethet.

Segítség nélkül

A serdülőkori pszichés betegségek is ritkán jönnek úgy, mint derült égből a villámcsapás. A mentális egészség romlása sokszor egy folyamat. A gyerekeknek, kamaszoknak nincsenek megfelelő megküzdési stratégiái. Az érzelemszabályozáshoz, azaz a bennük aktuálisan megjelenő érzések befolyásolásához és kontrollállásához nem kapnak támpontokat. A szülők sajnos ehhez nem mindig tudnak jó mintát adni, az iskolában pedig nincs tér, idő, figyelem és sokszor megfelelő tudású szakember sem, hogy ezeket a hiányokat ott pótolni lehessen. Az elmúlt években a Covid, a digitális oktatás, a családokat ért veszteségek növelték azt az amúgy is nagyon magas stressz-szintet.

Túlterhelt rendszer

Az óvodákban, iskolákban pszichológusok feladata lenne a mentális egészség védelme, de több tízezer gyerek jár olyan intézménybe, ahol nincs ilyen szakember. Mindeközben az iskolai erőszak, a bullying és cyberbullying, a rivalizáció és teljesítményszorongás egyre több diáknak okoz szenvedést. Persze nem lehet, nem kellene mindent az amúgy is túlterhelt, iskolában dolgozó szakemberektől várni. Számos civil szervezet működik a gyermekek mentális egészségét is érintő területeken. Ezekre a programokra azonban nemcsak pályázati forrás nincs, de annak a keretrendszerét sem sikerült az elmúlt teljes tanév során kialakítani, hogy milyen feltételekkel tarthatnak civil szervezetek programokat iskolákban. Marad a család, a szülők, mint esetleges védelmi faktor. Ugyanakkor a legjobban működő családoknak is lehet szüksége segítségre. Szintén a Kék Vonal tapasztalataiból kiindulva a családterápiás segítség, a szülőkonzultációk is sokszor elérhetetlenek, illetve sok család fél a stigmától vagy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberektől, és inkább nem is kér segítséget.

Megoldás lehetne

A gyerekek biztonságához a gyerekek mentális jólléte is szorosan hozzátartozik. A környezetüket jelentő felnőttek felelőssége, hogy ennek prioritást tudjanak adni. A fiatalkori öngyilkosságok megelőzhetőek. Ennek kulcsa a gyermekek mentális egészségvédelmében, a gyermekpszichiátriák és szakszolgálatok kapacitásának növelésében és a családok partneri, elfogadó, nem büntetésorientált támogatásában rejlik. Az öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyermek nem meghalni akar, de nem talál segítséget a számára egyedül megoldhatatlan krízishelyzetében. Sokuk számára a kamaszkor viharos időszakában sem a család, sem az iskola nem tudja betölteni az óvó, védő, támogató közeg funkcióját. Vegyük észre, ha bajban vannak, szólítsuk meg őket, merjünk közelebb lépni, meghallgatni, mert egyetlen gesztus is életmentő lehet.

A gyermekkori depresszió tünetei

Ahogy felnőttkorban, úgy már a gyerekeknél is kialakulhat szorongás és depresszió, amit gyakran a szülők csak általános rosszkedvnek hisznek. Fontos, hogy időben felismerd!

Képek: Getty Images Hungary

• öngyilkosság
• kamaszkor
• fiatalkori öngyilkosság
• pszichológia
• Gyerek