Csak kötöttséget látnak a gyerekvállalásban: hol siklik el sok férfi a pszichológus szerint?

A gyermekvállalás komoly lépés az életben, melyre meg kell érni. Ám olykor ez a bizonyos pont, amitől fogva a babaszületésre készen áll valaki, csak megkésve, vagy még úgy sem érkezik el. Az, hogy egy férfi vagy egy nő szeretne-e szülővé válni, vagy sem, természetesen a saját döntése, ám a párkapcsolatokban akár áthidalhatatlan nehézséget is okozhat, ha az egyik fél szeretné, a másik pedig félelemmel tekint a gyermekvállalásra.

A férfiak körében talán valamivel gyakoribb az utóbbi hozzáállás, mint a nőknél. Sokan az apaságban kötöttséget, szabad életük végét, túl nagy felelősséget, béklyót látnak, és menekülnének még a gondolattól is, hogy ilyen szinten elkötelezzék magukat. A pszichológussal, Acosta Sára Diánával beszélgettünk, hogy felfedjük ennek a jelenségnek a hátterét: vajon mi húzódik meg a gyermekvállalástól való félelem mögött a férfiaknál? Ami pedig még fontosabb: idővel változhat?

Eltolódik a fókusz

Sok férfi számára a gyermekvállalás nemcsak a vele járó felelősség miatt félelmetes, hanem azért is, mert úgy sejtik, a kicsi érkezésével a párkapcsolatban addig meglévő egyensúly, vagy többé-kevésbé egyensúly elbillen, és ő háttérbe szorul az anya és a baba mögött.

Noha teljesen természetes, hogy az anya és a baba kerül ilyenkor fókuszba, hiszen az anya óriási fizikai és lelki megpróbáltatás után regenerálódik, a baba pedig fokozott figyelmet igénylő újszülött, a férfi számára mégis ijesztő ez az időszak előretekintve, illetve majdan megélve is. De vajon mit érezhetnek ilyenkor?

- Egy gyermek születésekor a hangsúly az anyán és a babán van. Ez természetes, azonban kevés lehetőséget ad az apának arra, hogy felfedezhesse saját érzéseit. Sok szó esik arról, hogy ilyenkor az édesanyák min mennek keresztül mind érzelmileg, mind hormonálisan, az apukák pedig kicsit háttérbe szorulnak. Pedig ők is egy életszakaszkrízis előtt állnak. Az apává válás nagy felelősséget hordoz, meg kell felelniük a társadalom elvárásainak, félretenni a gyermekiességet, gondoskodni a családról, támogatni az újdonsült édesanyát mindenben, amennyire csak lehet - mondta a pszichológus.

A párkapcsolati változások ugyancsak elrettentőek sok férfi számára. Nincs benne semmi meglepő, hogy ilyenkor a kicsi körül forog a nő gondolatainak jelentős hányada. Aggódik, félti a kicsit, jól akarja csinálni, amibe talán életében első ízben kóstolt, és boldogulni ezernyi új feladattal. Természetesen a nő is jó, ha próbál némi tudatos figyelmet fordítani a párjára, de a férfi részéről is kívánatos a megértés. A párkapcsolat féltése mégis a legtöbb, apaságtól félő férfi érvei közt szerepel:

- Ilyenkor a férfinak le kell mondania arról, hogy párja csak az övé. A kétszemélyes kapcsolat feladása mindkét fél számára lemondással jár, de az anya ezt a szoros kapcsolatot újra tudja élni a babával. Ha minden jól megy, ebbe a szimbiózisba az apa is be tud csatlakozni, de amíg ez nem történik meg, addig veszteségként élheti meg az új helyzetet. Ezt a veszteségérzést mindenki másképp, más mértékben tudja kezelni. Befolyásolhatják hozott, akár gyermekkori sérelmek is, ezért különösen fontos, hogy a nő ezt a folyamatot segítse, és ebben támogatást nyújtson partnerének, aki viszont minél nyíltabban tudja kommunikálni félelmeit és érzéseit, annál több segítségre számíthat - mondta Acosta Sára.

A pszichológus szerint azonban elkerülhetők, tompíthatók a kapcsolatban bekövetkező negatív változások, egyúttal a férfi félelmei is:

- Fontos, hogy ezeket a nehézségeket tudatosítsuk, így tudunk lépéseket tenni annak érdekében, hogy ez az időszak minél zökkenőmentesebben alakuljon, és a kapcsolatot is inkább erősítse, mintsem negatív hatással legyen rá. Ami segíthet a férfiaknak és a kapcsolatnak: egyrészt, ha az apa minél jobban be tud vonódni a babavárásba és a csecsemő körüli teendőkbe, ha beszélni tud félelmeiről, és arról, őt hogy érinti, hogy apává válik - ne legyen mellékszereplő. A kapcsolatnak jót tehet, ha tudnak valamennyi időt kettesben tölteni, ha van, aki vigyázzon a babára, hogy érezze, hogy párját nem vesztette el, szeretetéért nem kell versenyeznie a babával - ez a versengés ugyanis megnehezítheti számára, hogy az apa szerepét vigye.

Ha később sem akar gyereket

Bár sokan értetlenkedve fogadják, létező dolog, és mindenkinek jogában áll eldönteni, akar-e majd gyermeket, vagy sem. Előfordul, hogy a félelmek és ellenérzések sosem halványulnak el. Érdemes ennek bepillantani a lelki hátterébe:

- Vannak férfiak - és nők is -, akik nem szeretnének, nem terveznek gyereket vállalni annak ellenére, hogy biológiai okok ebben nem gátolják őket. Ennek különféle okai lehetnek, a gyermekvállalás kapcsán megjelenhet például a múltbéli fájdalmas emlékek ismétlődésétől való félelem. Ez önmagában még nem kell, hogy "válóok" legyen, minél tudatosabbak ezek a félelmek, annál kevésbé valószínű, hogy tényleg be is következnek, ezek tudatosításában segíthet például egy terapeuta (egyéni vagy pár). Azonban tiszteletben kell tartanunk azt, ha valaki nem szeretne gyereket vállalni, ezt ugyanis nem erőltethetjük rá senkire. Ha ezzel a döntéssel nem tudunk megelégedni, lehet, hogy a legokosabb a továbblépés. Abból ugyanis nem valószínű, hogy jó dolog sül ki, ha társunk csak a megalkuvás kedvéért, de valójában belső motiváció nélkül, a kedvünkért "megy bele" a gyerekvállalásba - mondta a pszichológus.

Apa lesz, pedig nem akarta

Az élet néha úgy hozza, hogy olyan kapcsolatba érkezik baba, ahol a férfi egyértelműen tartott a gyerekvállalástól. Ilyenkor sem kell kétségbeesni leendő anyaként, de a baba nem tervezett megfoganása előtt érdemes alaposan átgondolni a dolgokat Acosta Sára szerint, hiszen a baba ellen való tiltakozás vészjósló jel is lehet. Ez persze nem zárja ki, hogy a férfiból a legjobb apa váljon:

- Ha valaki nagyon nem akar gyereket, azt vehetjük intő jelnek, ennek ellenére, ha mégis úgy alakul, hogy megszületik a baba, nem kizárt, hogy az apa, aki egyébként nem szeretett volna, végül mégis jó apává váljon. Ezt nehéz előre megjósolni, nagyban függ attól, hogy miért zárkózott el ennyire korábban a dologtól. Elképzelhető, hogy gyermeke megszületése után rájön, hogy korábbi félelmei nem igazolódtak be, de ugyanígy rosszul is alakulhatnak a dolgok - mondta a pszichológus.

Bárhogyan is alakul, nagyon fontos, hogy a férfi és a nő ne felejtsen el figyelni egymásra, ha babájuk születik. Mind a férfi, mind a nő számára fordulópont egy baba érkezése, az e kapcsán érzett félelmek, illetve az utána elkövetkező változások pedig egyáltalán nem természetellenesek. A titok abban rejlik, hogy ezt a nagy változást mennyire képes tudatosan megélni a pár, tudnak-e a történésekről kommunikálni, és képesek-e egymás helyébe képzelni magukat. Az utóbbinak kulcsszerepe lehet.

• pszichológia
• férfi
• terhesség
• gyermekvállalás
• Gyerek