Nemcsak a lélekre, az agyműködésre is pozitívan hat a szülői beszélgetés: még egy ok, hogy szakíts rá időt

Kérések, utasítások, tiltások és válaszok a miértekre. Ezer mondat elhangozhat nap nap után a szülők és a gyerekek közt. A beszélgetés ugyanakkor jó, ha nem merül ki ennyiben.

Pszichológus és agykutató körökben is tanácsolják ezt, ugyanis, mint mondják, a szülő és gyerek közti beszélgetés pozitív változást idéz elő a gyerek agyában.

Ebben változik a gyerek agya

Rachel Romeo, a Harvard Egyetem PhD-tanulója és társszerzői írták a tanulmányt, melyben rávilágítanak, hogy az otthoni, egymás közti, szülők és gyerekek közti nyelvezet a kognitív fejlődést, a szókincsgyarapodást, a verbális képességeket pozitívan befolyásolja, és szélesítheti a gyerek műveltségét is.

Nem az számít, milyen szavakkal, hanem az, mennyit beszél a szülő

Mint a kutatók mondják, tény, hogy a szociálisan hátrányosabb helyzetű, esetleg kevésbé művelt családokban a használt szókincs szűkösebb, de nem azon múlik a szülő-gyerek beszélgetés jótékony hatása, milyen változatos a szóhasználat. Különös, de épp ellenkezőleg: a kutatók vizsgálati eredményei szerint a mennyiség és a minőség kérdése a mennyiség javára dől el. Tehát, ha szegényebb szókinccsel is, de beszél a szülő, azzal ugyanúgy fejleszti a gyereke agyát és verbális képességeit, mintha választékosan fogalmazna. Sajnos sokszor előfordul, hogy a hátrányosabb helyzetű családokban a fókusz más dolgokra tevődik, és hanyagolják a gyerekekkel a kommunikációt, de szerencsére vannak kivételek is.

Ezt egy kutatás során derítették ki, melyben 36, 4-6 év közti, más-más szociális hátterű gyerek környezetében elhangzó beszédet rögzítettek. Két egész napon át készültek a hangfelvételek, majd elkezdődött az elemzés. Megszámolták, hány szót hallottak a gyerekek.

A vizsgálatról szóló videó

Ezután a kapott számok fényében fMRI segítségével megvizsgálták a gyerekek agyműködését is. Azt mutatták ki, hogy azoknak a gyerekeknek a beszédközpontja mutat nagyobb aktivitást egy mese hallatán, akikhez többet beszélnek, és nem azoké, akikhez változatosabban. A verbális képességek fejlődését tehát nagyban befolyásolja, mennyi beszédet hall otthon a gyerek. 

Mit mondjunk a gyereknek?

Fontos, hogy már babakortól beszéljünk a kicsikhez, és ahogy növekednek, mindez idő és energia híján se maradjon abba. Sokak számára okoz gondot, miről beszélhetnének egy babához. Egyszerű: a legkisebbek számára tökéletesen megfelel, ha kedves hangon, alapos hangsúlyozással elmondja a szülő, éppen mi történik vagy mi fog történni. Például: gyere, most kiveszlek a kiságyból, és adok rád egy sapkát, azután sétálni megyünk.

A kisgyerekekkel már könnyebb, hiszen ők kérdeznek, cserfesek, rendszerint túlbeszélik a felnőtteket. Kíváncsiak a világ dolgaira, magyarázatokra szomjaznak, imádják a meséket. A nagyobb gyerekeknél megszaporodnak a ki-mikor-hol-miért-hogyan kezdetű kérdések. Az a fontos, hogy a szülő mindig a gyerek korának megfelelően fogalmazzon, ha beszélget vele.

Bár vannak a gyerek életében szakaszok, mikor nehezebb velük megtalálni a hangot, de törekedni mindig érdemes a beszélgetésre. Kamaszkorban, igaz, érdemes néha egy lépést tenni hátra, és megvárni, míg a gyerek is nyit, vagy hajlandóbb a beszélgetésre.

A kamaszkori szülő-gyerek viszonyról korábbi cikkünkben bővebben is szóltunk.

Ettől is bővül a gyerek szókincse

Az olvasás fontos, de ne csak a kötelezőkkel találkozzon a gyerek! Az igazi rajongás a könyvek iránt a korának megfelelő, őt szórakoztató regények olvasásából alakulhat ki. Első regényeket ajánlunk.

Videó: Youtube/McGovern Institute, f otók: Getty Images

• beszélgetés
• szülő
• Gyerek