4 tipikus szülői tévedés, ami gyerekkori elhízáshoz vezet

A kövérség létrejöttének mechanizmusa nagyon egyszerű: a gyerek több kalóriát fogyaszt, mint amennyi az életkorának megfelelő optimális fejlődéshez kell. Pedig a legkisebbek még ösztönösen tudják, mennyi élelemre van szükségük.

Ám sokan mintha elfelejtenék ezt idővel - belőlük lesznek a duci gyerkőcök, illetve a későbbiek során a túlsúlyos felnőttek. Mindehhez hozzájárulhatnak a környezeti hatások is, ám a legfontosabb szerepet a szülő játssza.

Egyet anyu kedvéért, egyet apu kedvéért

A szülő akkor nyugodt, ha biztos abban, hogy csemetéje fizikai szükségleteit maradéktalanul kielégítette.

Ezért ragaszkodhat ahhoz, hogy az általa megfelelőnek tartott ételmennyiséget nap mint nap magához vegye a kicsi - figyelmen kívül hagyva, hogy a felnőttekhez hasonlóan a gyerekeknek sem grammra ugyanannyi az aktuális szükségletük. A gyerkőc pedig - főleg, ha konfliktuskerülő típus, vagy kellő önbizalom híján minden módon meg akar felelni a külvilágnak - inkább letuszkolja a torkán a rántott húst, holott a legkevésbé sem esik jól neki.

Így aztán könnyen hozzászokik ahhoz, hogy a szükségesnél többet egyen - lassan, de biztosan gyarapodni kezd a súlya, a folyamat pedig csak komoly áldozatok árán fordítható vissza.

Az édesség, mint jutalom

Szinte minden gyerek szívesebben eszik édességet, mint bármi mást, ám ez a jelenség önmagában még kezelhető lenne. A gond inkább az, hogy a jóléti társadalmak azzal, hogy olcsó, finomított cukorral árasztják el az embereket, az édesség vásárlását és fogyasztását az élvezeti szokások részévé tették. Sok családnál bevett szokás, hogy édességgel fejezik ki köszönetüket a kicsinek, vagy így gyógyítják a lehorzsolt térdét - azaz egyfajta jutalomként, egyszersmind fájdalomdíjként használják azt.

Nem csoda, ha idővel a gyerek minden olyan helyzetben, amikor megítélése szerint valamilyen nagy dolgot vitt véghez, netán kellemetlenség érte, úgy érzi, ez jár neki - annál is inkább, mert az édesség a szeretet szimbóluma, azaz a kellemes íz mellett egy kis lélekcirógatásban is része lehet.

A legjobb, ha sohasem tartasz otthon ilyesmit, ekkor ugyanis nyugodtan és őszintén azt mondhatod, hogy nincs, ha édességet kér csemetéd. Azzal pedig, ha megveszed a legkevésbé ártalmas édességből a legkisebb adagot, engedve porontyod kérésének, sok felesleges konfliktust elkerülhetsz. Kötheted az édességvásárlást bizonyos alkalmakhoz, például a napi cikkek beszerzéséhez is.

Megoldatlan pszichés problémák

Viszonylag gyakori a pszichés ok miatti túlevés, azaz bulimia, ami nem azonos az önhánytatással, vagyis a bulimia nervosával. A jelenség hátterében általában a szülő-gyerek kapcsolat zavara, beilleszkedési zavar, önbizalomhiány, illetve teljesítménybeli kudarc áll. Ha a szülő elsiklik a kicsi jelzései fölött, illetve nem tulajdonít nekik jelentőséget, akarata ellenére arra ösztönzi csemetéjét, hogy az evésben keresse az életéből hiányzó örömforrást.

A kövérség kialakulása tovább rontja a lurkó önmagáról kialakított véleményét - a kortárscsoport csúfolja, testnevelője megszégyeníti a többiek előtt. Így egyre több és több kudarcot él meg, melyeket ismételten evéssel - mint örömszerző tevékenységgel - kompenzál. Hogy gyermeked ne kerülhessen ilyesféle ördögi körbe, ne menj el jelentéktelennek tűnő lelki rezdülései fölött se. Könnyen lehet ugyanis, hogy az a fajta magatartás, amit elsőre hisztiként, lázadásként vagy egyszerű rosszalkodásként értékelnél, valójában a lélek segélykiáltása.

Ily módon idejében felismerheted, ha baj van, és elejét veheted a mértéktelen evés és hízás kialakulásának. Adott esetben akár szakember segítségét is kérheted, főként a prepubertás-, illetve pubertáskorban, amikor a feldolgozatlan lelki bajok különösen súlyos következményekkel járhatnak.

Szigorú fogyókúra

Ha csemetéd túlsúlyos, orvossal vagy dietetikussal megbeszélve olyan étrendet kell kialakítanod számára, mely biztosítja tápanyagszükségletét, elegendő kalóriát ad mindennapi tevékenységéhez, és ami a legfontosabb: a lurkó nem éhezik.

A felnőtt ugyanis tudatosan kibírja az éhezést - bár mindannyian ismerünk ellenpéldákat is -, de az, aki valaha is diétázott, tudja, hogy a szigorú étrend betartása milyen megterhelő a lelkiállapotra nézve. Egy gyerek mindezt értelemszerűen még rosszabbul tűri, ezért nagy a kockázata annak, hogy suttyomban melléeszik. Így pedig nemhogy nem fogy, de további felesleget is magára szedhet, a lelkiismeret-furdalást pedig szintén evéssel kompenzálhatja.

Cikkünk dr. Kovács Ágnes A doktor néni könyve című műve alapján készült, mely az Officina Kiadó gondozásában jelent meg.

• táplálkozás
• túlsúly
• gyerek étrend
• túlsúly lelki okai
• étkezés
• kisgyerek
• gyerekek lelki bajai
• Gyerek