3 lelki ok, ami rákhoz vezethet gyerekkorban

A rákot még a viszonylag közeli múltban is inkább az idősebb generációk betegségének tekintették, manapság azonban egyre nagyobb mértékben érinti a gyerekeket is, különös tekintettel a leukémiára, az agydaganatra és a limfózisra. Az, hogy egy kisgyerek rákos lesz-e, vagy sem, számos tényezőtől függ.

Egyes esetekben összefüggés mutatható ki az embrionális fejlődés zavara és a kór kialakulása között, ám az is lehet, hogy a csemete későbbi növekedése és fejlődése során kerül úgymond homokszem a gépezetbe. Állhat a betegség hátterében genetikai hajlam, de a külvilágból érkező káros hatások is sokat nyomhatnak a latban.

A fentieken túl pedig bizonyos pszichés jelenségek is szerepet játszhatnak a rák létrejöttében - sőt, egyes szakemberek állítása szerint nagyobb jelentőséggel bírhatnak, mint a fizikai szintű összetevők.

Előbbiek meghatározzák a sejtek működését szabályozó - stimuláló, illetve gátló - idegi impulzusokat. Tudd meg, hogy gyermeked a veszélyeztettek körébe tartozik-e!

Hosszan fennálló stresszhelyzet

A felnőtteknek is sok fejtörést okozhat, ha körülményeik valamilyen oknál fogva kedvezőtlenné válnak, mint ahogy az ebből adódó feszültséggel sem mindig sikerül megbirkózniuk - a kisgyereknek pedig korából adódóan még inkább behatároltak a lehetőségei e téren.

Pedig aligha akad olyan kicsi, aki első néhány éve során legalább egy-két alkalommal ne kerülne valamilyen hosszan fennálló, számára kisebb vagy nagyobb fokú stresszt jelentő szituációba. Ilyen lehet egyebek mellett a szülők válása, a család bővülése - például kistestvérrel vagy nevelőszülővel -, költözés, óvoda- vagy iskolaváltás, és még hosszan sorolhatnánk. Szerencsére az esetek többségében a csemete idővel elfogadja a családjában vagy a környezetében bekövetkezett változást, sőt, akár a dolgok jó oldalát is sikerül felfedeznie, különösen, ha mindehhez segítséget is kap a körülötte lévőktől.

Ellenkező esetben viszont az adott helyzetnek már a puszta gondolati felidézése is feszültséggel töltheti el, ami egyre csak gyűlik benne, és mivel nem látja a kiutat, valamilyen kórba - adott esetben a rákba - menekülve igyekszik véget vetni az áldatlan állapotnak. Természetesen szó sincs arról, hogy a gyerek, pláne tudatosan, meg akarna betegedni, vagy meg akarna halni - egyszerűen nincs más eszköze arra, hogy a mind kínzóbbá váló érzést enyhítse.

Az érdekérvényesítés hiánya

A szülő számára általában könnyebbséget jelent, ha porontya úgymond jó - azaz mindig azt teszi, amit elvárnak tőle. Ám a tapasztalatok szerint az efféle jóság azonban nemritkán az érdekérvényesítő képesség hiányára vezethető vissza, ami szoros összefüggésben áll az alacsony önértékeléssel.

Az a kisgyerek, aki önmagát nem tartja túl sokra, a környezetéből érkező pozitív visszajelzésekből próbál erőt meríteni. Mindeközben saját igényei és vágyai szinte törvényszerűen háttérbe szorulnak - a kicsit pedig mind vélt értéktelensége, mind a körülötte lévők szeretetének elvesztésétől való félelme visszatartja attól, hogy kiálljon magáért. Ám a túlságosan is jó gyerek a lelke mélyén nagyon is elégedetlen. Ha pedig hosszabb távon fennáll ez a helyzet, meglehet, hogy valamilyen betegség, nemritkán sajnos éppen a rák révén igyekszik a körülötte lévők figyelmének középpontjába kerülni, hogy végre megkaphassa azt a gyengédséget, gondoskodást és szeretetet, amiben érzése szerint mindaddig nem volt része.

Lelki bajok kisgyerekkorban

Porontyodnak a felsoroltakon túl más, betegséghez vezető lelki bajai is lehetnek. Videónkból megtudhatod, melyek ezek.

Beilleszkedési zavarok

Önmagában teljesen normális jelenség, ha a csemetét kisebb-nagyobb mértékben megviseli a közösségbe való kerülés, hiszen az addigi napi rutinjának megváltozásával az ismétlődésen alapuló biztonságérzetét is elveszíti, legalábbis addig, amíg meg nem szokja az új körülményeket. Baj csak akkor van, ha ez utóbbi nem történik meg - aminek számos oka lehet.

Elképzelhető például, hogy újdonsült környezete sem könnyíti meg számára a beilleszkedést. Ez esetben a hivatkozási alapot a gyereknek valamely, az átlagostól eltérő külső vagy belső tulajdonsága jelentheti, a valódi ok azonban az alacsony önértékelés. Kiközösíteni ugyanis azt lehet, aki hajlandó azonosulni az áldozat szerepével - ezt pedig csak az a csemete teszi meg, aki nem tartja eléggé hasznosnak, értékesnek, szerethetőnek magát.

A beilleszkedési zavarokkal küszködő gyermeknek ugyanis a rák egyfajta felmentést adhat, hiszen így nem kell nap mint nap jelen lennie abban a közegben, amit a legkevésbé sem érez sajátjának. Sőt, adott esetben még azoknak az együttérzését is elnyerheti, akik addig valamilyen oknál fogva nem fogadták el - azaz bármilyen visszatetszőnek tűnik is, valamilyen módon profitál ebből az állapotból.

• rák
• gyerekbetegség
• kisgyerek
• gyerekek lelki bajai
• Gyerek