3 bicskanyitogató mondat a gyerektől

Ezt válaszold neki!

Vannak olyan beszólások, amitől a legtöbb szülő a falnak megy. Te hogyan reagálnál rájuk?

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A gyerek első szava bekerül a családi krónikába, aztán ahogy gyarapodik a szókincse, annál édesebb dolgokat csacsog. Ám minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor már-már bánja, hogy megtanította beszélni a lurkót.

A kicsik nem gondolják át, amit mondanak, ami a szívükön, az a szájukon. Nem válogatnak a kifejezések között, bármit képesek a fejedhez vágni. A reakciód nem csupán egy válasz, ennél sokkal több: kijelöli a határokat, amelyekhez a csemetédnek igazodnia kell. Van, amit még lehet, ám mindig tudnia kell a gyerkőcnek, mi az a bizonyos pont, amelyet már nem léphet át.

Leginkább hároméves kor körül érhetnek kellemetlen meglepetések, amikor az addig angyalian édes és nyugodt gyerkőcöd hirtelen öntudatra ébred, és félóránként hisztizik valamiért. A verbális kommunikáció mellett esetleg közönnyel vagy a földön vergődéssel is kombinálhatja a mondanivalóját. Rengeteg türelemmel és kitartással könnyen átvészelheted ezt az időszakot, ebben a segítségedre lehet néhány példa.

- Hagyj békén, utállak!

A fenti mondat főleg akkor hangozhat el, ha olyasmire próbálod felhívni csemetéd figyelmét, ami számára kellemetlen. Általában a rendrakás, illetve a játékok elpakolása szolgáltatja a konfliktusforrást. Ha a gyermek úgy érzi, korlátozzák a szabadságában, és nem az történik, amit ő elképzelt, azonnal előkapja ezt a mondatot a tarsolyából.

Nem érdemes emiatt álmatlanul forgolódnod, természetesen a lurkó nem gondolja komolyan. Ha megkérdezed a szüleidet, ők is biztosan emlékeznek hasonló sztorira a kiskorodból - ez egy elég általános reakció. Inkább próbálj nyugodt maradni, biztosítva a kis méregzsákot arról, hogy te ettől még ugyanúgy szereted, ám az építőkockáit akkor is el kell pakolni a helyére.

15 készségfejlesztő, aminek minden gyerekszobában ott a helye

Nézegess képeket!

Elolvasom

A legrosszabb, amit tehetsz, ha dühösen lépsz fel, esetleg megsértődsz. A későbbiekben pedig ne emlegesd fel az elhangzottakat, a bezzeg az én időmben kezdetű anekdotákkal sokra nem fogsz menni.

- Ne nyúlj hozzá, ez az enyém!

A második tipikus eset, amikor az öntudat mellé irigység is párosul. A sztereotípiákkal ellentétben ezt nemcsak az egykék produkálhatják, a testvérek ugyancsak előszeretettel igyekeznek megmenteni az utókornak játékaikat. Még az is előfordulhat, hogy csemetéd rád szól, ha hozzá mersz érni valamelyik féltve őrzött kincshez.

Nem tudsz mást enni ilyenkor, csak türelmesen kivárni, amíg a gyerkőc el tudja engedni a plüssmackóját. Finoman persze felhívhatod rá a figyelmét, hogy az irigység nem szép dolog, de ezt csak bizonyos életkor felett fogja belátni, mert az apróságok még nem értik meg, hogy másoknak is lehetnek érzései.

Minél korábban sulykold bele: ne ragaszkodjon tárgyakhoz, illetve próbálja meg mások szemszögéből is nézni a világot, és ne csak a saját vágyainak engedjen teret. Testvérek között a közös játék vagy a felváltva odaadott mackó nagy segítségedre lehet, de nem késő elkezdeni a rászoktatást még az óvodában sem, ahol porontyod amúgy is találkozik a váltott játék intézményével.

- Azért se!

A dackorszak legtöbbet ismételt mondata, amelyet akár napjában többször is meghallgathatsz, különféle kontextusokban. Hiába kérsz eleinte szépen valamit, majd esetleg kicsit ingerültebben, a válasz mindig ugyanaz: nem, nem és nem. Elkeseredés, kiabálás, netán némi fizikai ráhatás helyett maradj higgadt, hiszen nagyszerű lehetőségeid vannak a visszavágásra: a saját fegyverével győzheted le a kis lurkót.

Ha ő nem hajlandó elpakolni a játékait maga után, akkor te meg nem készítesz neki vacsorát vagy nem mosod ki a kedvenc pulcsiját. Ha észreveszi, hogy nem a megszokott kerékvágásban zajlik tovább az élete, azonnal tudni fogja, mivel hozhatja helyre a dolgokat.

Érdemes ezt annyiszor eljátszanod, ahányszor szükség van rá - egy idő után meglepve tapasztalhatod, hogy a gyerkőc milyen gyorsan tudja rendbe szedni a szobáját. Örök igazság: a kölcsönösség elvét jobb minél előbb alkalmazni a mindennapok során, így később segítőkész, figyelmes és empatikus személyiség válhat gyermekedből. Az pedig már csak hab lesz a tortán, ha az unokáidnál is láthatod a nevelésed hatásait.

Ezt is szeretjük