Miért és hogyan gyógyítja a krónikus betegségeket a zene? Az Alzheimer-kórban szenvedők életét is könnyebbé teszi

Nehéz olyan embert találni, aki ne lelné örömét a zenehallgatásban. Egyes dallamokhoz kellemes emlékek kötődnek, és jó érzéseket is lehet kapcsolni hozzájuk. 

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább kutatott, hogy valójában milyen hatással van a muzsika az egészségre, különösképp a krónikus betegségektől szenvedők mindennapjaira. A zeneterápia a gyógyítás mind elismertebb eszközévé kezd válni, méghozzá nem is ok nélkül. 

Mi az a zeneterápia?

A zeneterápiát végzett terapeuták vezetik, akik általában kiváló zenészek is egyben. A muzsika segítségével befolyásolják a hozzájuk fordulók tudatállapotát, segítve saját érzelmeik mélyebb megértését, tudatosítását. Tisztában vannak vele, hogy a zene milyen érzelmi reakciókat vált ki, mikor hat serkentően, mikor pedig nyugtatóan. Számos kutatás bizonyítja az ilyen kezelésben rejlő lehetőségeket, többek között a fájdalomcsillapítással, a demenciával élők életminőségének javításával és a stresszcsökkentéssel hozták kapcsolatba. Az agysérülések miatt bekövetkező beszédvesztéses, afáziás tünetek enyhítésére is jó eszköz. Bizonyos kórképekben pedig egyenesen kulcsfontosságú szerepe lehet a zenehallgatásnak vagy akár az éneklésnek. 

Alzheimer-kór és zene

Az Alzheimer-kór egy progresszív, az idő múlásával romló betegség, amely miatt visszafordíthatatlan szellemi károsodás következik be. Az egyre súlyosbodó feledékenység csupán az egyik tünet a sok közül. Romlik az ítélőképesség, nehezebbé válik a mindennapi feladatok megoldása. A kórtól szenvedők hangulata ingadozó, bizalmatlanok lesznek a külvilággal szemben, magukba zárkóznak. Egyelőre nincs gyógymód, és a zeneterápia sem képes orvosolni a tüneteket, ugyanakkor pozitív hatással lehet a betegek életére. Nyugtat, mérsékli az idegességet és a depressziót. Felvidíthatja a pácienseket, és ami még ennél is fontosabb: segíthet kapcsolatot kialakítani a szeretteikkel, főleg akkor, ha kommunikációs problémák állnak fenn. Mindehhez elengedhetetlen a jól megválasztott zene.

A családtagoknak, barátoknak érdemes felidézniük, hogy az illető milyen dallamokat kedvelt a múltban, mik azok a számok, amelyek kellemes emlékeket ébreszthetnek benne. Mindenekelőtt pedig figyelniük kell a reakcióit, ha élvezi az adott muzsikát, ajánlott többször is meghallgatni együtt, viszont ha úgy tűnik, nem leli örömét benne, nem szabad erőltetni a zeneszámot. 

Parkinson-kór és zene

A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, amely gyakoribb a férfiak körében, és általában hatvanéves kor körül jelentkezik. Jellegzetes tünetei közé többek között a mozgás lelassulása, a remegés és az izmok feszessége tartozik. Az idő előrehaladtával a hétköznapi mozgások, mozgássorok kivitelezése és indítása egyre nehezebbé válik. A kór a mentális egészséget is veszélyezteti, a páciensek gyakran szenvednek hangulatingadozásoktól és depressziótól is. A zeneterápia és a zenére végzett „edzés” különösen hasznosak lehetnek a betegek mozgást érintő szimptómáinak enyhítésében.

A ritmusra való koncentráció segíti a betegek járását, a lefagyásos, elakadásos tünetek mérséklését. A parkinsonos személyek beszéde sokszor elmosódott és nehezen érthető lesz, ez ellen énekléssel is fel lehet venni a harcot. Mindenképp a csoportos órák ajánlottak, ahol a résztvevők egymást is tudják motiválni. 

Depresszió és zene

Már az eddigiekből is kiolvasható, hogy a zene jó eséllyel megkönnyítheti azok hétköznapjait, akik krónikus levertséggel élnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen számokat választanak. Valószínűleg mindenki tapasztalta már, hogy ha rosszkedvű, hajlamos a hangulatát tükröző, szomorkásabb melódiákat részesíteni előnyben. Ez azonban nem segít felvidulni, sőt akár még szomorúbbá is tehet. A tempósabb, vidámabb dallamok, pozitív dalszövegek viszont jókedvre hangolhatnak, és csökkenthetik a szorongásos tüneteket. A témában készült eddigi kutatások ígéretesek, de még vannak felderítetlen területek. 

Összességében elmondható, hogy a zenehallgatás, a zenére végzett mozgás számos előnnyel jár. Nemcsak a betegek, hanem az egészségesek esetében is, hiszen egy jó album felrakása, a kedvenc muzsikára való figyelés mind részei lehetnek például egy fárasztó nap kellemes levezetésének. 

10 szokás, amivel megelőzhető lehet a demencia: most kezdd el őket

Az étrendi változtatások mellett a mindennapi agyfejlesztő feladatok, a kreativitást igénylő hobbik, a testmozgás és a tanulás is sokat segít a demencia megelőzésében, jobb mielőbb rászokni némelyikre.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• egészség
• zene
• zeneterápia
• krónikus betegség
• alzheimer-kór
• parkinson-kór
• depresszió
• Életmód