4 dolog, ami durván károsítja az agyad: még csak nem is tudsz róla

Az agy a test egyik legösszetettebb szerve, amelyet több mint százmillió, idegszövettel körülvett idegsejt alkot. Előbbiek feladata az idegsejtek folyamatos energiaellátásának biztosítása.

Az idegsejtek elektrokémiai jelekkel kommunikálnak; ezeket a kapcsolatokat leginkább a gyorsaság és a folyamatos változás jellemzi, a kor előrehaladtával azonban az agysejtek száma egyre csökken. Ugyanakkor bizonyos tevékenységek és élelmiszerek fiatalabb korban is ártalmasak az agyműködésre.

Agykárosító tényezők

Valószínűleg nem szorul komolyabb magyarázatra, miért hat károsan az idegrendszerre az alkohol, a mozgásszegény életmód, vagy a gyorsételek fogyasztása. Léteznek azonban olyan, a mindennapjainkat behálózó dolgok, amelyekről elsőre talán sokan nem gondolnák, hogy közvetlenül befolyásolja az agy épségét. Érdemes végigolvasni, a későbbiekben pedig amennyire lehet, nélkülözni őket.

Mobiltelefon

Manfred Spitzer, német pszichiáter szerint a digitális demencia az emlékezőképesség első számú megrontója, tekintve, hogy ma az emberek előbb hívják segítségül a Google-t, mint a memóriájukat. Ennélfogva az emlékezőtehetség csökken, míg az agy keresőfunkciója erőteljesebben dominál. Ebben a tanulmányban részletesen kifejtik, hogy az egész napos képernyőbámulás megzavarja a két agyfélteke közötti kommunikációt, ami idővel károsítja a látásért, hallásért, a memóriáért és a döntéshozatalért felelős területeket. Erre a legjobb megoldás, ha hetente beiktatsz egy elektronikus eszközöktől mentes napot, vagy legalább pár órát, amikor lejössz az internetről, és nem használod a telefonod.

Stressz

A stressz nélkülözhetetlen az életben maradáshoz, a szervezet ugyanis így reagál a környezeti változásokra. Ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg stressz és stressz között; a jó, úgynevezett eustressz többnyire rövid ideig tart, mondhatni energetizál a váratlan helyzetekben, hiszen felgyorsítja a gondolkodást, és csökkenti a reakcióidőt. Ezért lehetséges például, hogy egy vizsga, vagy állásinterjú előtt hegyeket megmozgató erőt érzel magadban. A distressz az eustresszel ellentétben viszont megbetegít azáltal, hogy folyamatos készenlétben tartja a szervezetet. Szorongással, állandó idegeskedéssel párosul, előbb-utóbb pedig krónikus gyulladást, szív- és érrendszeri megbetegedést, bélrendszeri problémákat is előidézhet. Kiiktatni ugyan nem, de enyhíteni lehet a stressz okozta feszültséget. Ezen a linken könnyen bevethető trükköket mutatunk hozzá.

Alváshiány

Mielőtt mély álomba zuhansz, az agy végighalad a különféle alvási fázisokon, amelyek eltérő funkcióval bírnak a pihenés szempontjából. REM alvás – Rapid Eye Movement, azaz gyors szemmozgás – során a napi érzelmi benyomásokat dolgozod fel, míg a mélyalvás fázisban történik a szervezet regenerálódása. A szervezet tehát éjszakai is dolgozik, az agy ilyenkor tölti újra energiatartalékait. Ebből kifolyólag az alváshiány kihat a problémamegoldó képességre, az étkezésre és a döntéshozatalra. Kialvatlanul könnyebben balesetet szenvedhetsz, ugyanis ha a neuronok nem tudnak megújulni, megzavarják az érzékelést, ezáltal a látást is. Ha semmiképp sem megy az elalvás, sajátíts el párat ezekből a relaxációs módszerekből, amelyek oldják a stresszt és regenerálják az idegrendszert.

Ülés

Kétségkívül rengeteg időt töltünk ülő helyzetben, hiszen sokan dolgoznak irodában, íróasztal előtt, és sajnos egyre többen vannak azok is, akiknek a szabadidős tevékenységük szintén az ücsörgésben merül ki a számítógép, a televízió vagy a telefon képernyője előtt. Nem köztudott, de az ülőmunka növelheti az agyvérzés kockázatát azáltal, hogy előidézheti a metabolikus szindróma megjelenését. Utóbbi egy összetett anyagcserezavar, jellemző tünetei a magas vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint. Ezek következtében pedig az érkárosodás az egész szervezetet érintheti, így a szív mellett az agy is veszélyeztetett.  A megelőzés érdekében tarts óránként legalább tíz perc szünetet a munkádban, mialatt átmozgathatod a gerinced. Az alábbi gyakorlatok sokat segíthetnek, ráadásul akár a székedben is elvégezheted őket.

• A hátizmok ellazítása: húzd ki magad, majd húzd fel a homlokodhoz előbb a bal, utána a jobb térdedet. Ügyelj, hogy a tartásod először egyenes legyen, a lábemelések közben pedig gömbölyítsd a hátad. Ismételd meg 10-szer a gyakorlatot.
• Ébresztő torna a gerincnek: helyezd a tarkódra a kezed, és húzd ki magad. Ezután lassan dőlj előre, a könyökeidet pedig próbáld minél közelebb érinteni egymáshoz. Ez a mozgásforma tökéletes a hátizmodnak. Végezd el a műveletet 10-szer.

Megelőzhető a demencia?

A demencia, vagy ismertebb nevén elbutulás elsősorban a gondolkodás hanyatlását jelenti, amely miatt sokszor az intellektuális képességek is romlanak. A betegség tünetei a beszédzavar, az érzékszervi működések zavara, mozgáskoordinációs problémák, illetve az emlékezet- és az ítélőképesség romlása.

Az Alzheimer-kór a legismertebb oka a demencia kialakulásának, de emellett más, krónikus betegségek is kiválthatják, például cukorbetegség, agyvérzés, a szív-és érrendszer károsodása, vagy a magas vérnyomás. Az egyik legnagyobb rizikófaktort az öregedés jelenti, ekkor ugyanis már nem lehet visszafordítani a folyamatot, csökkenteni viszont lehet a kockázatot.

• veszélyes
• agykárosító
• szokás
• Életmód