A vegetáriánus étrend növeli a stroke kockázatát: mire kell figyelniük a vegáknak, hogy ne legyen baj?

Mint minden diéta, a vegetáriánus étrend összeállítása is rendkívül nagy tudatosságot igényel, hogy ne alakuljon ki következményeként az egészséget is veszélyeztető tápanyaghiány. Az étrend kapcsán a tudósok már a kockázatokra is felhívták a figyelmet.

Egy, a British Medical Journalban megjelent tanulmány meglepő következtetésre jutott: a vegetáriánus és vegán étrend alacsonyabb szívbetegség-kockázattal, de magasabb stroke-rizikóval járhat.

Vegetáriánus diéta előnye és hátránya

A tanulmány az adatokat az EPIC-Oxford projektből nyerte, melynek során 48 ezer embert vizsgáltak 18 éven át: a résztvevők között volt húsevő, vegetáriánus és egy szűkebb peszkateriánus - azaz halat is fogyasztó - csoport. A vizsgálat során az orvosi kórtörténetet, a dohányzást és a fizikai aktivitást is figyelembe vették.

Az adatok szerint összességében ez idő alatt 2820 szívkoszorúér-betegséget diagnosztizáltak, és 1072 stroke, ezen belül 300 agyvérzéssel is járó eset történt. Az eredmények arra mutattak rá, hogy a növényi alapú diétáknál 20%-kal magasabb volt a stroke kockázata, ám jó hírrel is szolgáltak: körükben 22%-kal, a peszkateriánusok körében pedig 13%-kal volt alacsonyabb a koszorúér-betegség rizikója.

A táplálkozási szakértők szerint azok az emberek jártak a legjobban, akik diétától függetlenül változatosan, minél többféle ételt fogyasztottak.

A magas stroke-kockázat hátterében a kutatók a B12-vitamin hiányát sejtik, ám a feltételezés bebizonyítása további kutatásokra szorulna, ugyanis hozzátették: az sem zárható ki teljes egészében, hogy az adatok alakulásában életmódbeli tényezők is közrejátszottak. A dietetikusok kiemelik továbbá azt is, hogy a vizsgálat alapvetően régi, a 2000-es évek elején vett minták adataiból von le következtetéseket, a vegán és vegetáriánus étrend azonban mára megváltozott: bő választék, változatosság jellemzi. 

Fontos a tudatos tápanyag-utánpótlás

Abban azonban egyetértés van, hogy a tudatosság nagyon fontos az étrend megtervezésekor. Mindenkinek javasolt napi öt adag gyümölcs és zöldség fogyasztása, nagy szerepe van az egészségmegőrzésben a fehérjepótlásnak, amely húsból, halból, de akár hüvelyesekből, szejtánból, olajos magvakból is származhat. A tejtermékeknek vagy azok alternatíváinak is be kell kerülnie az étrendbe, ezzel szemben minél kevesebb cukros, sós étel ajánlott.

A vegetáriánusoknak különösen oda kell figyelni arra, hogy minden tápanyagot pótoljanak. A húsból, tejből és halakból könnyen felszívódó B12-vitamin szükséges az egészséges ér- és idegrendszerhez. Ezt többek között gabonapehelyből, búzakorpából, élesztőpehelyből, gombából is lehet pótolni, ahogy számos más B-vitamint is.

A vas a növényi forrásból kevésbé képes felszívódni, így vegáknak még gyakrabban kell fogyasztani hüvelyeseket, de a törökmogyoró, a teljes kiőrlésű kenyér, a tökmag is jó húsmentes forrás lehet. Emellett az agyi egészség szempontjából fontos kolin is pótlandó, amelyből sok van a tojásban, a csicseriborsóban és más hüvelyesekben, a karfiolban vagy a brokkoliban. Tudatosan pótolva ezeket a vitaminokat és ásványi anyagokat nem kell tartani különösebb egészségügyi kockázattól.

Fehérjedús ételek vegáknak

Néhány növényi eredetű étel is segíthet a fehérjepótlásban, vegetáriánusoknak minél többet kellene enni belőlük.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• vegetáriánus
• étrend
• egészségügyi diéta
• stroke
• szív- és érrendszeri betegség
• kutatások
• Életmód