A túlsúly mögött álló lelki okok: mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Egyre inkább elfogadott tény, hogy a túlsúly kapcsolatban állhat olyan lelki betegségekkel, mint amilyen a depresszió vagy a szorongás. Ezek a pszichológiai problémák előre jelezhetik a későbbi túlsúly kialakulását, ugyanakkor következményei is lehetnek a nagyobb súlygyarapodásnak.

Azok, akik depressziótól, szorongástól szenvednek, vagy valamilyen étkezési zavaruk van, nehezebben szabályozzák, hogy mennyit esznek vagy mozognak, és nehezebben tartják meg az ideális súlyukat. A depresszió apátiás időszakaiban pedig a beteg kevésbé figyel az egészségére. 

Ráadásul az étel egyfajta önjutalmazási formává válhat. Evés közben a szociális szorongással küzdők nyugalmat találnak. Ezt a nyugalmi állapotot használják fel azok is, akik szomorúságból esznek. Gyakran alakul ki túlsúly például azoknál, akik fiatalkorukban elveszítettek egy közeli hozzátartozót, és nem tudták, hogyan dolgozzák fel a gyászt. 

Ez a minta különösen sokszor figyelhető meg a bántalmazások túlélőinél. Azok is gyakran fordulnak az ételhez, akik toxikus körülmények között élnek, legyen az egy rossz házasság vagy egy mérgező szülő-gyerek viszony, ami árnyékot vet a mindennapjaikra.

A pszichológiai betegségek és a túlsúly kölcsönhatása

A kórosan túlsúlyos emberek tehát gyakran fojtják ételbe a bánatukat, de az azt követő súlygyarapodás bűntudatot okoz nekik, ami egy öngerjesztő folyamatot indít be: esznek, mert szomorúak, és szomorúak, mert esznek.

Ennek következtében kialakulhat egy egészségtelen viszony az étellel. Szokássá válhat a magas kalóriatartalmú ételek folyamatos nassolása, a túlevés, az éjszakai nassolás és a mértéktelen evészavar. 

A mértéktelen evészavar vagy lavinaevés egy olyan állapot, amikor a beteg sosem érzi jóllakottnak magát, ezért nem tudja abbahagyni az evést. Fontos különbség a mértéktelen evészavar és a bulimia között, hogy a bulimiát egyfajta állandó kompenzálás követi, ami megnyilvánulhat akár hánytatásban is. A mértéktelen evészavarnál nincsen ilyen, így ott folyamatos a súlygyarapodás.

A társadalmi megítélés is negatívan hathat a kóros elhízásban szenvedők gyógyulására. Könnyen bélyegzik a túlsúlyos embereket gyenge akaratúnak, motiválatlannak, és ezzel ők tisztában is vannak, ami fokozhatja szorongásukat. Pedig a legtöbb túlsúlyos ember egyszer vagy többször megkísérelt már lefogyni, többnyire eredménytelenül.

A terápia 

Mit lehet tenni, ha azt tapasztalod, hogy a viszonyod az ételekhez egészségtelen? Először is, mindenképpen fordulj szakpszichológushoz, aki segíthet a következő lépésekben.

A gyógyulást egy komoly életmódváltás jelezheti, melynek során új étrendet kezd gyakorolni a beteg. Mivel a túlevés mindig valami megszokott cselekvéshez társul, ki kell iktatni ezeket a megszokásokat - ha például valaki mindig a tévé előtt eszik, már a híradó szignálja kiválthatja az evési kényszert. A megoldás, ha új környezetet teremt az evés számára, például leül az ebédlőasztalhoz. De ezt terápia nélkül szinte lehetetlen hosszútávon fenntartani.

Fontos még, hogy a fogyni vágyók folyamatosan odafigyeljenek magukra, és feljegyezzék, mennyit ettek, mennyit mozogtak, így kitörve a korábbi állapotból, amikor a teltségérzet hiánya miatt ezt nem tudták nyomon követni. 

Íme, néhány sikertörténet

A tavalyi év legnagyobb fogyásai bizonyítják, hogy a súlyfelesleg leadása még jelentős túlsúllyal sem lehetetlen.

• túlsúly
• túlsúly lelki okai
• elhízás
• elhízás okai
• egészség
• Életmód