Ennyit szabad mozogni trombózis után az orvos szerint - A sport gyorsíthatja is a gyógyulási folyamatot

Klinikai vizsgálatok szerint az akut trombózist követő testmozgás nem növeli a vérrögképződés vagy a tüdőembólia kialakulásának kockázatát, sőt kifejezetten segíthet a tünetek csökkentésében, és a gyógyulást is felgyorsíthatja - hívja fel a figyelmet prof. dr. Blaskó György trombózisspecialista, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász szakorvosa.

Bár a trombózist követő 6-8 hétig nem ajánlott sporttevékenység végzése, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenféle mozgást száműznünk kell az életünkből.

Testmozgás trombózis után

Az elmúlt évtizedekben az orvosi szemlélet is megváltozott a trombózison átesett betegek kezelésével kapcsolatban. Ma már idejétmúlt az az elképzelés, hogy a páciensnek szigorú, akár 7-10 napig tartó ágynyugalom szükséges - magyarázza prof. dr. Blaskó György. Hozzáteszi: korábban azt feltételezték, hogy a legkisebb mozgás is elmozdíthatja a vérrögöt, ami tüdőembóliát okozhat. Ma már tudjuk, hogy ennek nem nagyobb a kockázata a megfelelően kezelt, mozgékony betegeknél, mint az ágynyugalomban lévőknél. Sőt, a kontroll mellett végzett korai mobilizáció csökkentheti a tüneteket és felgyorsíthatja a gyógyulást is. Az alapelv, hogy „Elfáradni nem szabad!”

Mivel a mozdulatlanság a vérrögök kialakulásának ismert kockázati tényezője, fontos, hogy a beteg a trombózist követően a lehető leghamarabb elkezdje fokozni a vénás visszaáramlást a lábakban - hangsúlyozza a professzor. A mozgást azonban mindig fokozatosan, szakorvosi kontroll mellett szabad csak kezdeni, hogy ne terheljük túl az érintett végtagot. A légzőgyakorlatokkal kombinált vénás értorna és a könnyedebb kardio-mozgásformák, a séta, úszás, kerékpározás kedvező hatású mozgásformák a kezdéshez. 

Mélyvénás trombózist követően a beteg lába duzzadt, érzékeny lehet, ami miatt nehezebb elkezdeni a testmozgást, ám ezek a tüneteknek idővel javulni fognak, amiben épp a mozgás lesz a legjobb gyógyír. Mivel azonban az alvadásgátló szedése mellett nagyobb a vérzés kockázata, érdemes alaposan mérlegelni, hogy milyen típusú gyakorlatok végezhetők a trombózist követően, és miként csökkenthető az esések vagy sérülések kockázata. Túrázáshoz, gyaloglásához célszerű túrabotokat használni az egyensúly megőrzéséhez, kerékpározáshoz vegyük fel a bukósisakot, vagy váltsunk szobakerékpárra. 

Általánosságban javasolt, hogy az alvadásgátlót szedők kerüljék a nagy intenzitású kontakt- és küzdősportokat, mivel ezek súlyos vérzést okozó sérüléseket okozhatnak, és tartózkodjanak a nagyon extrém sportoktól is (futó-, kerékpár- és triatlonversenyek). Kezdetben nagyon kell óvakodni a test-test ellen végzett sportoktól, japán küzdősportoktól, bármelyik is legyen. A versenyszerű sportolás esetében pedig csak sportorvosi engedéllyel folytatható a korábbi sporttevékenység (tüdőembólia után ezek közül néhány egyáltalán nem űzhető).

- A korábban aktív, rendszeresen sportoló betegek közel felénél a trombózist követően megfigyelhető, hogy csökken a fizikai aktivitás szintje a tünetek súlyosbodásától való félelem vagy a fájdalom elkerülése miatt. Ezért azt tanácsolom, hogy az érintettek mihamarabb beszéljék át aggodalmaikat szakorvossal, mert hobbiszinten nagyon sokféle sport gyakorolható a későbbiekben is. A megfelelő mozgásforma, sport kiválasztása természetesen nagyban függ a lezajlott betegség súlyosságától, az esetlegesen meglévő, öröklött defektusoktól, az egyéb társbetegségektől, de ebben is támogató és szakszerű segítséget tudunk biztosítani pácienseink számára - mondja prof. dr. Blaskó György.

(Képek forrása: Getty  Images Hungary)

• trombózis
• testmozgás
• betegség
• vérrög
• Életmód