6 rizikócsoport, akinél magas a terhességi cukorbetegség kockázata: nehéz felismerni a tüneteket

A diabétesz korunk egyik legelterjedtebb népbetegsége, melynek három fő változatát, az 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget, valamint a gesztációs diabéteszt, avagy terhességi cukorbetegséget különböztetjük meg. Utóbbi előfordulása ritkább, és az esetek nagy részében csak a szülésig tart, egyes kutatások szerint azonban a várandósság alatti és utáni kellő odafigyelés és az optimális súly elérése nélkül könnyen maradandó 2-es típusú diabétesszé alakulhat át.

Hazánkban ma már közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, és körülbelül ugyanennyi lehet azoknak a száma, akik még nem tudnak diabéteszükről, vagy nem vettek részt szűrésen. 2027-re - még óvatos számítások szerint is - a magyar lakosság 20 és 70 év közötti korosztályában előreláthatólag minden tizedik ember küzd majd diabétesszel.

Mi az a terhességi cukorbetegség?

A diabétesz a várandóssághoz társuló egyik leggyakoribb kóros állapot. Terhesség során ugyanis a hormonális változások és az inzulinérzékenység csökkenése miatt az inzulinszükséglet akár három-négyszeresére is emelkedhet, és ha ezt a fokozott igényt az anyai szervezet nem tudja kielégíteni, könnyebben felborul a szénhidrát-anyagcsere, és megemelkedik a vércukorszint.

Magyarországon a cukorbetegséggel szövődött terhességek gyakoriságát nagyjából 6-8%-ra becsülik, de a klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy ez a szám folyamatosan emelkedik, ami vélhetőleg a kedvezőtlen életmódbeli változásoknak tudható be.

Akik veszélyeztetettek

A terhességi cukorbetegség bármely kismamát érintheti, de vannak, akiknél életkoruk, életmódjuk, vagy éppen genetikai adottságaik miatt fokozottabban fennáll a kóros állapot kialakulásának veszélye. Ebbe a rizikócsoportba tartoznak például a 35 évnél idősebb várandós nők, a túlsúlyos kismamák, az asszisztált reprodukcióval megfogantak, valamint azok, akiknek családi kórtörténetében szerepel a cukorbetegség, esetleg várandósság előtt már kialakult náluk az inzulinrezisztencia, vagy egy korábbi terhességük során is volt gesztációs diabéteszük.

A terhességi cukorbetegségnek sajnos nem igazán vannak jellemző tünetei, így bár bizonyos esetekben a szomjúság, a szokásosnál gyakoribb vizelési inger, a szájszárazság vagy a fáradtság árulkodó jelek lehetnek, a kialakult betegségre csak szűrővizsgálatokkal lehet biztosan fényt deríteni. A gesztációs diabéteszt terheléses vércukorvizsgálattal szűrik.

Ha a kismamánál nem állnak fenn az imént említett rizikófaktorok, és a rendszeres vérvizsgálatok sem mutatnak emelkedett vércukorértéket, akkor a cukorterhelést a 24. és 28. hét között végzik el, ellenkező esetben azonban már a terhesség korai szakaszában, a 10-12. héten sort kerítenek rá, és ha a korai teszt nem mutat kóros értékeket, a vizsgálatot a második trimeszterben is megismétlik. 

Így hat a magzatra és a kismamára

Fontos odafigyelni a jelekre, hiszen a gesztációs diabétesz nemcsak a kismamára, hanem a fejlődő magzatra, a szülés körülményeire, mindezek által pedig a baba születés utáni életére is nagy hatással lehet.

Amellett, hogy megnövekedhet a fertőzések és szövődmények kialakulásának kockázata, a kezeletlen terhességi cukorbetegség a méhlepény sejtjeit is károsíthatja, rontva a magzat oxigén- és tápanyag-ellátottságát. Gyakori továbbá a nagyobb születési súly, ezáltal pedig megnő a koraszülés kockázata is.

Terhesség előtt diagnosztizált cukorbetegség

Cukorbetegen a terhesség tervezése, előkészítése rendkívüli gondosságot igényel, hiszen a nem megfelelő vércukorszint befolyásolhatja a magzat fejlődését, valamint növelheti a vetélés és a halvaszületés kockázatát is. A szövődmények megelőzése érdekében ezért nagyon fontos a szakemberek segítségével való felkészülés és a szűrővizsgálatok időben történő elvégzése.

Noha a cukorbetegség kezelésére az injekciós megoldások mellett ma már innovatív, szájon át szedhető készítmények is elérhetők, a terhesség ideje alatt ezeket mindenképp inzulinos kezelésre kell visszaállítani, az esetleges fejlődési rendellenességek elkerülése érdekében. Elengedhetetlen továbbá a veseműködés és a pajzsmirigy rendszeres ellenőrzése, valamint a szemfenék ereinek vizsgálata.

A terhességi vércukorszint optimalizálása egyénre szabott diétával és kezelési terv kialakításával lehetséges, melyben diabetológus szakorvos, dietetikus és mozgásterapeuta segíti az érintett kismamákat. Kiemelkedően fontos a vércukorszint rendszeres ellenőrzése és az eredmények rendszeres dokumentálása, a diéta, az inzulin- és mozgásterápia pontos beállítása ugyanis csak ezen értékeknek folyamatos nyomon követésével lehetséges.

Utánkövetés

Bár a terhesség alatt kialakult anyagcserezavar az esetek nagy részében a szülést követően helyreáll, egyes kutatások szerint a gesztációs diabéteszben szenvedő nők felénél alakul ki a későbbiekben 2-es típusú diabétesz. Ennek esélye az optimális testsúly elérésével jelentősen csökkenthető.

Mind az anya, mind a baba esetében fontos az utánkövetés: a rendszeres szakorvosi konzultáció és a szűrővizsgálatok elvégzése mellett az egészséges táplálkozás és a fizikailag is aktív életmód kialakítása elengedhetetlen. Némi tudatossággal azonban sokat tehetünk egészségünk hosszú távú megőrzése érdekében.

8 igazán finom nasi cukorbetegeknek

Cukorbetegként sem kell lemondani a finom falatokról és a nasizásról sem.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• cukorbetegség
• terhességi cukorbetegség
• kismama
• tünetek és betegségek
• egészség
• Életmód