Kik azok a szuperöregedők? Még az agyuk is más lehet, mint a többi emberé

A memória az életkor előrehaladtával általában romlik, ez pedig kisebb-nagyobb bosszúságokat szül a mindennapokban. Az idősek gyakran panaszkodnak rá, hogy mindent elfelejtenek, úgy érzik, hogy nem annyira éles már az elméjük, mint amilyennek megszokták. 

A memóriazavarok és a szellemi hanyatlás azonban nem érint mindenkit egyformán. Míg vannak, akiknél demencia, például Alzheimer-kór miatt felgyorsul a folyamat, akadnak olyanok is, akik nyolcvanéves kor felett is kiemelkedően jó kognitív képességekkel bírnak - ők a szuperöregedők, akiknek még az agya is más lehet, mint a többieké. 

Szuperöregedők idegsejtjei nagyobbak

Kutatók megfigyelései szerint egyes emberek agya az átlagosnál lassabban öregszik. Az ilyen idősek kevésbé szenvednek memóriazavaroktól, szellemileg pedig jóval frissebbek, mint a kortársaik, sőt, ami azt illeti, felveszik a versenyt a náluk akár egy-két generációval fiatalabbakkal is. 

A szuperöregedő elnevezést azokra a nyolcvanéves vagy idősebb személyekre használják, akik a kognitív képességeket, memóriát felmérő teszteken hasonló pontszámot érnek el, mint a 20-30 évvel fiatalabbak. A vizsgálatuk azért is fontos, mert közelebb viheti a kutatókat a kognitív hanyatlást megelőző stratégiák és kezelések kidolgozásához. 

Egyes adatok szerint az idősödő felnőttek az agytérfogatukból körülbelül 2,24 százalékot veszítenek évente, a szuperöregedők viszont csak 1,08 százalékot. Egy nemrégiben publikált vizsgálatban a szakemberek 24 személy, köztük 6 szuperöregedő agyát boncolták fel, és tanulmányozták részletesen. Az találták, hogy a szuperöregedők idegsejtjei nagyobbak, mint a 20-30 évvel fiatalabbaké, illetve a neuronjaikban nincs nyoma az Alzheimer-kór előjelének számító neurofibrilláris (tau) kötegeknek. 

A hat szuperöregedő átlagéletkora 91 év volt, az agyukat hét, a kognitív képességek alapján átlagos személy (átlagéletkor 89 év), hat egészséges, 26 és 61 év közötti felnőtt, valamint öt enyhe kognitív károsodásban érintett (átlagéletkor 92 év) idős agyával hasonlították össze. A halál idején minden résztvevő el tudta végezni az olyan alapvető napi tevékenységeket, mint az öltözködés vagy a személyes higiéniával kapcsolatos teendők, illetve mentesek voltak a neurológiai és pszichiátriai betegségektől. 

Jelenleg még nem tisztázott, hogy mi az oka a szuperöregedők nagyobb neuronjainak, de a tudósok azt feltételezik, hogy nem ez lehet az egyetlen különbség az idegrendszerükben, valószínűsítik például, hogy több szinaptikus kapcsolatuk van.

Az eltérések hátterében genetikai és környezeti hatások egyaránt szerepet játszhatnak. Az agy egészségének megőrzésében segíthet a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stresszkezelés és az elegendő pihenés is. 

Ennyi a demencia kockázatát csökkentő lépésszám

A demencia gyűjtőfogalom, amely alá többféle kórkép tartozik, leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. A betegség pontos okai nem ismertek, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az életmód szerepet játszhat a kockázat mértékének meghatározásában. Egy friss kutatás a fizikai aktivitás fontosságára hívja fel a figyelmet. 

(Képek: Getty Images Hungary.)