Ép koszorúérrendszerrel is kialakulhat szívizomelhalás: ezek a korai intő jelek utalnak rá
A szív terhelhetősége véges, még élsportolóknál is kialakulhat szívizomelhalás.

GettyImages-806326732
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A június közepén zajlott Dánia-Finnország-mérkőzésen összeesett, majd újraélesztés után kórházba szállított Christian Eriksenről kiderült, hogy defibrillátort kell ültetni a szívébe.

Az ICD nevű eszközre az esetleges szívritmuszavarok okán bekövetkező szívrohamok miatt van szükség. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, hogyan lehet ezek után sportolni.

Mit jelent a hirtelen sportolói szívhalál?

A dán játékos esete bejárta a világot, és bár szerencsére pozitív kimenetelű volt, mindenképpen felhívta a figyelmet a hirtelen sportolói szívhalál jelenségére. Christian Eriksen esetében egyelőre nem ismerhető a kórtörténet és a háttér, de magát a jelenséget ismerik a kardiológusok.

GettyImages-1325706493

- A rendszeres mozgás hatására egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigénellátottságát. Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára - hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

- Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívizomelhalás, azaz szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar. Ugyanakkor számos más, sporttól független, tüneteket nem okozó szívbetegség is rejtőzhet a szomorú halálesetek hátterében. Elengedhetetlen lenne mindezeket kardiológiai szűrővizsgálat során idejében felismerni, amely a sportolók életét védhetné meg. Ugyanakkor a versenyengedély kiadásához, meghosszabbításához ma még a legtöbb országban, így hazánkban sem előírás a sportkardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat. Éppen ezért fontos, hogy a sportolók vagy sporttevékenységet rendszeresen űzők még inkább tisztában legyenek a saját megelőzési lehetőségeikkel - tette hozzá a doktornő.

Személyre szabottan kell felépíteni a fizikai aktivitást

A szívritmuszavarral élőknek fontos tudniuk, hogy csupán nagyon kevés olyan genetikus formája van a ritmuszavarnak, amikor a sportolás veszélyes lehet. De még ilyenkor is érdemes gyógytornász vagy orvos által felügyelt mozgást végezni - természetesen részletes kardiológiai kivizsgálás után. A szívritmuszavarok döntő többségében a fizikai aktivitás nem csak megengedhető, de kifejezetten ajánlott.

A cikk az ajánló után folytatódik

- Azok, akik bármiféle szokatlan tünetet tapasztalnak - akár edzés közben, akár attól függetlenül -, mindenképpen jelentkezzenek be kardiológiai kivizsgálásra. Tehát akár erős szívdobogás, akár nehézlégzés, akár magas pulzus, fájdalom vagy lebegő, remegő érzés jelentkezik a mellkasban, feltétlenül ki kell vizsgáltatni. Ugyanis kiderülhet, hogy szívritmuszavar áll a háttérben, és ezen belül is pontosan diagnosztizálni kell annak típusát. Ebben segíthet egy 24 órás Holter EKG-vizsgálat és a terheléses EKG-vizsgálat is. Előbbi a különböző tevékenységek alatti szívműködést monitorozza, utóbbi a szív vérellátását ellenőrzi - mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

- Egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett, vagyis fizikai terhelés mellett, megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, esetleg ritmuszavar. Az is kiderülhet, mi az az aktivitási szint, ami még jól tolerálható a szív számára. Vagyis például lehet, hogy 10-11 km/óra sebességgel nem ajánlott futnia egy páciensnek, de a 7-8 km/órás kocogás kimondottan jót tesz.

GettyImages-1314204752

- Mindazoknak pedig, akik véralvadásgátló kezelésben részesülnek, vagy beültetett defibrillátorral élnek, kerülni kell az ütközéssel járó sportokat és minden olyan tevékenységet, amelynek során trauma érheti a testet. Azok, akik egy potenciálisan súlyos szív-érrendszeri betegséggel élnek, és intenzív edzésben vagy versenysportban szeretnének részt venni, mindenképpen végig kell menniük egy alapos kardiológiai kivizsgáláson, rizikóbecslésen, amely során kiderül, ajánlható-e az adott mozgásforma, vagy kerülendő. A mozgáshoz, a teljes élethez való visszatérésben pedig hatalmas támogatást jelent a hosszú távú kardiológiai rehabilitáció - zárta gondolatait a doktornő.

Hat órán át nem vert a nő szíve, mégis felébredt

Ha normális testhőmérséklettel szállították volna kórházba a nőt, az orvosok szerint már nem tudták volna újraéleszteni.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük