Ezek lehetnek a szívelégtelenség első jelei - Száraz köhögés is jelezheti a bajt

Magyarországon megközelítőleg 250-300 000 beteg szenved szívelégtelenségben, 30-35 000 fő az évente újonnan diagnosztizált esetek száma, a betegek egyéves halálozása pedig meghaladja a 25 százalékot. 

Ugyancsak magas - 15-25 százalékra tehető - a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre kerülő betegek körében az ismételt kórházba kerülés aránya. 

Mikortól beszélünk szívelégtelenségről?

A szív több mint 40 000 szívizomsejtből áll, és saját ingerületvezető rendszer irányítja. Az egészséges szív minden egyes összehúzódással a bal kamrában található vér körülbelül 70%-át pumpálja ki az erekbe. Ha a kipumpált vér mértéke 40% alá esik, szívelégtelenségről lehet beszélni. 

A szívelégtelenség jelentős népegészségügyi problémát jelent az iparosodott országokban, a legfrissebb becslések szerint mára már mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő. Szívelégtelenség esetén a szív kisebb erővel pumpál. A szervezet különböző kompenzáló mechanizmusokkal próbálhat meg védekezni ilyen esetekben. A gyenge pumpálás kompenzálása érdekében a szívkamrák megnagyobbodnak, és megpróbálnak minél nagyobb erővel összehúzódni, ezáltal nagyobb mennyiségű vért kijuttatni az érpályákba. Azonban minél jobban kitágul a kamra, annál kevésbé tud hatékonyan összehúzódni.

A második mód, amivel a szívizom védekezhet, az az, ha megvastagodik, ezáltal fokozva a pumpálóképességet. A megnövekedett szívizom miatt a szívnek több vérre van szüksége, és emiatt a koszorúerek által biztosított vér mennyisége elégtelenné válhat. Egy harmadik kompenzációs mechanizmus lehet a szívverés felgyorsulása, ezáltal biztosítva a nagyobb keringetett vérmennyiséget. Mindezek mellett a szívműködést fokozó hormonok szintje is megemelkedhet.

Ezek a kompenzáló mechanizmusok hosszú távon a szívizom kimerüléséhez vezetnek, amelyek a páciens állapotának romlását eredményezhetik végül. 

Vészjósló tünetek

A tünetek a szervezet, a szervek oxigénellátásának elégtelenségéből adódnak, ezek többek között a nehézlégzés, légszomj, ami fizikai terhelésre, de akár nyugalmi állapotban vagy fekvő helyzetben is jelentkezhetnek. Tünet lehet továbbá a fokozott fáradtságérzés, a bokaduzzanat, a száraz köhögés, köhécselés. A szívelégtelenségnek többféle típusa létezik, de csak egy átfogó orvosi vizsgálattal lehet pontosan kideríteni, hogy melyik típusról van szó egy adott beteg esetében.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A magas vérnyomás, koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák, szívizomgyulladás, illetve az obstruktív alvási apnoe fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. Az alvási apnoe egy olyan alvászavar, melynek során az érintettnél a felső légutakban keletkező rendellenesség okán a légutak beszűkülnek, vagy akár el is záródnak, és alvás közben többször, rövidebb időtartamokra pillanatnyilag elzárják a légzést az éjszaka folyamán.

A diabétesszel diagnosztizáltaknak is érdemes odafigyelni, ugyanis a legtöbb cukorbeteg kardiovaszkuláris szövődmények miatt veszti életét, mivel a cukorbetegség a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Ezenfelül, mint sok más betegség esetében az elhízás, a mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárulhat a kór kialakulásához, illetve az alkoholfogyasztás is hajlamosító tényező lehet. 

Fontos a korai felismerés

A szívelégtelenség korai felismerés és hatékony kezelés nélkül akár végzetes kimenetelű is lehet. A betegség kezelése annál nehezebb, minél később diagnosztizálják. A háziorvosnál, majd kardiológusnál tett látogatás után a szakorvos kórházba utalhatja a beteget, ahol számos vizsgálat - teljes laborvizsgálat, speciális szívizomenzim-vizsgálat, ultrahang, esetleg MR-felvétel - készülhet a pontos diagnózis érdekében.

A műtéti beavatkozás mellett rendszeres orvosi felügyelettel számos korszerű terápia létezik a szívelégtelenség karbantartására. Szájon át szedhető gyógyszeres terápiák mellett beültethető készülékek is segíthetik a kezelést. A szívelégtelenség terápiája során elsődlegesen a javítható problémák kezelése a cél. Kialakult szívizomgyengeség esetén az ártalmas élettani folyamatok befolyásolásával a jó, illetve elfogadható terhelhetőség fenntartására és a szövődmények elkerülésére kell törekedni.

Hogyan óvhatod a szívedet?

• Szokj le a dohányzásról! A cigaretta és az egyéb dohánytermékek szinte minden szervre károsak, így a szív- és érrendszerre is. Dohányzók esetében megnő az erek elmeszesedésének, valamint a szívinfarktus kialakulásának veszélye. 
• Változtass étkezési szokásaidon! Az egészségtudatos életmód egyik alapköve a helyes táplálkozás. A telített zsírsavak minimális fogyasztása, valamint a zöldségben, gyümölcsben és fehérjében gazdag étrend segíthet a megfelelő vérnyomás elérésében, a szívbetegségek és a stroke megelőzésében.
• Mozogj rendszeresen! Heti legalább 150 percet fordíts aktív testmozgásra, ennyi ugyanis elengedhetetlen a szervezet fitten tartásához. Otthon, szabad levegőn végtelen számú lehetőség van a sportolásra, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelő és az orvosa által ajánlott mozgásformát.
• Legyél tisztában az egészségi állapotoddal! A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint veszélyt jelenthetnek a szív- és keringési rendszer egészségére. Ellenőriztesd ezeket az értékeket rendszeresen, ne feledkezz meg az orvosi szűrővizsgálatokról se!
• Kövesd az orvosi előírásokat! Ma már szerencsére rendelkezésre állnak a szívbetegségek kockázatát csökkentő, szájon át szedhető készítmények. Ezeket mindig az orvosa utasításai szerint alkalmazd, akkor is, ha esetleg teljes mértékben panaszmentesnek és egészségesnek érzed magad!

10 vizsgálat, amivel kideríthető a szívelégtelenség - Olvass tovább!

A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség. Azonban már ezekkel a panaszokkal is fontos orvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel és életmóddal a folyamat jelentősen lassítható.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• szívbetegség
• szív
• szívelégtelenség
• kardiológia
• Életmód