Idegesség és mellkasremegés: ez a súlyos betegség is okozhatja

A szív- és érrendszert érintő kórok csoportjába olyan betegségek tartoznak, mint például a szívinfarktus, a mellkasi fájdalmat okozó koszorúér-szűkület, a szívritmuszavar, a szívbillentyűhiba. Ezekről az elváltozásokról és a megelőzés lehetőségeiről tájékoztatott dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

A szívritmuszavart is komolyan kell venni!

Ha a szabályostól eltérően ver a szív, szívritmuszavar a diagnózis. Tachycardiáról akkor beszélünk, ha a szív a normálisnál gyorsabban ver, bradycardiáról, ha lassabban, és arrythmiáról akkor, ha a ritmus nem egyenletes. Lehet, hogy a ritmuszavar állandóan fennáll, de az is előfordulhat, hogy csak néha, rövid időre jelentkezik.

A tünetek súlyossága a panaszokat nem okozótól az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori forma a pitvarfibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a rendszertelen ritmuson kívül a mellkasi remegésérzés és fájdalom, a légszomj, a torokban és a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom és szúrás. Mindezek mellé szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség is társulhat.

A szív koszorúereinek betegségei

A legáltalánosabb a szívinfarktus

Szívinfarktus érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped, és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért, és az oxigénellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, és elhal.

Az infarktust megelőzi a mellkasi fájdalom - angina pectoris. További tünet lehet a hideg veríték, fáradtság, szorongás, légszomj, gyors és szabálytalan pulzus. Infarktus gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, és kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget, hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon. Kattints ide, ha kíváncsi vagy, mi jelzi akár egy hónappal is előre a szívrohamot.

Angina pectoris, az erős mellkasi fájdalom

A megbetegedett szíverek merevebbek, szűkebbek, melyeken keresztül a szívizom területére kevesebb vér és oxigén jut el. Az oxigénhiány szorító jellegű mellkasi fájdalmat okoz, ami az angina pectoris. Létezik stabil és az infarktus kapcsán fellépő angina. Előbbi pihenésre, megállásra és nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham lehet a következmény.

A szívbillentyűhibák fajtái

A szívbillentyűk működésének zavarai lehetnek veleszületett fejlődési rendellenességek, de kialakulhatnak felnőttkorban is. Ez utóbbi esetben általában a bal kamra billentyűi érintettek, és valamilyen gyulladás okozza az alaki elváltozást. A panaszok megegyeznek azokkal, amelyek a szív-érrendszeri betegségeket általában jellemzik. Nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése és általános gyengeség léphet fel. Súlyossága széles skálán terjed, kritikus formájában a nyugalomban is érzékelhetők a tünetei.

A rendszeres kardiológiai szűrés fontos

40 év felett már mindenkinek javasolt a szűrés, de a fokozott kockázati tényezőkkel rendelkezők számára évente legalább egyszer szükséges. Ilyen tényező a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, az érelmeszesedés, a túlsúly. Különböző vizsgálatokkal, EKG-val, mellkasröntgennel, szívultrahanggal diagnosztizálják az esetleges eltéréseket. A vizsgálati eredmények birtokában a kardiológus szakember dönt a szükséges terápiáról.

Az életvitel, a táplálkozás, a mozgás és az érzelmi világ hatással van az egészségi állapotra. Az elégséges mozgás nagyon fontos, az étkezés legyen kiegyensúlyozott és vitamindús. A pihenés és relaxálás segít megfelelően kezelni a stresszt.

• tünetek és betegségek
• megelőzés
• érrendszer
• szívroham
• szívbetegség
• Életmód