9 dolog, amitől szívbeteg lehetsz: van, amivel nem tudsz mit kezdeni, a többin változtathatsz

Ha csak egyetlen helytelen életmódbeli szokásod van, az már növeli a szív- és érrendszeri betegség kockázatát.

szívritmus
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit két fő csoportra lehet osztani, a megváltoztathatatlan és a megváltoztatható tényezőkre. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke összegezte a rizikófaktorokat.

Minél több rizikófaktorral rendelkezik valaki, annál nagyobb a valószínűsége a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. Bizonyos tényezőkön nem lehet változtatni.

Ezeken az okokon nem lehet változtatni

  • Női és férfi nem

A férfiaknak a fiatalabb éveikben nagyobb esélyük van a szívbetegségekre, mint a nőknek, ez a hátrány azonban a változókorban megszűnik. A klimax után a nők védettsége is alacsonyabbá válik.

  • Növekvő életkor

A végzetes szívkoszorúér-betegségek döntő többsége 65 évnél idősebbeknél következik be.

  • Örökölt tényezők

Azoknál a személyeknél, akiknek a szüleik szívbetegek voltak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának. Ugyanilyenek a cukorbetegségre és az elhízásra is hajlamosító genetikai vonások, amelyek szintén növelik a szív- és érrendszeri betegségek esélyét. Ezeken a tényezőkön nem lehet változtatni, esetükben azonban segíthet a fokozott odafigyelés.

Megváltoztatható rizikófaktorok

  • Fizikai inaktivitás

Kutatások bizonyítják, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak. A mozgáshiány növeli a magas vérnyomás, koleszterinszint és a stroke kialakulásának kockázatát is. A mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, vagyis plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Emiatt csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez - például szívelégtelenséghez és  szívinfarktushoz vezet.

  • Túlsúly és elhízás

A mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás miatt jóval több energiát visz be valaki a  szervezetébe, mint amennyit eléget, így először túlsúly majd elhízás jelentkezhet. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál.

A szív- és érrendszeri betegségek mindig is dobogósak voltak a világ halálozási listáin. Ezért is óriási jelentőségű a betegséggel kapcsolatos orvosi vívmányok fejlesztése. 

A szívroham is megelőzhető lehet! 10 hihetetlen egészségügyi innováció 2017-ből!

Nézegess képeket!

Elolvasom
  • Dohányzás

Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult, azoknál a cigarettázás önálló rizikófaktora az esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Az aktív dohányzás önmagában 50%-kal emeli az érbetegség rizikóját, a passzív dohányosoknak is 30%-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata.

  • Magas koleszterinszint

Az LDL-koleszterin szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggenek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, a szervezet nem képes azt lebontani, így lerakódik az artériák falában. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon pakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, így bekövetkezik az érelmeszesedés. Az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ezért a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése előbb-utóbb károsodhat. Emiatt bekövetkezhet a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület.

A cikk az ajánló után folytatódik

  • Magas vérnyomás

A magas vérnyomás önmagában növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A betegségre való hajlam bizonyos mértékig öröklődik, ám a hajlam még nem maga a betegség. A felnőttkori megjelenésnek számos életmódbeli kockázati tényezője van. Ilyenek a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, a stressz, a magas LDL-koleszterin-szint, a fokozott sófogyasztás, illetve a cukorbetegség.

  • 2-es típusú cukorbetegség

A cukorbetegség önmagában is komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, különösen a kezeletlen esetekben. A 65 éven felüli cukorbetegek 68%-ának van valamilyen típusú szívbetegsége. Ezért a cukorbetegeknek nemcsak az alapbetegségüket kell kontroll alatt tartani, de a kardiológiai ellenőrzést és az életmódváltást is komolyan kell venni. 

Ezt is szeretjük