Hátborzongató festmény a rabszolga-felszabadítás korából: így nézett egymás szemébe az úrnő és egykori tulajdonai
Egy, a polgárháború után mindennapos jelenetet örökített meg a festő.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Winston Homer amerikai festő 1876-ban vitte vászonra A Visit from the Old Mistress című festményét, amelyet magyarul általában A régi úrnő látogatása formában szoktak emlegetni. A kép egy gyakori, abban az időben mindennapos jelenetet ábrázol: azt, ahogy a valaha volt gazdasszony ellátogat azok otthonába, akik nem olyan régen még a rabszolgái voltak.
A korabeli szemlélő a kép olyan részleteinek is jelentőséget tulajdonított, amelyek felett mi már elsiklunk, pedig kulcsfontosságúak az akkori történelmi helyzet megértéséhez.
Winston Homer: A régi úrnő látogatása
Az amerikai fekete rabszolgák felszabadítása nem egyik napról a másikra történt. 1863-ban Abraham Lincoln elnök Emancipációs Kiáltványa kimondta, hogy az Egyesül Államokban élő összes rabszolga szabad, két évvel később, 1865-ben az alkotmány 13. kiegészítése pedig alkotményellenessé nyilvánította és végérvényesen betiltotta a rabszolgaságot.
A felszabadítás kétségkívül nagy könnyebbséget jelentett a korábbi rabszolgák számára, hiszen nem lehetett már velük bármit megtenni, nem lehetett őket adni-venni, brutálisan bántalmazni, gyerekeket elszakítani a szüleiktől, többségük mindennapi élete azonban nem sokat változott: általában ugyanott éltek, ahol korábban, ugyanannak a gazdának ugyanazt a munkát végezték. Erre utal a festmény címe is, amelyet angolul kétféleképpen lehet értelmezni: úgy is érthetjük, hogy az idős úrnő látogatása, ami arra utal, hogy hiába történt meg a felszabadítás, a korábbi tulajdonos ugyanúgy ura vagy úrnője maradt a munkásainak.
Az asszony, aki ülve maradt
A kép egy virginiai jelenetet ábrázol: egy, sötét ruházata alapján valószínűleg özvegy, vagyonos idős asszony egy volt rabszolgakunyhóba látogat. Három nő fogadja, az egyikük egy csecsemőt tart a kezében. Ketten közülük állnak és gyanakodva, barátságtalanul méregetik a régi úrnőt. A harmadik ülve marad: ezt korábban a felszabadítás előtt soha nem tehette volna meg. A feszültség és a barátságtalan légkör szinte tapintható. A vagyonos asszony válik hirtelen kívülállóvá ebben a társaságban.
Homer északon, nem rabszolgatartó környezetben nőtt fel. A polgárháború után délen utazgatott, és több festményén örökítette meg a változó társadalom hétköznapi jeleneteit. Virginia különösen gazdag forrásnak számított ez ügyben, a feketék ugyanis az 1870-es népszámláláskor a lakosság közel 42 százalékát tették ki, túlnyomó többségük korábbi rabszolga volt.
Ne maradj le a Femina friss cikkeiről! A Google-ben megbízható forrásként is beállíthatod oldalunkat, így gyakrabban találkozhatsz tartalmainkkal. Kattints ide, és pipáld be kedvelt hírforrásként a Feminát!
Utólag tüntették el a kisfiút a családi festményről: szomorú oka van
Közel kétszáz év után került vissza a képre.
ElolvasomKép: Getty Images
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- sziget
- környezetvédelem
