Minden második ember ebbe hal bele az országban, pedig megelőzhető lenne: a nők esetében ekkor nő a rizikó

Magyarországon évente több mint 60 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében, ami minden második hazai halálesetet jelenti. Pedig tudatos életmóddal, rendszeres szűrővizsgálatokkal és a kockázati tényezők kezelésével ezeknek jelentős része megelőzhető lenne. Az Affidea Magyarország Szív Napja kezdeményezésének éppen ezért az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a megelőzés fontosságára.

Szív- és érrendszeri betegségek

„Azért gyűltünk ma össze, mert hiszünk abban, hogy a megelőzés életeket menthet. Szeretnénk, ha az emberek nem félelemből vagy kényszerből, hanem tudatosságból fordulnának orvoshoz. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szív- és érrendszeri betegségek korai felismeréssel és életmódbeli változtatásokkal megelőzhetők” – hangsúlyozta Garamvölgyi-Veréb Emese, operatív igazgató az Affidea Magyarország szakmai eseményén. 

Dr. Bokori György, az Affidea kardiológus szakorvosa kiemelte: a legnagyobb kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás és a mozgáshiány. A 2022-es KSH adatok szerint Magyarországon a felnőtt lakosság közel 30%-a küzd magas vérnyomással (50% kezeletlen), és minden második ember túlsúlyos. Az eddig felsorolt rizikótényezőkön felül a stressz és az elhízás is növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Valamint jelentős az is, hogy sokan csak pszichoszomatikus tünetekkel fordulnak orvoshoz. 

Az egészségesebb étkezés, a rendszeres sport, a káros szokások mellőzése és a stresszcsökkentés kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Ugyanakkor nem érdemes túlzásba vinni az életmódváltást sem. „A túlzott életmód-elvárások sokakat megbénítanak. Nem kell mindent megváltoztatni: már kisebb, személyre szabott lépések, mint a több mozgás vagy az étrend apró módosításai is sokat számítanak, ha hosszú távon fenntarthatók” – hangsúlyozta Dr. Bokori György.

„Az otthoni mérések – például a vérnyomásmérők, vércukormérők és a mindennapi technológiai eszközök, mint az okosórák – rendkívül hasznosak a tudatos egészségkövetésben, hiszen értékes adatokat szolgáltatnak a diagnózis támogatásához” – hangsúlyozta Dr. Bokori György kardiológus. „Megfelelően és kritikusan alkalmazva a mesterséges intelligencia és az online egészségügyi platformok is hasznos kiegészítői lehetnek a betegellátásnak, hiszen partneri helyzetbe hozhatják az orvost és a felkészülten érkező pácienst.”

Dr. Bokori György szerint a páciensek jelentős része pszichoszomatikus panaszokkal érkezik: mellkasi nyomás, szapora szívverés, fáradtság. Ilyenkor sokszor inkább stressz áll a háttérben, nem szervi betegség. A tartós, rosszul kezelt stressz azonban évek alatt szervi problémává is válhat.

Pető Dorina a Mélylevegő Projekt pszichológusa szerint a magyar társadalom jelentős része rosszul kezeli a mindennapi stresszt: „A rövid távú megoldások – például a túlevés, az alkoholfogyasztás vagy a passzív szórakozás – helyett tudatos pihenésre, mozgásra és a szociális kapcsolatok ápolására lenne szükség.” Hozzátette: a szűrések elkerülésében gyakran a félelem és a halogatás játszik szerepet. Sokan attól tartanak, hogy rossz hírt kapnak, ezért inkább nem mennek vizsgálatra, holott a korai felismerés életeket menthet. „A segítségkérés még mindig stigmatizált, és sajnos generációról generációra öröklődik, hogy nem tanuljuk meg az egészséges megküzdési módokat a pszichés terheinkkel”.

„A nőket a menopauzáig hormonális védelem óvja, de a változókor után hirtelen utolérik, sőt, sokszor meg is haladják a férfiak szív-érrendszeri kockázatait. Az ösztrogénszint csökkenésével meredeken emelkedik a görbe. Ráadásul a szociális szerepekből fakadó stressz is nagyobb teher rajtuk” – mondja Dr. Bokori György.

„A férfiak gyakran kifelé vezetik le a feszültséget, míg a nők hajlamosabbak az elfojtásra. Sokszor azt érzik, mindent el kell bírniuk – ez hosszú távon testi tünetekben csapódik le” – tette hozzá Pető Dorina, pszichológus.

A SZÍVSN Országos Betegegyesület képviseletében Dr. Gesztes Ákos Gábor hangsúlyozta: „Nagyon sok beteg túl későn fordul orvoshoz, mert elbagatellizálja a tüneteket. Gyakori, hogy a nők saját egészségüket háttérbe szorítják a család érdekében, és csak akkor mennek orvoshoz, amikor már komoly a baj.” A betegszervezet célja, hogy betegtársi közösségen keresztül nyújtson hiteles támaszt és edukációt azoknak, akik érintettek.

Képek: Getty Images Hungary

• szív- és érrendszeri betegség
• szív
• szívbetegség
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• Életmód