Kinél alakulhat ki szájüregi daganat? A ráktípus 7 tünete, amit nem szabad félvállról venni
A szájüregi daganatok kialakulásának több oka is lehet.

GettyImages-1046430856
beauty and style
Top olvasott cikkek

Magyarországon évente mintegy 3 ezer embernél fedeznek fel szájüregi rákot, a daganat következtében csaknem 1700 beteg hal meg minden évben - áll a rákgyógyítás.hu oldalán.

A szájüreg kóros eltérései pedig a legkönnyebben felfedezhető daganatos betegségek közé tartoznak - ennek ellenére sokan későn kerülnek orvoshoz, amikor már radikális beavatkozásra van szükség, és a gyógyulás esélye is lecsökken.

Kit fenyegetnek a szájüregi rákok?

A szájüregi daganatok elsősorban az ötvenes életévektől halmozódnak fokozottan. Az utóbbi időszakban mind a férfiakban, mind a nőkben nőtt a betegség előfordulása, és a halálos szövődményeknek ugyancsak növekvő tendenciája látszik.

GettyImages-1071560624
Fotó: Aja Koska / Getty Images Hungary

A kockázatot a rossz szociális és társadalmi helyzet, az ebből következő egészségtelen táplálkozás, elhanyagolt fogazat és szájhigiéné növeli, azt többszörösére fokozza a számos méreganyagot folyamatosan a szervezetbe adagoló dohányzás, valamint az alkoholizmus is. Egyes szakirodalmi tanulmányok felvetik az erősen csípős ételek rendszeres fogyasztásának károsító hatását is.

A szájüregi elváltozások felfedezése

A szájüregi rákok okozta halálozás az utóbbi időszakban drámaian megnövekedett. A fog- és szájbetegségek szakorvosai mellett a háziorvosoknak és az üzemorvosoknak is feladata a szájüreg megtekintése és tapintásos vizsgálata, valamint a kiszűrt betegek továbbküldése a megfelelő szakorvoshoz.

A szájüregi rákok miatti halálozás az egyik legmegdöbbentőbb daganatos halálok, hiszen a szájban lévő tumorok és daganatmegelőző állapotok hamar felismerhetőek, ennek ellenére a páciensek jelentős része már előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz, amikor a daganat már rendszerint kifejezett panaszokat okoz. Ennek az egyik alapvető oka összefüggésben van a fogak általános rossz állapotával is, a társadalom tagjainak jelentős része ugyanis csak fájdalma esetén - vagy akkor sem - fordul fogorvoshoz. A rendszeres fogászati kezelések alkalmával fény derülhetne az esetleges gyanús, kivizsgálást indokoló elváltozásokra is.

Az elváltozások elsődleges észleléséhez ugyanakkor még szakemberre sincs szükség, csak arra, hogy odafigyeljünk magunkra, hiszen egy tükör előtt a szájüreget magunk is átvizsgálhatjuk. Az ajkakat, az ínyeket, a szájpadlást, a nyelvet és a nyelv alatti részeket is gondosan átnézve győződjünk meg arról, nincs-e fehér folt vagy fekélyszerű, esetleg szemölcshöz hasonló elváltozás, gyógyulni nem akaró afta, megvastagodás a szájban. Amennyiben valaki ilyet tapasztal, és az nem múlik el rövid időn belül, mindenképp forduljon orvoshoz, hogy kiderüljön, mi okozza az elváltozást.

A cikk az ajánló után folytatódik

A szájüregi daganatok által kiváltott tünetek

A betegek rendszerint nem gyógyuló fekélyek, fájdalmatlan vagy kifejezett kellemetlenséget okozó sebek hosszú idejű fennállása után fordulnak orvoshoz. A leggyakoribb tünetek az alábbiak:

  • fájdalom a szájban, a torokban vagy a fülben,
  • fájdalmas vagy fájdalmatlan fekély bárhol a szájban,
  • gyanús fehér vagy vörös elszíneződés,
  • csomó vagy duzzanat az ajkakon, a szájüregben vagy a torokban,
  • fájdalmas, nehézkes rágás vagy nyelés,
  • zsibbadtságérzet bárhol a szájban, torokban,
  • vérzés.

A tüneteket természetesen nemcsak daganatos megbetegedés, hanem gyulladás, fertőzés is okozhatja, ám jelentkezésük esetén mindenképp halogatás nélkül orvoshoz kell fordulni, hogy megnyugtatóan tisztázni lehessen az okokat és a kezelést.

Vizsgálati módszerek

A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után szövettani vizsgálattal állapítják meg azt, vajon a rákgyanús elváltozást valóban daganatos sejtburjánzás okozza-e. Amennyiben ez bebizonyosodik, átfogó vizsgálatsorozat indul annak feltárására, hogy meg tudják állapítani a tumor kiterjedtségét, esetleges áttéteit, hiszen a terápia csak ezen információk birtokában tervezhető meg és kezdhető el.

GettyImages-1094415768
Fotó: Milos Dimic / Getty Images Hungary

A részletes vizsgálatok során garattükrözést, a daganatos sejteket kimutató érfestést, valamint fogászati röntgenfelvételeket készítenek az állkapcsokról és a fogakról. Általános gyakorlat a tüdőröntgen is annak megállapítására, hogy az áttétek által oly gyakran megtámadott tüdőt érinti-e már a kialakult daganat. A vizsgálatokat a kezelőorvos belátása szerint a pontos stádiummeghatározás érdekében komputertomográfiás, CT- és magmágneses rezonanciás MR-felvételek is kiegészíthetik.

A cukorbetegség tünetei a szájban

A kettes típusú cukorbetegség tünetei gyakran szájüregi problémák formájában jelentkeznek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük