Misztikus karácsonyi gyógynövényeink: mire jó a dió, a fagyöngy és a fenyő?
Szabó Gyuri bácsi karácsonyi ajándéka: a legendás bükki füvesember neve összeforrt a gyógynövényes gyógyítással, most elmondta, mire jók a tradicionálisan karácsonyi növények.

alma-dio
Ez is érdekelhet

Ki ne szeretné előre látni a jövőt? (x)

Krisztofer már szalad (x)

Borozzunk együtt: legyél trendszetter, válaszolj, nyerj! (x)

Őszi kikapcs: Íme a trendek! (x)

Bonyodalom a Hotel Numerában. (x)

beauty and style

5 nőies, könnyen elkészíthető frizura szemüvegeseknek »

Annyira megváltozott Bella Hadid, hogy sokan nem hiszik el, hogy nem plasztikáztatott »

A pulóver még soha nem volt ennyire nőies: már nem a farmer a legjobb barátja »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A karácsonyi ünnepkör a gyógynövények használatával kapcsolatban is rengeteg rítust és szokást tart számon. A dió és a fenyő talán a legsokoldalúbb gyógyhatású növény, de a legősibb, legtöbb mágikus hatással egész biztosan a fehér fagyöngy bír.

Nézzük, milyen legendák és milyen népgyógyászati receptek kapcsolódnak hozzájuk!

Fokhagyma, alma, dió: erő, egység, egészség

Magyar hagyomány, hogy karácsonykor a családfő az almát annyi gerezdre vágta, ahányan az asztal körül ültek, azért, hogy olyan kerek és összetartó legyen a család, amilyen kerek az alma. A palócoknál a karácsonyi lakoma előtt az erőt szimbolizáló fokhagymát, az összetartozás jelképének számító almát és a jó egészség letéteményesének tartott diót fogyasztotta a család.

dio

A dió a kereszténységnek is fontos szimbóluma, ősi Krisztus-jelkép: „Amint a dióbél a héjában, úgy rejtőzködött a Megváltó anyja méhében”. A karácsonyi dióevés szinte az egész magyar nyelvterületen ismert: az egészséges dió egészséget, a rossz dió betegséget jósolt.

Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember egyik kedvenc gyógynövénye a diófa, méghozzá azért, mert a leveléből készült tea az egyik leghatékonyabb antibiotikus, gyulladáscsökkentő hatású házipatikai szer. Gyuri bácsi elmondása szerint a diólevél teáját, főzetét régen kívül és belül is használták, például emésztési panaszokra, polipok eltávolítására, fekélyes lábra, sebre, de még szembetegségekre is. Sőt, a levél mellett a dióburkot, a dióbelet és a dióolajat is alkalmazták gyógyászati és szépészeti céllal.

A dió a népi szimbolikában - nem véletlenül - az agyat jelképezi: az agyhoz hasonlóan redőzött dióbél két féltekéjét úgy veszi körbe a dióhéj, mint az agyat a koponya, ezen analógia alapján a dióbél fogyasztását az agyi működés karbantartására is javasolják. A kutatások szerint napi 30 gramm dióbél elfogyasztásával bevihetjük a szervezet számára szükséges esszenciális zsírsavakat, ásványi anyagokat és nyomelemeket.

Fehér fagyöngy: a mágikus vérnyomáscsökkentő

„Ezen a növényen semmi sem normális!”  - mondta Karl von Tubeuf, német erdőkutató, nem véletlenül. A madarak csőréből vagy épp ürülékéből - ezt a genezist támasztja alá az angol mistletoe kifejezés is: mistal = trágya, tan = faág - a faágakra pottyanva gyökeret eresztő élősködő a puha szövetű gazdafa nedveiből éldegél, és hajt leveles szárat. Levelei júliusig keresik helyüket, majd felveszik a jellegzetes gömb alakot, népies nevén a gyöngybuckót. Különös életmódja miatt évszázadok óta figyelem övezi, és, mivel az ég és a föld között terem, hatását ősidők óta mágikusnak tartják.

fagyöngy (1)

Bogyója mérgező, ám a leveles szárából készült főzetet már Hippokratész is használta lépfene ellen, a középkorban pedig epilepsziát kezeltek vele. Később Kneipp vérzéscsillapításra, görcsoldónak, magas vérnyomás ellen javallotta a használatát.

A kelta papok, a druidák szent növényként tisztelték, erre bizonyíték a szertartásszerű begyűjtése is: a fagyöngyöt a téli napforduló időszakában kellett leszedni, méghozzá arany sarlóval, egy lábon állva, félig becsukott szemmel, egy mozdulattal levágva. A skandinávok is csodás hatással ruházták fel. Frigg, a házasság istennője állítólag parancsba adta, hogy mindenkinek, aki átmegy a fagyöngy alatt, csókot kell kapnia, így lett a fagyöngy a szerelem és a béke szimbóluma. A fagyöngy alatti csókolózás újkori szokása már angolszász területről került hozzánk. Ha szerelmet nem is biztosan hoz, annyi bizonyos, hogy a fehér fagyöngy leveles hajtásának langyos vízben áztatott kivonatát vagy alkoholos tinktúráját a népi gyógyászat már régóta használja vérnyomáscsökkentésre és szív-érrendszeri panaszokra. Gyuri bácsi magas vérnyomásra, érelmeszesedésre napi egy csésze fagyöngyteát ajánl, reggel, éhgyomorra fogyasztva, míg ingadozó vérnyomásra hetente kétszer-háromszor. Szívbetegeknek a szívműködés normalizálására szintén hetente egyszer-háromszor egy csészével javasolt fagyöngyteát inni, lefekvés előtt. 

Újabban a benne lévő viszkotoxinok immunerősítő, rákellenes hatását is vizsgálják. Az Európai Unió területén is forgalomban vannak engedélyezett, fagyöngyalapú gyógyszerek, melyeket daganatos betegségek kiegészítő terápiájaként alkalmaznak.

Fenyő, a karácsonyi náthaűző 

A fenyőfa gyógyászati múltja sokkal messzebbre nyúlik vissza, mint karácsonyi karrierje, hiszen a karácsonyfa állítása csak a 19. század második felében terjedt el idehaza. Egy magyar monda szerint, amikor Jézus üldözői elől el akart bújni, a dús lombú fák félelmükben megtagadták tőle a védelmet, a fenyő azonban elrejtette az ellenségei szeme elől. Az Úr ezután megáldotta ezt a fát, azóta a fenyőfa örökzöld.

fenyő fenyőfa fenyőág (1)

Az ősi népek tudták, hogy az áldott tűlevél nemcsak gyantát tartalmaz, hanem ásványi anyagokat és jelentős mennyiségű illóolajat is, sőt! A tűlevél több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom vagy a narancs!  Az erdei fenyő tűleveleit, rügyeit és kérgét a népgyógyászat ősidők óta alkalmazza világszerte. A kéreg aktív összetevője, a piknogenol az egyik leghatékonyabb természetes antioxidáns, míg a fiatal tűlevelek főzetét, valamint a zsenge fenyőrügyből készült szirupot légúti problémák, megfázás, köhögés, torokfájás esetén használjuk.

Ha karácsonyfa-állítás során levágsz néhány ágat, ki ne dobd! Mosd meg az ágat, vágd apróbb darabokra, tedd egy lábosba, öntsd fel vízzel, és főzd lefedve, gyenge lángon 20 percig. A sűrű főzetet szűrd le, és add a fürdővízhez. A fenyőfürdő tisztítja a légutakat, emellett jó szolgálatot tehet köszvény, krónikus reuma, ízületi és izomfájdalmak esetén is. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A legjobb gyógynövényes teák

Az egészség és a harmónia sokszor csak egy karnyújtásnyira van tőled. Ismerd meg a legjobb gyógynövényeket!

Ezt is szeretjük