Csökkenthető a stroke kockázata egyszerű módszerekkel is: 3 dolog, amire figyelj mindenképpen

Amikor valaki stroke-on esik át, valójában a központi idegrendszerében egy érelzáródás vagy vérzés következik be, ami miatt szövetelhalás, majd működéskiesés jön létre.

Ennek következményeként leggyakrabban izomerő-csökkenés, - súlyosabb esetben féloldali bénulás -, egyensúly- és mozgáskoordináció-zavar, végtagi ügyetlenség alakul ki, de gyakori a látászavar is, vagy például a gondolkodási funkciók is lassulhatnak, érzékelési és pszichés zavarok is kialakulhatnak. 

Stroke utáni rehabilitáció

A rehabilitáció folyamata egyénenként más és más, attól függően, hogy a károsodás mely agyterületeket érinti. Általánosságban véve azonban elmondható, hogy mivel a károsodás jellege is igen összetett, egy jól összeállított rehabilitációs tervnek is rendkívül komplexnek kell lennie: a mozgásterápiától kezdve a fizio-, beszéd-, illetve pszichoterápiáig bármi a részét képezheti, a károsodás milyenségétől és mértékétől függően.

A klasszikus rehabilitációnak alapeleme a gyógytorna, mely kiegészülhet fizikoterápiás kezelésekkel (elektroterápia, mágnesterápia). Ezek a kezelések a fájdalomcsillapítást, a vérkeringés javítását, az értágítást és a görcsoldást szolgálják. A kognitív képességek zavarát általában memória- és figyelemfejlesztő gyakorlatokkal enyhítik. Emellett gyakran szükségessé válik a pszichoterápia is, mert stroke utáni depresszió alakulhat ki a betegeknél.

Rehabilitáció tánccal

Az elmúlt években új, kiegészítő terápiás módszereket is felfedeztek maguknak a stroke-betegekkel foglalkozó terapeuták. Ilyen például a tánc, mely rendkívül sokrétű előnyöket biztosít, szinte minden típusú rehabilitációs kezelést megtámogatva: hat a mozgáskoordinációra, az izomerőre, segíti a pszichés jóllétet, fejleszti a memóriát és a figyelmet, javítja a vérkeringést, és oldja a stresszt is.

Igaz, nem alkalmazható bármilyen súlyosságú károsodásnál, de akinek beilleszthető a rehabilitációjába, annak megéri kipróbálni. Természetesen, mielőtt belefogna az ember, mindenképpen egyeztetnie kell róla a kezelőorvossal, és csakis az ő szakmai ajánlása után szabad elkezdeni táncórákat venni.

A tánc már az egészséges idős embereknél is bizonyítottan nagy előnyöket biztosít a nem táncoló kortársaikhoz képest: stabilabb a járásuk, jobb az egyensúlyuk, és gyorsabb a reakcióképességük.

De mitől ilyen nagyszerű ez az időtöltés?

A tánc egyrészt egy sokkal komplexebb mozgásforma, mint a gyógytorna. Összetettebb mozdulatsorokból áll, melyeket előre meg kell tervezni, bonyolultabb agyi folyamatokat igényel, mint a szimpla tornagyakorlatok. Ezenkívül mindig zenére táncol az ember, melynek ritmusával össze kell hangolni mozdulatait, ez egyszerre fejleszti a ritmusérzéket és az egyensúlyt - melyek meggyengült területek a stroke-túlélők esetében.

A test érzékelése és a térérzékelés is fontos a tánchoz, az is fejlődik, sőt, ha partner is van, vele is össze kell hangolódni, őt is érezni kell - a stroke-on átesett betegek érzékelése általánosságban véve szintén sokszor kárt szenved, és fejlesztésre szorul. Egy-egy összetettebb tánclépés megjegyzése a memóriát és a kognitív funkciókat edzi, hiszen nem könnyű őket megjegyezni, és gyorsan, időre kell előhívni a megfelelő mozdulatokat - a stroke utáni rehabilitációban a kognitív funkciók szintén gyakran fejlesztésre szorulnak.

A tánc ezenfelül javítja a hangulatot is: egy táncóra után mindenki garantáltan széles mosollyal az arcán jön ki a teremből, és mivel sosem egyedül táncol az ember, a szociális kapcsolatait is építi. Elmondható tehát, hogy a tánc több szempontból is segít megküzdeni a stroke utáni depresszióval. Ez azért rendkívül fontos, mert azt tapasztalták, hogy a stroke utáni depresszióban szenvedők általános állapota, önellátó képessége, illetve kilátásai a gyógyulás terén sokkal rosszabbak, mint azoké a betegtársaiké, akik nem szenvednek depresszióban. A felsorolt előnyök mind az olyan területek fejlesztését támogatják, melyek nagyon fontosak a stroke utáni rehabilitációban, mintha csak pont erre találták volna ki.

Természetesen egy stroke-on átesett beteg nem iratkozhat be akármelyik táncórára, a rehabilitáció során az egyéni állapothoz igazított táncfeladatokat kell összeállítani. Azoknak azonban, akiknek állapota megengedi, mindenképpen javasolt, hiszen sokkal könnyebb betartani egy olyan „edzéstervet”, melyben örömét leli valaki, mint a monotonabb feladatokat tartalmazó klasszikus gyakorlatsorokat ismételni. A táncterápia szigorúan a klasszikus rehabilitációs terv kiegészítését szolgája, nem helyettesíti azt, de a felsorolt területek fejlesztésében nagyon sokat tehet hozzá a klasszikus terápiához. 

A stroke megelőzése

Bár nagyszerű terápiás eszközök vannak, mindig a megelőzés a lényeg! A genetikán túl vannak betegségek, melyekről tudjuk, hogy hajlamosítanak a stroke-ra. Ilyen a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Akinél fennáll valamelyik, annak kezeltetnie kell őket, és rendszeres kontrollra járnia, valamint igyekeznie minél egészségesebb életmódot fenntartani.

Hogy mit jelent ez? Változatos, rost- és vitamindús táplálkozást, rendszeres testmozgást, akár séta formájában is. Ezenfelül érdemes megtanulni néhány stresszkezelési technikát is, hiszen a folyamatos és túlzott stressz a magas vérnyomás előszobája.

Meditáció, relaxáció, természetjárás, de akár a színezés vagy bármi olyan hobbi segíthet, ami kikapcsol. Ha pedig megtörténne a baj, és stroke-ot diagnosztizálnak az érintettnél, fontos tudni, hogy sokféle terápia közül választhat, és igyekezni kell az orvos segítségével az állapotához és személyiségéhez illeszkedő, legoptimálisabb terápiás tervet felépíteni.

A demenciakockázat csökkenthető

A vizsgálat szerint a napi lépésszám, illetve a lépések intenzitása összefüggést mutat a demencia kockázatának mértékével.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• stroke
• szövődmény
• terápia
• rehab
• gyógyulás
• gyógyítás
• tánc
• mozgás
• testmozgás
• Életmód