A 6 legveszélyesebb stressz okozta betegség

Egy kis emlékeztető

A stressz valójában a szervezet reakciója egy ingerre: készültségbe helyezkedik valamilyen szokatlan, veszélyes vagy ismeretlen helyzettel, állapottal szemben. A vészhelyzet érzése miatt feszültség uralkodik el rajta, a vegetatív idegrendszer aktívvá válik, tehát felgyorsul a szívdobogás, nő a vérnyomás és cselekvési kényszer uralkodik el rajta. Fizikai megjelenésében ez sokszor párosul izzadással, az arc kipirosodásával, kézremegéssel vagy légszomjjal.

A stressz akkor csúszik át a számunkra veszélyes zónába, ha ez a megfeszített állapot tartóssá válik, olyannyira, hogy többé már nem a nyugalmi állapotot szakítják meg a stressz helyzetek, hanem éppen fordítva. Ez nem csak akkor fordulhat elő, ha maga a kiváltó szituáció nem múlik el, hanem akkor is, ha annak mértéke olyannyira felizgatta szervezetünket, hogy az a probléma megszűnése után sem képes újra nyugalmi állapotba kerülni.

Stressz okozta betegségek

• Gyomorfekély, illetve bármilyen emésztőszervi fekély
• Idegösszeroppanás
• Alvászavarok
• Agyvérzés
• Szívroham
• Gyomor-, illetve nyombél fekély

Előző cikkünkben olvashattál a fekélyekről és az idegösszeroppanásról is. Ha szeretnéd még egyszer elolvasni, akkor kattints ide.

Alvászavarok

A két leggyakoribb alvászavar az inszomnia és a kóros aluszékonyság. A kettő közül a stresszel csak az inszomnia függ össze, a kóros aluszékonyság ugyanis idegelmegyógyászati problémára vezethető vissza. Jellemzői az éjszakai alvás közbeni légzésleállás, illetve a narkolepszia, a hirtelen alvásrohamok, melyek bármilyen tevékenység közben rátörhetnek a betegre.

Az inszomnia ennél lényegesen „egyszerűbb” alvászavar, melynek legfőbb tünete, hogy a beteg nehezen alszik el, különösen este, reggel korán ébred, illetve az éjszaka folyamán többször riad fel hirtelen.

Agyvérzés

Az agyvérzés – vagy más néven a stroke - az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken vagy megszakad.

A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-ra.

1. Az iszkémiás stroke-ban - amely a stroke-ok túlnyomó többségét, nagyjából 80 százalékát teszi ki - a szöveti átáramlás-zavar, következésképpen oxigénhiány (iszkémia) leggyakoribb oka a vért szállító artériák elzáródása, jóllehet elzáródás történhet az elvezető agyi vénákban is.
2. A vérzéses stroke – az agyvérzés - akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik, ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, ráadásul az érpályából kilépő vér irritálja az agyszövetet és megnöveli a koponyán belüli nyomást.

Az agyvérzés nem feltétlenül halálos kimenetelű, de mindenképpen hagy maga után nyomokat. A legjellegzetesebb nyoma, hogy a beteg fél oldala megbénul, arcának egyik felének mozgása megszűnik, ajkainak egyik fele lebiggyed.

Szívroham

A szívroham a szívelégtelenséggel együtt a leggyakoribb szívbetegség.
Tünetei:
Legalább tíz percig tartó

• Hirtelen fellépő mellkasi fájdalom
• Kifejezetten a mellkas bal oldalán jelentkező fájdalom
• Verítékezés
• Bal kar zsibbadás
• Nehézlégzés
• Halálfélelem

Az Egyesült Államokban és számos más európai országban a különböző szívbetegségek a mai napig vezető haláloknak bizonyulnak, különös tekintettel a szívrohamra.

• stressz
• Életmód