Sokan megfigyelhették már, hogy stresszesebb időszakokban jobban fáj a hátuk. Ez pedig nem véletlen, hiszen bizonyos kutatások szerint a krónikus fájdalom és a stressz több szálon is összekapcsolódnak.

Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az orvosi fájdalomcsillapítás megtörheti az ördögi kört.  

Biológiai és életmódbeli okok

A Brain című szaklap szerint a krónikus fájdalomtól szenvedők közül sokan nehezen kezelik a stresszt, különösen, ha az átlagosnál kisebb a hippocampusuk mérete. A hippocampus a nagyagynak azon része, mely többek közt a térbeli tájékozódásért és az emlékezet működéséért is felel. A szakértők így írták le a hippocampus mérete és a fájdalomérzet közötti összefüggést: a stressz hatására aktiválódik egy kortizol nevű hormon, melynek magasabb szintje összefügg a hippocampus méretének csökkenésével.

Tehát minél kisebb a hippocampus, annál több kortizol termelődik, ami nagyobb fájdalomérzékenységet eredményez, és hozzájárul a krónikus fájdalom kialakulásához. Ezt az összefüggést azért fontos ismerni, mert, ha az ilyen páciensek megtanulják a stresszt kezelni, a fájdalmaik is jobban csökkenthetők. Páll doktor gyakorlatából azonban az is kiderül, hogy a stressz más okból is vezethet fájdalomhoz. 

- A stressz miatti izomfeszülés szinte állandó része az életünknek. Olyannyira, hogy egy idő után már szinte nem is érezzük, csak, ha tudatosan próbáljuk ellazítani magunkat. Hogy kinél hol jelenik meg a fájdalom, az egyénenként változó, és többek közt a munkavégzés jellege is befolyásolja. Az ülőmunkát végzőknél a leggyakoribb, stressz miatt kialakult panaszok a nyakat, hátat, vállat érintik, bár a végtagokban is jelentkezhet fájdalom. A helyzetet tovább rontja még az egész napos helytelen tartás, mely rendkívül módon megterheli a gerincet. Épp ezért van kiemelt jelentősége a jól beállított képernyőnek, az ergonómiailag jól kiképzett széknek és a rendszeres mozgásnak, gyógytornának - hangsúlyozza dr. Páll Zoltán.

Az orvos és a mozgásterapeuta

Stresszoldás tekintetében az egyik legjobb és leghatékonyabb módszer a mozgás, különösen a szakember által felügyelt edzés. Természetesen egyetlen mozgásformát sem szabad hirtelen, felépítés nélkül elkezdeni, a megfelelő ráhangolódás és az izmok, ízületek nyújtása edzés előtt, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hiszen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély. Különösen fontos ilyenkor a hát- és a hasizom megerősítése, sőt, hátfájdalom, esetlegesen már kialakult deformitások esetén az első lépés a szakorvos és gyógytornász, mozgásterapeuta felkeresése. A személyre szabott mozgás nemcsak a fájdalmakat csökkenti, de remekül oldja a stresszt is.

- Természetesen sokan vannak, akiket éppen a fájdalom vagy a fájdalomtól való félelem akadályoz meg a mozgásban. Ilyenkor érdemes olyan gyógyszer- és mellékhatásmentes fájdalomcsökkentő módszereket alkalmazni, mint a lökéshullám-terápia. A lökéshullám ugyanis áthatol a test felszínén - miután egy gél felvitele után a megfelelő kezelőfejjel a kijelölt helyre juttatjuk a hullámot -, beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, oldja a fájdalmas izomcsomókat, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét. Ezáltal a kezelések nemcsak a fájdalmat csökkentik, de a valódi okot szüntetik meg a sérült szövetek fokozatos regenerálásával - ismerteti Páll doktor.

- Nagyon jó hatásfokkal alkalmazhatóak más, természetesen ható módszerek is, mint a hialuronsavas injekciókúra vagy az orvosi kollagénkezelés, de a fájdalom gyors megszüntetéséhez kezdetben szükség lehet célzott nem-szteroid és szteroid szerekre, injekciókra is, melyek szinte azonnal kifejtik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukat.

(Képek: Getty Images Hungary, Unsplash.)

Jóga hátfájásra

A megfelelően kivitelezett jógapózok napi gyakorlása néhány hét alatt nagyon sokat javíthat a derék- vagy hátfájásban szenvedők állapotán: nem kell többé a padlón aludni az elviselhetetlen fájdalom miatt, és két bevásárlószatyrot is fel tudsz vinni kézben az emeletre.