Rovarméreg-allergia: függ attól, hányszor csíptek meg?

Ha bármikor kialakulhat, meg lehet egyáltalán előzni a nagyobb bajt? Hogyan lehet felkészülni rá, hogy elkerülhető legyen a tragédia?

Rovarméreg-allergia
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Journal of Investigational Allergology and Clinical Immunology közlése nyomán nemrég széles körben is ismertté vált egy 55 éves, spanyol hölgy esete, aki egy darázscsípés következtében kialakult allergiás reakció miatt vesztette életét.

A hazai sajtóban is megjelent cikkek kapcsán sokan az eset valódiságát is megkérdőjelezték, mivel nem értik, hogyan lehetséges, hogy valakinél ennyi idősen jelentkezzen először allergiás reakció. Ezt a kérdést járjuk körbe Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont orvosának, a Magyar Allergia Szövetség elnökének segítségével.

Senki nem születik allergiásnak

Az allergiások csak a hajlamot öröklik, a születés pillanatában még senkiről sem lehet megmondani, hogy, ha a későbbiekben jelentkezik is nála ez a betegség, az pontosan milyen formában történik majd. Egy allergiás szülő is növeli a kockázatot, ám kettő esetében - más tényezőktől: környezetszennyezettségtől, életmódtól is függően - akár 80% körüli is lehet a kockázata annak, hogy a gyermeknél megjelennek a tünetek - magyarázza Nékám professzor.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a parlagfű-allergiás szülő gyereke is a parlagfűre lesz allergiás. Az allergiás hajlamból kialakulhat csecsemőkorban ételallergia, ekcémás bőr, a későbbiekben légúti allergia is, ezt előre nem tudjuk megjósolni, mint ahogyan azt sem, hogy pontosan mikor fognak jelentkezni az első tünetek.

Rovarméreg-allergia: bármilyen életkorban kialakulhat

Az allergiák közül ez az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, úgynevezett anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés vagy földimogyoró-fogyasztás következtében. Előzetes szűrővizsgálattal nem lehet kimutatni az anafilaxia-veszélyt, mert, ha valaki panaszmentes, és nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg-allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikóelemzés: egyes foglalkozások, betegségek, életmódjellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Minél több a csípés, annál valószínűbb az allergia?

A folyóiratban közölt eset szerint a spanyol hölgy úgynevezett apiterápiás kezelésre járt, vagyis megadott időközönként méhek csípésével kezelték. A méhek mérgének terápiás célú felhasználása - elsősorban az immunrendszer működésével összefüggő betegségek kezelésére - egészen az ókorig nyúlik vissza, ám hatását a mai napig sokan vitatják. Egy, az apiterápia káros hatásait vizsgáló tanulmány szerzője szerint a hölgynél a kezelés során kialakulhatott bizonyos természetes ellenállás a méreganyaggal szemben, Nékám professzor azonban hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban! Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.

10 állat itthon, aminek a mérgétől óvakodj, mert komoly baj lehet a marásából

Nézegess képeket!

Elolvasom

Milyen tünetekkel jelentkezik az anafilaxia?

Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn, akár perceken belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pániktünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető. A tüneteket döntően a vérnyomáscsökkenés okozza, mely végül ájuláshoz, szívmegálláshoz is vezethet. Jelentkezhet duzzanat, ödéma is, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását okozza. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.

Mit tegyen az, aki méhcsípés után rosszul érzi magát?

A tünetek észlelésekor hívni kell a mentőt vagy orvost. Kizárólag szakszerű segítség képes megelőzni az életveszélyes tünetek kialakulását, illetve megfelelően ellátni a beteget. Amíg megérkezik a segítség, a beteg mellett kell maradni, de ne itasd, és ne kínáld semmivel. Ne adj neki kalciumot se, nem fog segíteni a duzzanat, viszketés csillapításában. Épp ellenkezőleg, hatására tovább csökken a beteg vérnyomása, így még rosszabb állapotba kerülhet. Antihisztamint és szteroidkészítményeket se adj a helyszínen, mert hatásuk kialakulásához az a néhány perc, ami alatt az érintett személy sorsa eldőlhet, kevés. Az anafilaxia kezelésében a hatékony gyógyszeres beavatkozás első, sokszor egyetlen lehetősége: amennyiben elérhető, adrenalin azonnali adása, még akkor is, ha a teljes tüneti spektrum - még - nem alakult ki. Ez segít megakadályozni a tünetek súlyosbodását, de nem helyettesíti a beteg orvosi ellátását, mentőt tehát ez esetben is hívni kell, hogy a beteget mielőbb sürgősségi ellátásba juttassa. Amennyiben nincs elérhető gyógyszer a helyszínen - legtöbbször ez a helyzet -, azonnal meg kell kezdeni a szívmasszázst és a levegőbefújást, amit remélhetőleg egyre többen sajátítottak, sajátítanak el. Ezt a telefonos segítséghívás után akkor is el kell kezdeni, ha nem áll további segítség rendelkezésre.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Életmentő anafilaxia esetén: az önbelövő adrenalininjekció

A jelenlegi irányelv szerint kötelező felajánlani az önbelövő adrenalininjekció felírásával beszerzésének lehetőségét azoknak a betegeknek, akik anafilaxiát már elszenvedtek. A betegnek ezután ezt mindig magánál kell hordania. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy, ha olyan, korábban már diagnosztizált beteggel vagy, akinél az anafilaxia tüneteit tapasztalod, akkor kérdezz rá az adrenalininjekcióra is, aminek a közelben, a táskájában, kabátjában kell lennie. Az önbelövő injekciót mélyen a combizomzatba kell beadni, a hatását ugyanis kizárólag így tudja maximálisan kifejteni. Kevéssé ismert, de annál fontosabb tudnivaló, hogy az öninjekció működésbe lépését követően a tűt csak nyolc-tíz másodperc után (!) szabad kihúzni. Ne feledd, hogy orvosi segítségre ezt követően is szükség van. A beteg állapotától függően további beavatkozásokra - például folyadékpótlásra, oxigén adására - lehet szükség, illetve a fenti tünetek átmeneti javulás után ismét jelentkezhetnek.

Ezt is szeretjük