A rákkeltő anyagok csaknem minden háztartásban megtalálhatók nagyon minimális mennyiségben. Ha viszont az ember a munkahelyén nap mint nap ki van téve a megbetegedés kockázatának, jobb tisztában lenni azzal, hogy a törvény szerint milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak.
A munkavállalók védelmében a 2000. évi 26. IX. 30. egészségügyi miniszteri rendelet a mérvadó, mely megfogalmazza, hogy az egészségkárosodás megelőzése érdekében a munkáltató felelőssége, hogy legalább kétévente vagy változás esetén azonosítsa az anyagot, és felbecsülje a kockázatot, ezen belül a kitettség mértékét és idejét.
Ezt követően, amennyire lehetséges, a meghatározott határérték figyelembe vételével csökkentenie kell a kockázatot a rákkeltő és mutagén anyagok helyettesítésével. Az egyes anyagoknál meghatározott, időnként citogenetikai, tumormarkeres vizsgálatra is szükség van.
Rákkeltő anyagok a munkában
Rengeteg, az egészségre veszélyes szakma létezik, az alábbi tíz munkakörben például meglehetősen magas a daganatos megbetegedések kockázata. Persze, a rákkeltőknek való kitettség munkahelyenként és munkakörönként is eltérő lehet, az érintetteknek mégis jobb utánajárniuk, hogy mit tesz a munkáltató az ember védelme érdekében.

A textilgyártásban a ruhák kezelésére már léteznek környezetkímélő megoldások, de sok helyen használnak még rákkeltő vegyszereket, formaldehidet, króm- vagy brómvegyületeket és azo-színezékeket.

A gumigyártás és -feldolgozás közben is felszabadulhatnak káros vegyületek, valamint a használt oldószerek és ragasztók is károsíthatják a tüdőt, a húgyhólyagot vagy a vérképző szerveket.

A bútorok felületkezelése sok helyen még mindig nagy mennyiségű formaldehiddel történik, és szerves oldószerekkel is érintkeznek a dolgozók, ami a tüdőre és a vérképző szervekre ártalmas.

A szobafestők többsége
illékony szerves vegyületeket, például benzolt vagy ólom-kromátot tartalmazó festékkel dolgozik, ami hosszútávon növeli a leukémia, a tüdő- és a hólyagrák veszélyét.

A cipőgyártás során belélegezhető bőrpor és az oldószerek a légzőszervi daganatok és a leukémia kockázatát növelik hosszútávon.

A hajfestékekben található vegyületek között több is káros az egészségre, ami a fodrászoknál megnöveli a hólyagrák kockázatát. Szerencsére mára egyre több gyártó elhagyja a termékekből a problémás anyagokat.

A 2000-es években botrányt okozott az etilén-oxidos gázsterilizálóhoz köthető rákbetegség. De az egészségügyi dolgozók nemcsak ennek vannak kitéve. A röntgensugárzás elleni védőintézkedések is indokoltak.

Az útépítések során használt aszfalt, szurok és kátrány a benzol és benzopirén miatt veszélyes. Belélegezve növeli a tüdő-, a száj-, a torok- és a gégerák kockázatát.

Különösen az üzemi takarítás során használnak erős fertőtlenítő vegyszereket. A klórral, dioxánnal és benzonnal való hosszú távú érintkezés a légzőszervi betegségek és a rák kockázatát is növeli.

A PVC-gyártás alapanyagaként használt vinil-kloridról a rendeletben külön melléklet szól, az azbeszttel említik egy lapon. Az alumínium gyártása pedig a tüdő- és húgyhólyagrák kockázatát növeli.