A nők leggyakoribb daganatos betegsége: ezekkel a vizsgálatokkal már a rákmegelőző állapot kiszűrhető

Az emlőrák világszerte és Magyarországon is vezető daganatos megbetegedés a nők körében. Hazánkban évente nyolcezer új beteget diagnosztizálnak és kétezer nő halálát okozza. A betegség korai felismerése és a gyógyulási esélyek a szűrővizsgálatokkal nagymértékben növelhetők. Dr. Maráz Robert sebész, onkológus főorvossal a Femina exkluzív interjújában erről beszélgettünk.

A nők leggyakoribb daganatos betegsége, az emlőrák

Az emlőrák élete során nagyjából mindenképpen nyolcadik nőt érinthet. A tüdőrák után Magyarországon ez a második legtöbb daganatos halálesetért felelős rákos betegség. Magyarországon 2002 óta működik szervezett mammográfiás szűrőprogram, ami a 45 és 65 év közötti nőket célozza meg. A szűrésen két évente ajánlott részt venni, ugyanakkor a meghívott nők csupán 30-40 százaléka jelenik meg a szervezett vizsgálaton.

Minél korábban fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. Ma már sok emlőrákos beteg hosszú távon is jó életminőségben élhet tovább a gyógyulás után. Dr. Maráz Róbert sebész, onkológus főorvossal a betegségről beszélgettünk.

Sokan úgy gondolják, hogy az emlődaganat diagnózisa után a műtét az első és legfontosabb lépés. Mennyire igaz ez ma, és milyen tényezők befolyásolják, hogy a betegség esetén mi a kezelés első állomása?

- Régebben azt gondolták, hogy az emlőrák lokális betegség, az emlőben és a hónalji nyirokcsomókban van csak jelen, és ezért minél nagyobb műtétet csinálunk, a beteget annál inkább meg tudjuk gyógyítani. Most már tudjuk, hogy

ez egy szisztémás betegség, ami azt jelenti, hogy már a korai stádiumban is lehetnek keringő daganatsejtek akár a véráramban, akár a nyirokerekben. 

Tehát nem feltétlenül kell mindig a sebészeti beavatkozással kezdeni. Sok dolog befolyásolja azt, hogy ez-e az első kezelés vagy nem. A legfontosabb, hogy mekkora a daganat mérete, van-e nyirokcsomó-érintettség, és nagy jelentőségű az is, hogy a daganat mennyire agresszív csoportba sorolható.

Ha a daganat bizonyos méretet elér, akkor már nem feltétlenül a sebészeti kezelés az első, ha még kicsi, korai stádiumú, nincs nyirokcsomóáttét, akkor általában az első lépés valóban a sebészeti beavatkozás.

Az emlőrák nem egységes betegség, több altípusa ismert. Hogyan határozza meg a daganat típusa azt, hogy szükség van-e műtétre, illetve hogy mikor érdemes elvégezni azt?

- Az emlőrákok legnagyobb része, körülbelül 70%-a úgynevezett hormonreceptor-pozitív daganat. Ezek általában lassabban növekednek, jól reagálnak a kezelésekre, ezért a kilátások is kedvezőbbek.

Léteznek azonban agresszívebb emlőráktípusok is. Az egyik ilyen a HER2-pozitív emlőrák, amely az esetek nagyjából 15-20%-át teszi ki. A betegek 10-15%-nál fordul elő tripla negatív emlőrák is, amely szintén gyorsabban terjedhet. Ezeknél a daganattípusoknál gyakran előfordul, hogy a beteg először gyógyszeres kezelést kap, és csak ezt követően kerül sor a műtétre, különösen akkor, ha a daganat már elért egy bizonyos méretet.

A tripla negatív emlőrák esetében különösen fontos a genetikai vizsgálat is. Ennél a daganattípusnál ugyanis gyakrabban áll a háttérben örökletes génhiba, például a BRCA1 vagy BRCA2 gén mutációja. Ha ilyen eltérést találnak, az nemcsak a beteg, hanem a családtagok számára is fontos információ lehet, mert náluk is növelheti bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát. A BRCA-mutáció például a petefészekrák esélyét is emelheti. Ezért a daganat pontos altípusának és genetikai hátterének ismerete nagy segítséget jelent a legmegfelelőbb kezelés kiválasztásában.

Milyen előnyökkel járhat, ha bizonyos onkológiai kezelések még a műtét előtt elkezdődnek? Hogyan befolyásolhatja ez a műtéti beavatkozás mértékét vagy a későbbi gyógyulást?

- A műtét előtt adott onkológiai kezelések hatására a daganat mérete csökkenhet. Vannak olyan előrehaladottabb típusok, amelyeket első körben nem is tudna megoperálni a sebész, mert mondjuk hozzátapad a mellkasfalhoz vagy a bőr kifekélyesedését okozza. Ezeket úgy mondjuk, hogy első lépésben nem operálható daganatok, de a kezelések hatására operálhatóvá válhatnak.

A másik előny, hogy ha egy daganat mérete csökken, akár teljesen el is tűnhet, vagy jelentős méretbeli csökkenést mutat a kezelés után, akkor emlőmegtartó műtétet lehet végezni.

Tehát magának az emlőműtétnek a radikalitása csökkenthető.

Ugyanez vonatkozik a nyirokcsomókra is. Ha van hónalji nyirokcsomó-érintettség, és a kezelés után az eredetileg áttétes nyirokcsomó áttétmentessé válik, akkor a hónalji műtét radikalitása is csökkenthető.

Milyen szerepe van a rendszeres emlőszűrésnek és az önvizsgálatnak a korai felismerésben? Mit tudhat meg egy nő az önvizsgálatból, és mik azok a korlátok, amelyek miatt a szűrővizsgálatok nem helyettesíthetők?

- A szűrés lényege, hogy a tünetmentes daganatokat minél hamarabb felfedezzük. Magyarországon 45 és 65 év között van szervezett emlőszűrés, és kétévente kapnak a hölgyek meghívót, hogy menjenek el mammográfiás vizsgálatra.

Minél korábbi stádiumban ismerjük fel a daganatot, annál sikeresebb lesz a kezelése.

Maga az önvizsgálat is fontos tényező. Fontos, hogy a nő ismerje a melleit, figyelje az esetleges változásokat, és ha valamilyen tünetet vagy panaszt észlel, akkor forduljon emlődiagnosztikai központhoz. 

Azt is tudni kell, hogy az önvizsgálat során a hölgyek alapvetően tapintható daganatokat tudnak észlelni. Nagyon fontos azonban, hogy

nem minden emlődaganat tapintható, főleg korai stádiumban.

A szűrővizsgálat jó kezekben akár néhány milliméteres daganatot is észrevehet, amely még nem tapintható ki. A rákmegelőző állapotot szintén ki lehet szűrni képalkotó vizsgálatokkal, önvizsgálattal azonban nem észlelhetők.

Ezért van nagy jelentősége a rendszeres szűrővizsgálatoknak. Ha korai stádiumban találjuk meg a daganatot, akkor eredményesebb lesz a kezelés, és a hosszú távú túlélés is javul.

Az emlődaganatos betegek kezeléséről egy úgynevezett onkoteam dönt. Hogyan áll össze ez a team?

- Kimutatott tény, hogy egy jól működő onkoteam önmagában javítja a betegek túlélését. Tehát ha van egy betegcsoport, amelynek a terápiás tervét jól működő onkoteam határozza meg, akkor ez önmagában növeli a betegek túlélési esélyeit.

Az onkoteamben ott kell lennie egy radiológusnak, patológusnak, aki a szövettani és mintavételi eredményeket elemzi. Nyilván kell egy sebész, kell egy onkológus, ideális esetben sugárterápiás szakember, valamint izotópdiagnosztikai szakember is. Körülbelül ezek azok a szakterületek, amelyek fontosak, hogy képviselve legyenek.

Ha az onkoteam-vélemény rendelkezésre áll, akkor egyértelműen javulnak a beteg túlélési esélyei, hiszen precíz teamvélemény születik a további kezeléséről.

A beteg mennyire tud beleszólni a terápiás döntésekbe? Mi történik akkor, ha nem fogad el egy javasolt kezelést?

- Előfordul, hogy a beteg nem ért egyet a team véleményével, vagy nem akar valamilyen kezelést elfogadni. Ilyenkor általában a sebésszel vagy az onkológussal találkozik, és részletes felvilágosítást kap.

Ha részletesebb információt kapnak, és megértik a döntési mechanizmus mögött rejlő okokat, evidenciákat, illetve azt, hogy ez számukra miért lehet előnyös, akkor sokszor elfogadják a javasolt kezelést.

Ha a beteg egy adott kezelést nem fogad el, akkor igyekszünk számára terápiás alternatívákat kínálni.

Ha a kockázatokat részletesen elmondjuk, és adatokat is mutatunk, akkor is marad egy olyan betegcsoport, amellyel sajnos nem tudunk mit kezdeni, mert minden javasolt kezelést elutasítanak.

Sebészként mit tapasztal, mennyiben változtatja meg a beteg esélyeit és a kezelési lehetőségeket az, ha korán felismerik az elváltozást, gyorsan kivizsgálják, és időben bekerül a rendszerbe?

- Ha szerencsénk van, és korai diagnózis születik, akkor a betegség lokalizált lehet, tehát csak az emlőben van jelen, és nincs nyirokcsomó-érintettség. Előfordulhat, hogy már eljutott a nyirokcsomókba, de ott sem mindegy, hogy egyetlen nyirokcsomó érintett vagy esetleg az egész hónalji régió. Nagyon fontos az is, hogy ne legyen távoli áttét. 

Mindenesetre, ha korai diagnózis születik, akkor biztosan nő az emlőmegtartó műtétek aránya, kisebb műtéti beavatkozásra van szükség, kisebb a hónalji műtéti kockázat, a beteg gyorsabban felépül, hamarabb vissza tud menni dolgozni, vissza tud térni a családjához és a mindennapi életéhez.

Glasgow-ban létezik egy úgynevezett „one-stop clinic” rendszer. Ennek lényege, hogy a tünetmentes vagy tünettel jelentkező beteget szinte egy nap alatt kivizsgálják. Ez minden szempontból előnyös, a műtéti tervezés, a kezelések mellékhatásai szempontjából, hiszen sok esetben kevésbé agresszív terápiára van szükség.

Az is nagyon fontos, hogy valaki minél hamarabb visszatérhessen a munkába vagy a normál életviteléhez. Ez a pszichés állapotát is javítja, jobb lesz a testképe és az életminősége is.

Van reális esély arra a magyar egészségügyben, hogy a jövőben megvalósuljon egy olyan rendszer, amelyben egy beteg akár egy nap alatt teljes kivizsgáláson eshet át?

- Ennek elsősorban erőforrás- és anyagi feltételei vannak. Szerintem sok olyan centrum van Magyarországon, ahol erre lenne lehetőség. A vizsgálatokat úgyis el kell végezni, a probléma inkább az, hogy minden egy kicsit időcsúszásban van, mert a rendszer rendkívül leterhelt.

A beteg szempontjából óriási jelentősége lenne annak, ha például egy héten belül végigfutna az egész folyamat, és egy héten belül kézhez kapná a diagnózist és a kezelési tervet. Minél gyorsabban jutunk el a diagnózistól a kezelési tervig, annál kisebb ez a bizonytalanság, és annál könnyebben tud a beteg együttműködni a kezelés során.

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• emlőrák
• daganat
• rák
• exkluzív
• interjú
• sebészet
• onkológia
• mellrák
• Életmód