Életet menthet, és ingyen van ez a vizsgálat: sokan mégis csak halogatják

Magyarországon a daganatos betegségek vezető haláloknak számítanak. Ha a lakosság részt venne a rendszeres szűrővizsgálatokon, ez megváltoztatható lenne. Több fajta rákszűrés ingyen elérhető az egészségügy rendszerében, a részvételi arány azonban még mindig nagyon alacsony. A Femina exkluzív interjújában Dr. Maráz Anikóval, a Magyar Onkológusok Társasága elnökével, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinika igazgató-helyettesével, Aranyanyu díjas onkológussal a szűrési programokról és az ezekkel kapcsolatos félelmekről is beszélgettünk.

A rákszűrés helyzete Magyarországon

Az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legmagasabb a rákos megbetegedések száma és sajnos a halálozási mutatók sem jobbak ennél. Azzal együtt, hogy az elmúlt 10 évben a rák miatti mortalitás csökkent, még mindig a daganatos betegségek az egyik vezető halálok.

Ha a lakosság részvételi arányát nézzük az ingyenes szűrő-programokon, akkor szintén nagyon alacsony számok tanúskodnak arról, hogy a magyarok igen csekély mértékben hajlandóak a súlyos kórképek megelőzésében tenni magukért. Dr. Maráz Anikót, a Magyar Onkológusok Társasága elnökét arról is kérdeztük, hogy vajon mi lehet mindennek a hátterében. 

Sokan még mindig halogatják a daganatos szűrővizsgálatokat. Mi lehet ennek az oka?

-A szűrővizsgálatok azt célozzák, hogy a daganatos betegségeket nagyon korai stádiumban fedezzük fel, amikor még biztosan gyógyíthatóak. Ez egy nagyon jó cél, ennek ellenére az emberek halogatják, és ebben valószínűleg több dolog is közrejátszik.

Sok betegnél jelen lehet a félelem vagy tévhitek, amelyek a korábbi fájdalomtól és mindenféle vizsgálattól való félelemhez kötődnek. Nyilván benne van a halogatás, mint emberi tulajdonság is. Összességében a mai modern szűrővizsgálatokhoz kapcsolódó információhiány rejlik a jelenség hátterében.  

A félelmet említette, vannak tipikus mondatok vagy gondolatok, amiket az emberek megfogalmaznak a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban?

- Igen. Az egyik leggyakoribb, amit hallok, hogy „ne bolygassuk az egészet, mert ha nem tudok róla, akkor nem fáj, és nincs vele probléma”. A másik gyakori indok az, hogy nem érnek rá, egész nap dolgoznak, nincs idejük elmenni vizsgálatra, magukkal foglalkozni.

Vannak olyanok is, akik azt gondolják, hogy mivel a családjukban nincs daganatos betegség, ezért ez rájuk sem veszélyes. Mint ahogy azt az előbb említettem, nyilván jelen van a fájdalomtól, a vizsgálat kellemetlenségétől való félelem is, illetve az attól való félelem, hogy milyen eredmény születik.

Ezekben az esetekben nagyon fontos lenne az információhiány és a tudatlanság eloszlatása. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy

a szűrővizsgálatok éppen arra valók, hogy mielőtt baj lenne, elcsípjük a betegséget, és sokkal rövidebb, kíméletesebb kezeléssel meggyógyítsuk.

Onkológusként különösen fontos üzenetnek tartom, hogy az ember szánjon magára pár percet, mert ezzel nagyon sok nehézséget okozó, akár gyógyíthatatlan folyamatot előzhet meg.

Sokat hallani arról, hogy a szűrővizsgálatok rengeteget fejlődtek. A fájdalom ma még valós érv lehet az emberek részéről?

- Ha lebontjuk a kérdést, akkor igazából három nagy betegségcsoport van, amelyeket populációszinten, népegészségügyi programok során szűrünk: az emlőrák, a méhnyakrák és a vastagbélrák. Ezek azok a szűrések, amelyek nemzeti programokban, szervezett formában működnek.

Ha megfelelő részvétellel jelennek meg az emberek – akik elvileg egészségesnek gondolják magukat –, akkor ezekkel a vizsgálatokkal nagyon korai, gyógyítható stádiumban lehet kiszűrni a betegségeket, ami jelentősen javítja a túlélést, sőt, sok esetben teljes gyógyulást eredményez.

Vegyük sorra ezeket a szűréseket. Kezdjük az emlőrákkal.

-Az emlőrák szűrése alapvetően mammográfiát jelent, vagyis egy radiológiai eszközös vizsgálatot. Emellett természetesen van fizikális és ultrahangos vizsgálat is, de a szűrés alapja a mammográfia.

Régebben sok nő azért nem ment el mammográfiára, mert fájdalmasnak gondolták az emlők összenyomását. A mai modern készülékek azonban már digitálisak, nagyon gyors képalkotással dolgoznak. Maga az emlő összenyomásának ideje mindössze 6–8 másodperc. 

Ez a néhány másodperces kellemetlenség véleményem szerint bőven kibírható annak érdekében, hogy hosszú éveket nyerjünk,

vagy egy még gyógyítható állapotban, időben felismerjük a betegséget. Ráadásul ma már nagyon korszerű eszközök állnak rendelkezésre, például tomoszintézissel kombinált mammográfiák, amelyek háromdimenziós, még pontosabb képet adnak. Ahogy a technológia fejlődött a mobiltelefonoknál vagy a televízióknál az elmúlt 10–15 évben, ugyanez a fejlődés zajlott le az orvosi képalkotásban is.

Mi a helyzet a méhnyakrák szűrésével?

-A méhnyakrák szűrésen a legtöbb nő már legalább egyszer átesett az életében. Ez egy nőgyógyászati vizsgálat, amelynek során citológiai mintát vesznek. Kellemetlen lehet, de nem elviselhetetlen, hasonló egy fogászati beavatkozáshoz.

Ma már azonban létezik egy modernebb irány: a HPV-alapú szűrés. Ennek során nem a sejteket vizsgálják elsődlegesen, hanem azt, hogy jelen vannak-e azok a humán papillomavírus-törzsek, amelyek a méhnyakrákok akár 90%-áért felelősek lehetnek. Ha ezek nincsenek jelen, akkor a szűrési intervallum akár 5 évre is kitolható.

Ez sokkal pontosabb és precízebb módszer, mint a jelenleg széles körben alkalmazott 3 évente végzett citológia. Magyarországon ez még nem populáció szintű szűrés, de magánellátásban már elérhető és az a cél, hogy ez is bekerüljön az állami szűrési rendszerbe.

Ugyanilyen fontos a fiatalok HPV elleni védőoltása.

Ha a legagresszívebb törzsek ellen – például a 16-os és 18-as típus ellen – széles körű átoltottság jönne létre, akkor a méhnyakrák akár 90%-ban megelőzhető lenne.

Emellett a férfiaknál is jelentősen csökkennének a nemi szervi és szájüregi daganatok. Ez óriási előrelépést jelentene, de ehhez elengedhetetlen a szülők megfelelő tájékoztatása is. Saját tapasztalatból tudom, hogy sokszor erős oltásellenes hangok jelennek meg, holott szakmailag nézve ez egy rendkívül fontos és hasznos megelőző lépés.

Milyen eredmények vannak a vastagbélrák szűrése terén?

-A vastagbélrák szűrés néhány éve indult el Magyarországon. Ennek alapja a székletvér-vizsgálat, amelyet háziorvosokon keresztül vagy postai úton juttatnak el az érintettekhez. Ez önmagában semmilyen fájdalommal nem jár.

Ha a székletmintában vért mutatnak ki – különösen, ha több minta is pozitív –, akkor vastagbéltükrözésre hívják be az illetőt. Ez sokaknál félelmet kelt, de ma már nagyon sok helyen bódításban vagy altatásban végzik, így a páciens gyakorlatilag semmit nem érez, és nem is emlékszik a vizsgálatra.

A tükrözés során akár nagyon korai daganatos elváltozásokat, vagy polipokat is el lehet távolítani, amivel a beteg teljesen meggyógyulhat, további kezelés nélkül.

Mi történik akkor, ha egy daganatos betegséget nagyon korai stádiumban sikerül felismerni? Mennyiben változik ilyenkor egy beteg sorsa?

- Onkológusként azt mondjuk, hogy az első stádiumú daganatok – nem minden daganattípus esetében, de a legtöbbnél – teljes mértékben meggyógyíthatók. Ha például emlődaganatról beszélünk, az ötéves túlélés akár 90% feletti is lehet.

Vannak agresszívebb, kiszámíthatatlanabb altípusok, de

a daganatok többsége korai stádiumban műtéttel gyógyítható és sok esetben nincs is szükség kiegészítő onkológiai kezelésre.

A különbség a korai és az előrehaladott stádium között óriási. Az egyik esetben a beteg meggyógyul, évekig ellenőrizzük, majd daganatmentessé válik, visszatér a társadalomba, teljes értékű, aktív életet él.

A másik esetben előrehaladott daganatról beszélünk, ahol gyakran kemoterápiára, sugárkezelésre, műtétre, majd sokszor élethosszig tartó kezelésre van szükség, és a betegség kiújulhat, áttéteket képezhet. Ez jelentős különbség néhány milliméteres, korai elváltozás és egy több szervre kiterjedő betegség között.

Milyen a magyar lakosság részvétele a szűrővizsgálatokon? Vannak erről adatok?

- Sajnos elég alacsony. Az emlőrák esetében a szervezett programba behívottak körülbelül 30%-a jelenik meg, ami nagyon kevés. Maga a mammográfiás vizsgálatok száma ennél valamivel magasabb, mert sokan nem a hivatalos behívó alapján, hanem háziorvosi javaslatra vagy saját kezdeményezésre mennek el.

Hasonló a helyzet a méhnyakrák szűrésnél is: a szervezett programban való részvétel aránya körülbelül 26%. Ugyanakkor sok nő jár magánrendelésre, ezért a valós átszűrtség ennél magasabb lehet, de ez nehezen követhető. A vastagbélrák szűrésnél még rosszabb a helyzet, az Európai Unióban is az egyik legalacsonyabb, 8–9% körüli a részvételi arány.

Felmerül továbbá a tüdőrák szűrésének kérdése is, ami ma Magyarországon még nem kiterjedt, szervezett program keretén belül zajlik, hanem szűkebb körben Budapesten, pilot módon. A hagyományos mellkasröntgen erre nem alkalmas, viszont az alacsony dózisú CT (low-dose CT) már hatékony eszköz, amely több országban szervezett programként működik, különösen dohányosok és veszélyeztetett csoportok számára.

Ezekkel a vizsgálatokkal sok esetben operálható, korai stádiumú daganatokat lehet felismerni. A bőrgyógyászati szűrést vagy akár egy szájüregi szűrést is érdemes bizonyos időközönként megcsináltatni.

Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy többen vegyék igénybe a szűrővizsgálatokat?

-Az egyik kulcstényező az információ. Őszintén kell beszélni arról, hogy mi vár a páciensekre, mennyi ideig tartanak ezek a vizsgálatok, mit nyernek vele. Nem ijesztgetni kell az embereket, hanem felkelteni az érdeklődésüket.

A másik fontos tényező a bejelentkezés és az időpontkezelés egyszerűsítése. Ha valaki eldönti, hogy szeretne elmenni egy szűrésre, akkor gyorsan és könnyen tudjon időpontot foglalni – akár elektronikusan, rugalmas nyitvatartással, hétvégi szűrőnapokkal.

Nagyon jó példa erre a szűrőbuszok rendszere, amelyek a legmodernebb eszközökkel és kiváló szakemberekkel dolgoznak. Ezekkel akár kisebb településeken is hatékony kampányokat lehet szervezni.

Fontos, hogy ha valaki egyszer pozitív élményt szerez egy szűrővizsgálaton – kedves személyzettel, gyors és korrekt ellátással –, akkor utána a korábbi félelmei elmúlnak.

Ha még ezek után is bizonytalan valaki, mi lenne a legfontosabb üzenet számára?

-Az, hogy vegye vissza az irányítást a saját egészsége felett. Ne a félelem és az elhanyagolás irányítsa a döntéseinket. Ezek a vizsgálatok néhány másodperc vagy perc kellemetlenséget jelentenek, ám ezekkel a másodpercekkel éveket, akár egy teljes életet nyerhetünk. 

A másik fontos üzenet pedig az, hogy nemcsak önmagunkért, hanem a családunkért és a gyermekeinkért is felelősek vagyunk.  A szűrésekkel esélyt adunk arra, hogy sokáig velük lehessünk.

Fotók: Getty Images Hungary

• exkluzív
• interjú
• rák
• daganat
• onkológia
• orvos
• aranyanyu díj
• betegség
• szűrővizsgálat
• rákszűrés
• egészségügy
• félelem
• tévhitek
• Életmód