A HPV nem csak méhnyakrákot okoz: Magyarországon ez a hatodik leggyakoribb daganatos betegség

A fej-nyaki daganatok korai felismerésének jelentőségére hívták fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán június 12–13-i nemzetközi fej-nyak onkológiai továbbképzés előtt tartott sajtótájékoztatón. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a fej-nyaki daganatok Magyarországon a leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartoznak.

Fej-nyaki daganatok Magyarországon

Ezekről a rákos betegségekről keveset hallani, pedig hazánkban a daganatos halálozások közel 10%-áért felelősek a férfiaknál és majdnem 2,5%-áért a nők körében. A korai felismerést nehezíti, hogy a lakosságnak nincs sok információja sem a tünetekről, sem a megelőzés lehetőségeiről. 

Magyarország a nemzetközi adatok szerint a betegség előfordulása és a halálozás tekintetében az élmezőnyben van. Az előbbi tekintetében csak Kuba, a halálozási adatokat nézve pedig csak Románia előzi meg hazánkat. Magyarországon ez a hatodik leggyakoribb daganatos betegség.

A betegség egyik típusánál, mely a "klasszikus fej-nyak rák" megbetegedéseket jelenti a legfőbb rizikófaktorok a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Ma már tudják, hogy a fej-nyaki daganatok másik részénél a betegség kialakulásáért a  Human papillomavírus (HPV) felel, ugyanúgy, mint a méhnyakrák esetén. 

A tartósan fennálló rekedtség, nyaki duzzanat, gombócérzés, idegentest-érzés vagy vérköpés esetén különösen fontos a mielőbbi szakorvosi kivizsgálás, főként a rizikócsoportokban.

A Klinikán megrendezésre kerülő nemzetközi továbbképzés (Clinical Observational Program – COP) célja, hogy a régióból érkező szakorvosok vezető hazai szakemberektől gyakorlati példákon, tumorboard-szimulációkon és klinikai esetmegbeszéléseken keresztül ismerjék meg a fej-nyaki daganatok korszerű, integrált ellátását.

Az MSD Magyarországgal partnerségben megvalósuló kétnapos program a teljes betegutat lefedi: napirendre kerül a korai tünetek felismerése, a korszerű képalkotó diagnosztika, a szövettani és citológiai mintavétel, a multidiszciplináris tumorboardok működése, a funkciómegtartó sebészeti megoldások, valamint a sugárterápia, a kemoterápia és az immunterápia összehangolása.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika régiós szinten is kiemelkedő szakmai tudásközpont a komplex fej-nyak onkológiai ellátásban. Az intézményben a korszerű képalkotó diagnosztika, a fej- és nyaksebészet teljes műtéti spektruma, a rekonstrukciós sebészet, valamint a kemoterápiás és immunterápiás kezelések integrált formában, egy intézményen belül érhetők el. A klinikán három, nemzetközi licencvizsgával rendelkező fej-nyaksebész dolgozik, emellett koponyabázis-sebészeti, rekonstrukciós és fej-nyak endokrin sebészeti team is támogatja az ellátást.

Az intézmény az elmúlt években olyan komplex koponyabázis- és orbitasebészeti beavatkozások irányába is nyitott, amelyek korábban sok esetben nem voltak operálhatók vagy több szakterület közötti ellátást igényeltek. A klinika emellett a kezelést megelőző prehabilitáció, valamint a digitális betegút- és betegedukációs fejlesztések területén is úttörő szemléletet képvisel.

A  szakemberek abban is egyetértenek, hogy a betegség kapcsán széles körű társadalmi érzékenyítésre van szükség, hiszen a fej-nyaki daganatok társadalmi ismertsége továbbra is elmarad más daganattípusokétól, miközben ezek a betegségek jelentős népegészségügyi terhet jelentenek.

- Magyarországon minden tizedik daganatos halálozás hátterében fej-nyaki daganat áll. Tudatosítani kell, hogy a dohányzás nem csak tüdőrákot, a HPV pedig nem csak méhnyakrákot okozhat  – hangsúlyozta Prof. Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár.

A fej-nyaki daganatok közé, többek között a szájüreg, a garat, a gége, az orrgarat és bizonyos nyálmirigyek daganatai tartoznak. A Global Cancer Observatory 2022-es magyarországi adatai szerint Magyarországon 1136 új ajak- és szájüregi, 815 gégerákos, 653 száj-garatüregi, 571 alsó garati és 76 orrgarati daganatos esetet jelentettek.

Prof. Dr. Tamás László szerint a laikus edukáció mellett az alapellátás szerepe is kulcsfontosságú a betegség korai felismerésében. A három hétnél tovább fennálló panaszok – például tartós rekedtség, nyaki duzzanat, gombócérzés, idegentest-érzés vagy vérköpés – esetén, akár gyulladásos eredetűnek tűnik az elváltozás, akár nem, fej-nyaki daganat lehetőségére is gondolni kell, és a beteget szakorvosi vizsgálatra kell irányítani.

A korai diagnózis azért meghatározó, mert a kisebb kiterjedésű daganatok általában kevésbé megterhelő, funkciómegtartó kezeléssel is eredményesen elláthatók. A korai felismerést segíti a szűréseken való részvétel, amire az ország bármely fül-orr gégészetén lehetőség van. 

- A korán felismert fej-nyaki daganatoknál ma már több esetben szájon keresztül végzett, minimál invazív műtéti megoldások is alkalmazhatók. Ilyenkor nincs szükség nagy feltárásra, a beteg gyorsabban regenerálódhat, és a kezelés a beszéd, a nyelés és az általános életminőség szempontjából is számottevően kedvezőbb lehet – mutatott rá Dr. Dános Kornél, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának habilitált adjunktusa, fül-orr-gégész.

Az elmúlt években a fej-nyaki daganatok gyógyszeres kezelésében is jelentős előrelépés történt. A korszerű immunterápiás megközelítések új lehetőségeket nyitottak az előrehaladott vagy kiújuló betegségek kezelésében, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyre szabott terápiaválasztás és az egyes kezelési modalitások összehangolása.

- Korábban minden beteg – a súlyos mellékhatások miatt korlátozott ideig – azonos kemoterápiás kezelést kapott fej-nyaki rákok kezelése kapcsán. Mára ez egy könnyen elérhető, személyre szabott, célzott kezelési koncepción alapuló protokollá nőtte ki magát, amely kedvezőbb mellékhatásprofil mellett jelentősen jobb túlélést biztosít a betegek számára  – hívta fel a figyelmet Dr. Prekopp Péter, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegéd/magyar tanulmányi felelőse, fül-orr-gégész, onkológus.

A szakemberek szerint a jövő egyik fontos iránya az immunterápia korai alkalmazása lehet, akár neoadjuváns terápiaként egyes műtéti beavatkozásokat megelőzően is, megfelelő betegkiválasztás mellett.

Dr. Dános Kornél kiemelte, hogy az elmúlt években a képalkotó diagnosztika is jelentős szerephez jutott a fej-nyaki daganatok pontos stádiumbeosztásában. A CT-, MRI- és PET-CT-vizsgálatok segítségével ma pontosabban megítélhető a betegség kiterjedése, a nyirokcsomó-érintettség és az esetleges távoli áttétek jelenléte.

A ma és holnap zajló nemzetközi képzés egyik fontos témája a prehabilitáció, vagyis a kezelést megelőző állapotoptimalizálás. Ennek célja, hogy a nagyobb műtét, sugárkezelés vagy gyógyszeres kezelés előtt javítsák a beteg fizikai, tápláltsági és pszichés állapotát. A programban ennek részeként a táplálásterápia, a fizioterápia, a dohányzásról való leszokás támogatása és a pszichológiai segítségnyújtás is helyet kap.

A COP-program a betegedukációra is külön hangsúlyt helyez. A résztvevők megismerik a fejnyakibetegut.hu digitális betegút-eszközt, amely a betegek számára közérthetően mutatja be a diagnózistól az onkoteam döntésén át a terápiás lehetőségekig vezető utat.

A szakemberek szerint ez nemcsak a tájékozódást segíti, hanem azt is, hogy a betegek felkészültebben vegyenek részt a kezelési döntésekben, és pontosabban értsék az egyes terápiás lehetőségek következményeit. A program üzenete egyértelműen az, hogy a fej-nyaki daganatok esetében a korai felismerés, a gyors szakellátásba irányítás és a korszerű evidencián alapuló multidiszciplináris döntéshozatal együttesen javíthatja a betegek esélyeit.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• rák
• daganat
• fej
• nyak
• hpv
• hpv szűrés
• hpv oltás hetedikes lányoknak
• megelőzés
• kezelés
• Életmód