Lesz első magyar rákgyógyszer? Interjú Prof. Dr. Nagy Péterrel, az Onkológiai Intézet tudományos igazgatójával

Már az egyetemen is a tudomány világa érdekelte, mindig abba gondolkozott, hogy valami olyat szeretne csinálni, ami újdonság. Nagy motiváció volt számára, hogy egy olyan munkakörbe dolgozzon, ahol alkotni lehet és mindenképpen úgy, hogy az az emberiséget szolgálja. Az Onkológiai Intézet, munkahelyként ezért úgy tekinthető, hogy megérkezett. Prof. Dr. Nagy Péterrel, az Onkológiai Intézet tudományos igazgatójával a Femina exkluzív interjújában a rák betegségről és az Intézetben folyó munkájáról beszélgettünk.

A rákkutatás Magyarországon

Kémikusként indult, a molekulák, a molekuláris világ érdekelte mindig, és az, hogy ennek mi köze van az életünkhöz. A Phd után Amerikában biokémiával foglalkozott behatóbban, majd Új-Zélandra ment, a világ egyik vezető kutatójának a munkacsoportjába, ahol sejtbiológiát tanult.

A saját tudományos programja végül az Onkológiai Intézetben indult, amikor hazajött Új-Zélandról 2010-ben. Erős családi kötelékek, a barátok, a hazaszeretet, ami hazaszólította, illetve jött egy jó lehetőség az Intézetben. Kapott egy kutatócsoportot, egy osztályt, ami egyre nagyobb és sikeresebb lett, egyre több pályázatot nyertek el, egyre komolyabb eredményeket publikáltak. 2014-ben megkapta a nemzetközi kapcsolatok igazgatását és 2017-től lett az Onkológiai Intézet tudományos igazgatója.

Az Onkológiai Intézetnek kiemelt szerepe van a hazai rákbetegek ellátásában, emellett Európai szinten is kiemelt kutatóközpont. Ez utóbbi mit jelent?

- Büszkén mondhatom, hogy az Intézet az Európai Onkológiai Centrumok Szervezetének akkreditálójával igazoltan valóban kiemelt szereppel bír, úgynevezett komprehenzív onkológiai centrumként működik. Ez azt jelenti, hogy a betegellátás, a tudomány és az oktatás mint a legfontosabb három pillér egyaránt jelen van és a lehető legmagasabb szinten, kohézióban művelik azokat az adott centrumban.

Európában ezáltal a legnagyobbak, a legjobbak közt vagyunk, betegeink gyakorlatilag nyugat európai centrumokhoz hasonló ellátást kaphatnak.

Ezt a minősítést Közép-Kelet Európában mi szereztük meg először és azóta is csak a Brnói Onkológiai Centrum volt képes ezt a szintet elérni a régióból.

Hogyan néz ki a kutatás világa és milyen kutatások folynak az Intézetben?

- 2017-től tudatosan építkezünk, amelynek eredményeképp az Intézet azóta megkapta az MTA kiváló kutatóhely minősítést és a top 50 kutatási infrastruktúra egyike lettünk. Számos kiemelt pályázat elnyerésére is büszkék vagyunk, ezek segítettek az élvonalba kerülni és ott is maradni.

A Nemzeti Laboratóriumok Program például egy 5 éve indult, célzott tudományfejlesztési program a kormány részéről, amely keretein belül elindítottuk a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratóriumot. Ennek segítségével sikerült olyan tudományos közösséget teremtenünk, ahol a klinikusok és az alapkutatással foglalkozó tudósok nagyon szorosan tudnak együtt dolgozni.

A betegágyánál megfogalmazott kérdésekre a klinikusok segítségével keressük a valós válaszokat, amiket utána a gyógyításban szeretnénk hasznosítani.

A Nemzeti Tumorbiológia Laboratórium program három alprogramra tagolódik. Az adatbázis építés az egyik, ebbe beletartozik a genomikai adatbázis építése (a genomika a sejtek genetikai információit és gének kölcsönhatásait vizsgáló tudomány – a szerk.)

Az onkológia a precíziós terápiák irányába megy, mert a betegségről már tudjuk, hogy gyakorlatilag minden ember betegsége egy picit más, ezért az úgynevezett személyre szabott terápia az, ami az onkológia világában a leginkább modern irány.

Ez azt is jelenti, hogy általában sokféle gyógyítási opcióból lehet választani, ezért fontos, hogy az adott betegséget minél jobban tudjuk karakterizálni. Nem csak képalkotó diagnosztika van ma már, meg patológia, hanem ezen túlmenően van genetikai szűrés is és más laboratóriumi és egyéb vizsgálatok. 

Az egyes alprogramban ezt az új irányt próbáltuk segíteni adatbázisok, új diagnosztikai panelek és a tumorbank építésével és a klinikumba való bevezetésével. Továbbá,

a WHO szakembereivel együttműködve a magyar rákregiszter fejlesztésével egy Európában is kimagaslóan pontos adatbázist hoztunk létre,

amely olyan tanulmányoknak az elvégzésére is lehetőséget ad, mint a terápiás hatékonyság mérése különböző tumor típusok esetén; illetve napjainkban ennek segítségével újra írjuk a teljes magyar rákstatisztikát is.

A kettes alprogram új terápiás és diagnosztikai eljárások kidolgozásáról szól. Ennek tagja az a svéd tudós is, aki 2018-ban meghívásomra alapított kutatócsoportot az Intézetben és aki mára a Karolinska Intézet „Cancer Research KI” rákkutatási részlegének az igazgatója.

2020-ban építettünk neki egy laboratóriumot, 20 százalékában az idejét most már Magyarországon tölti és vezeti itteni csapatát. Azóta a projekt úgy kinőtte magát, hogy mára már szerződés mentén gyakorlatilag társintézményként működik a Karolionska és az Országos Onkológiai intézet.

Az én munkacsoportom is a kettes alprogramban van. Célunk, hogy a betegségekhez minél közelebbi sejtes és állatmodelleket tudjunk kialakítani, amik segítenek abban, hogy a betegség hátterében zajló biológiai folyamatokat részleteiben megértsük és ezáltal hatékonyan vissza tudjuk vinni az alapkutatási eredményeket a betegágyhoz, hogy ott tudjanak hasznosulni.

A gyógyszerfejlesztés kapcsán például nagyon komoly eredmény, hogy az Intézetben is és hazánkban is gyerekcipőben járó technológia transzfer mechanizmust sikerült kiépíteni. Ennek a kultúrája egész Közép-Kelet Európában nagyon elmaradott sajnos a Nyugat-Európaihoz képest.

Ez az innovációs láncban az a rész, amikor a kutató először szabadalommal levédi a találmányát majd tovább fejleszti azt a gyakorlati alkalmazásig. Tudományos eredményeinknek köszönhetően új, saját fejlesztésű gyógyszerjelöltjeink vannak, ezeket visszük most tovább ezen az úton és

próbáljuk áttörni azt az üvegplafont, hogy megcsináljuk az első magyar onkológiai gyógyszert.

Jók az esélyeink, a világ vezető lapjaiban publikáltuk az eredményeinket, amelyekre több elismerés is érkezett hazai és nemzetközi szinten is, például a MedComm-Future Medicine lapban méltatták az egyik fejlesztésünk innovatív megközelítését és a hónap cikkévé választotta közleményünket a Magyar Tudományos Akadémia.

A harmadik alprogram klinikai kutatások segítségével próbálja a terápiás és diagnosztikai eljárásokat hatékonyabbá tenni. Itt vannak gyógyszeres onkológiai klinikai vizsgálatok és több sugárterápiás eljárás, illetve a robotsebészet tökéletesítése és hatékonyabbá tétele is feladat. Az alprogram célja továbbá az alap- és transzlációs kutatási eredmények klinikumban való integrálása is.

Ez a Nemzeti Tumorbiológiai Program, csak az egyik, a legnagyobb, a konzorciális tudományos programjaink közül.

Milyen nagy felfedezések voltak az elmúlt egy-két évtizedben a rák gyógyításával kapcsolatban nemzetközi vagy hazai szinten?

- Az onkológia világa hihetetlen evolúción ment át az elmúlt 2 évtizedben. A sebészetben kimagasló előrelépést jelent a robotsebészet bevezetése, amely segítségével

precízebben, pontosabban tudnak, sokkal inkább minimál invazív módon operálni a sebészek.

A sugárterápiában új precíziós eljárások, mint például az adaptív sugárterápia, proton terápia és precíziós sugársebészeti módszerek (cyber- vagy gamma-kés), illetve MR vezérelt sugárterápiás eljárások teszik kevesebb mellékhatás mellett pontosabbá és hatékonyabbá a kezeléseket.

Továbbá, az úgynevezett teranosztikai módszerek mára lehetővé teszik, hogy radioizotópok segítségével nagyon pontos diagnosztika (PET, SPEKT) mellett egyben lokális sugárzás segítségével egy füst alatt a daganat kezelése is megvalósuljon.

A gyógyszeres onkológiában a kemoterápia mellé a legtöbb daganatos betegség esetén áttörést hoztak az immunterápiás és célzott terápiás eljárások bevezetései.

Hogyan működnek ezek a terápiák?

- A daganatos sejtek génmutációk eredményeként hibásan kódolt fehérjéket termelnek. Tumorbiológiai kutatások számos olyan hibás fehérje funkciót azonosítottak, amelyek meghatározóak az adott daganat kialakulásában és növekedésében.

Ezért ezeknek a hibás fehérjéknek a gyógyszeres gátlása célzottan képes a rákos sejteket elpusztítani, vagy szaporodásukat gátolni.

Mindezt úgy, hogy általában kevesebb a mellékhatás is, mert a gyógyszer nem minden sejtet együtt pusztít, hanem csak a hibás fehérjét támadja célzottan, ezek pedig csak a rákos sejtekben vannak jelen. Ezért hívják célzott terápiának.

Természetesen ezek a gyógyszerek csak azoknál a betegeknél hatékonyak, akiknél az adott génmutáció jelen van. Ezért fontos, hogy molekuláris diagnosztikai módszerekkel ezt megvizsgáljuk, így ez már személyre szabott terápiás eljárásnak tekinthető.

A másik az immunterápia, 2018-ban orvosi Nobel díjat is adtak érte, és mára már ennek is nagyon sok válfaja van. Itt is van olyan, például a hematológiai daganatoknál, ami teljes gyógyulást tud hozni, de szolid tumorok esetén is, például melanoma vagy tüdőrák kapcsán is nagy előrelépést jelentettek ezek a kezelések a gyógyításban.

Általában úgy működnek, hogy a beteg immunsejtjeinek a daganatpusztító hatását serkentik. Normál esetben mindannyiunk szervezetében képződnek daganatos sejtek, de az immunsejtjeink ezeket megtalálják és elpusztítják.

Akkor van baj, hogyha a rákos sejtek el tudják maszkírozni magukat az immunsejtek elől, és elburjánzásuk eredményeként kifejlődik a daganatos elváltozás. Ilyenkor valamilyen módon a daganat ki tudja kerülni az immunválaszt.

Többféle módszerrel az immunsejteket újra lehet tanítani arra, hogy hogyan találják meg és pusztítsák el a daganatos sejteket.

Ez történhet egy gyógyszeres kezelés formájában, ahol egy úgynevezett antitest segítségével a tumor, immunrendszer elleni védekező mechanizmusait gátolják vagy akár úgy is, hogy a betegből szeparált immunsejteket vértezik fel arra, hogy miután visszajuttatják azokat a betegbe sikerrel elpusztítsák a daganatos sejteket.

A sebészeti és gyógyszeres onkológia mellett meg kell említeni a sugárterápia rendkívüli fejlődését is. Például protonterápia és sok más olyan új precíziós műszer áll napjainkban a betegek szolgálatában, amelyek segítségével tű pontosan és nagyon hatékonyan lehet a daganatokat kezelni a környező szövetek lényeges károsítása nélkül.

Ezeket a terápiákat mind alkalmazzák itthon?

- Majdnem mind, igen. Ezen túlmenően a világméretű klinikai kutatásokban is nagyon aktívan részt veszünk. Az intézetben például száznál is több új gyógyszerfejlesztéshez köthető klinikai gyógyszerkipróbálás fut egyszerre.

Itt zömmel a legnagyobb gyógyszercégek gyógyszerkipróbálásairól beszélünk, amikhez így a magyar betegek is hozzájutnak és amely kutatásokból kezelőorvosaik ezáltal első kézből tanulnak. Ez fantasztikusan nagy dolog.

Az eddig elhangzottak azt hiszem jól szemléltetik, hogy a rák betegség egy nagyon komplex betegség, ezért

az a modern szemlélet uralkodott el a gyógyításban, hogy minden beteg betegútjának meghatározásához multidiszciplináris teamek, onko-teamek ülnek össze.

A betegségnek megfelelően a sugárterápiás, a gyógyszerterápiás szakember, a sebész, a radiológus, a patológus és szükség esetén egyéb szakember, szigorú protokollok mentén, együtt határozza meg, hogy a megfelelő elérhető terápiák mentén a gyógyítás folyamata, hogy fog kinézni.

Az EU Bizottság idei jelentése szerint hazánkban a legmagasabb a rák miatti halálozás, melynek okát elsősorban a magyarok egészségtelen életmódjában és az ellátórendszer hiányosságaiban (orvos- és ápolóhiány) látják a szerzők. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben nőtt a rákos betegségek ötéves túlélési aránya. Ez összefügg azzal, hogy ennyi újítás volt?

- Ezek mind tetten érhetők a halálozási statisztikákban. Annak köszönhetően, hogy a rákregiszter adatbázisát letisztítottuk és sokkal pontosabbá tettük a Nemzeti Tumorbiológia Laboratórium Program keretein belül, ahogy említettem, gyakorlatilag újraírjuk a teljes magyar rákstatisztikát is.

A halálozási adatok esetén jó hír, hogy a modern onkológiai eljárásoknak köszönhetően sok esetben jelentős javulás látható.

Például a gyomorrák esetén a halálozási adatok kedvezőbb alakulása látható és az ajak és szájüreg daganatok előfordulási és halálozási statisztikái is jelentős javulást mutatnak az elmúlt másfél évtizedben.

De több daganattípus esetén is elmondható, hogy növekvő incidencia mellett a halálozási adatok stagnálnak vagy csökkennek, amely a modern diagnosztikai és terápiás eljárások hatékonyságaival hozható összefüggésbe, például a melanóma, emlő- vagy vastagbél rák.

Az is igaz, hogy Magyarország sajnos rosszul áll a daganatos megbetegedések előfordulásának tekintetében, de például tüdőráknál, annak ellenére, hogy az eddigi rémisztő világstatisztikai adatok azt sugallták, hogy magasan vezetjük a ranglistát, ez nem teljesen igaz.

Az adatbázis pontosításának köszönhetően, mára kiderült, hogy bár nem fényes a helyzet, nem lógunk ki a Közép-Kelet Európai országok közül. Egész egyszerűen a dohányzás és életmódbeli szokásoknak köszönhető az, ami látható. Pozitív fejlemény, hogy a rákregiszterünk adatbázisa, a fiatal generáció körében a dohányzáshoz köthető daganattípusok elfordulásának csökkenését mutatja.

Fotó: Onkológiai Intézet, Getty Images Hungary

• rák
• kutatások
• gyógyszer
• tudomány
• onkológia
• daganat
• kémia
• európa
• tudós
• gyógyítás
• diagnosztika
• who
• adatbázis
• robot
• terápia
• sebészet
• génmutáció
• sejtek
• nobel-díj
• immunrendszer
• Életmód