Milyen gyakran történik meg veled ez a 7 dolog? Azt jelzi, hogy egészséges-e a munkához fűződő kapcsolatod

Ha a függőségekre gondolunk, általában az alkoholizmus és a szerhasználat jut az eszünkbe. Pedig az addikciók sora ennél jóval színesebb, olyan, egészen mindennapos dolgokhoz kötődhetünk egészségtelen mértékig, amelyek talán fel sem merülnének bennünk. Ilyen például a munka is. 

A munkafüggőség témája az utóbbi években, évtizedekben lett igazán felkapott, és vegyes érzelmeket vált ki az emberekből. Hiszen általában pozitívumként tekintünk rá, ha valaki előrébb szeretne jutni az életben, szorgalmas, dolgos, esetleg a hivatásának él. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: ez a látszólag ártatlan függőség komoly mentális és fizikai problémákhoz vezethet, így muszáj foglalkoznunk vele. Bajzáth Sándor addiktológiai tanácsadó a függőségek sokszínűségéről, illetve kialakulásuk hátteréről beszélgetett Szily Nórával a Femina Szókimondó videósorozatában. 

A munkát fel-, minden mást leértékelünk

Az angol kifejezés (workaholic) nyomán munkaalkoholizmusnak nevezett jelenség világszerte egyre nagyobb méreteket ölt, de nehéz nyakon csípni egy olyan kulturális és társadalmi környezetben, ahol az egyes személyek értékét gyakran a produktivitásukkal azonosítjuk. A munka az egyik leghangsúlyosabb összetevő az emberek életében. Megélhetést, elfoglaltságot biztosít, nem csoda, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítunk neki - nemesít, mondjuk, és ez a tézis alapjaiban határozza meg a gondolatainkat is. Előfordul viszont, hogy a munkához való ragaszkodás egészségtelen méreteket ölt, függőséggé válik, ami az élet többi területének leértékelésével jár.

Bár a munkafüggőség egyelőre nem szerepel a bejegyzett, diagnosztizálható függőségek listáján, a szakemberek óva intenek attól, hogy félvállról vegyük. Annál ugyanis többről van szó, mint hogy valakinek nem jut elegendő ideje a kikapcsolódásra a foglalkozása mellett. A munkaalkoholizmus egyebek mellett depresszióhoz, alvászavarokhoz, szorongáshoz, kiégéshez vezethet, sőt még a cukorbetegség kockázatát is fokozza. Kijelenthető tehát, hogy a mentális és a fizikai egészségre is negatív hatással van. 

A munkafüggőt nehéz megkülönböztetni a szorgalmas és elhivatott munkavállalótól. A Bergeni Egyetem kutatói a probléma beazonosításának elősegítésére hozták létre a Bergen Munkafüggőség Skálát (Bergen Work Addiction Scale). A skála hét állításáról kell eldönteni, hogy azok milyen gyakran történnek meg az érintettel, milyen gyakran találja szembe velük magát a mindennapok során. A hét állítás a következő:

1. Gondol rá, hogy hogyan szabadíthatna fel több időt a munkára. 
2. Több időt tölt munkával, mint azt eredetileg tervezte.
3. Azért dolgozik, hogy csökkentse a szorongást, depressziót, bűntudatot.
4. Mondták már, hogy csökkentse a munkaidejét, de figyelmen kívül hagyta a kérést.
5. Feszültté válik, ha valami miatt nem tud dolgozni.
6. Elhanyagolja a hobbikat, a szabadidős tevékenységeket és a testmozgást a munka miatt.
7. Annyit dolgozik, hogy az negatívan befolyásolja az egészségét.

Az állításokhoz a következő gyakorisági fokozatokat és az azokhoz tartozó pontszámokat kell rendelni:

• Soha (1)
• Ritkán (2)
• Olykor (3)
• Gyakran (4)
• Mindig (5)

Kutatások szerint, ha valaki a fenti állításokból legalább négynél a "gyakran" vagy "mindig" válaszokat jelöli meg, nagy eséllyel munkafüggőséggel nézhet szembe. 

Nőknél gyakoribb lehet

Bajzáth Sándor addiktológiai tanácsadó elmondta, hogy alapvetően más függőségek jellemzők a nőkre és a férfiakra. Míg a drog-, a szerencsejáték- és az alkoholfüggőség inkább a férfiakat érinti, a nőknél étkezési zavarokkal, gyógyszeraddikcióval és társfüggőséggel lehet többet találkozni. A nemzetközi irodalom szerint a munkafüggőség is inkább a hölgyeket fenyegeti, ez egyebek mellett arra vezethető vissza, hogy rájuk épp a nemük miatt gyakran extra nyomás hárul, bizonyítási kényszert éreznek a munkahelyükön. 

A munkamániásnak nem csak a kapcsolatai és az egészsége sínylik meg a függőséget, Bajzáth Sándor felhívja rá a figyelmet, hogy az ilyen ember

egyre többet dolgozik, egyre inkább hibázik.

Egy idő után tehát a feladataiban is egyre kevésbé áll helyt. A beszélgetésben szó van a különböző függőségek kialakulásának lehetséges okairól, a terápia útjairól, a függő személyek viselkedési mintázatairól. Mi kell ahhoz, hogy az érintett felismerje, hogy gond van, és változtatásra van szükség? Lehetséges-e a teljes gyógyulás?

(Képek: Getty Images Hungary.)

• munkafüggőség
• függőség
• szily nóra
• pszichológia
• mentális egészség
• szókimondó
• interjú
• Életmód