Magas vérnyomás, vesekő, csontritkulás: egyetlen szerv betegsége okozhatja mindegyiket

A mellékpajzsmirigy a test egész működésére kihat, emiatt fokozottan ügyelni kell rá.

nyaki-ultrahang
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A pajzsmirigy problémáiról sokat lehet hallani, ám a mellékpajzsmirigy zavarairól már kevesebb szó esik, pedig viszonylag gyakori állapotról van szó. 

Akárcsak a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy is termelhet túl sok vagy túl kevés hormont. Az alulműködés esetéről dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

A mellékpajzsmirigy szerepe

A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy hátsó oldalán található szerv, mely a parathormon (PTH) termeléséért, a vér kalcium- és foszforszintjéért, illetve a csontok egészségéért felelős. A PTH a kalciumszintet növeli, míg a foszfátét csökkenti a vese foszfátürítése által.

Ennek a pajzsmirigynek lehet túl- és alulműködése is, melyek komoly problémákat okozhatnak. Ha alacsony a kalciumszint, úgy a PTH mennyisége megnő, és kompenzálásként a csontokból elvonja az ásványi anyagot és csökkenti a vese kalciumkiválasztását is. 

Csontritkulást is okozhat a túlműködése

A mellékpajzsmirigy betegségei közül annak túlműködése a gyakoribb, melyet okozhat a túl alacsony kalciumszint és a szerv túlzott hormontermelése és megnagyobbodása. Van elsődleges, másodlagos és harmadlagos forma is, attól függően, miért magasabb a PTH szintje. Primer típus esetén a mellékpajzsmirigy önmagától termel több hormont, amit adenóma, hiperplázia vagy daganat okoz. 

Másodlagos esetben a vér kalciumszintje csökken, és ezt kompenzálja a szerv túlzott működése. Ennek oka általában veseelégtelenség vagy felszívódási zavar. Harmadlagos formája a hosszan fennálló másodlagos típusból alakul ki, mely során a szerv adenómássá válik.

A cikk az ajánló után folytatódik

Következmény és terápia

Mivel a magas PTH-szint kalciumot von el, vezető tünetei a csontritkulás, vesekőképződés, ízületi fájdalmak, magas vérnyomás és szívritmuszavar, de akár gyomorfekélyhez is vezethet. A betegség leginkább 40 éves kor felett jelentkezik, és statisztikák szerint nőknél gyakoribb.

A betegség laborvizsgálaton túl képalkotó eljárásokkal diagnosztizálható, melyet pontosíthat az UH, mellékpajzsmirigy-szcintigráia és csontsűrűségmérés. Ha bebizonyosodik a probléma, több terápiás lehetőség van, attól függően, hogy mi váltotta ki a betegséget. Szükség lehet gyógyszeres kezelésre, diétára, de lehet, hogy csakis a műtét hozhat javulást. 

Ezt is szeretjük