5 tévhit, amit sokan elhisznek a margarinokról: már rég nincs bennük hidrogénezett olaj

A margarin Magyarországon régóta közkedvelt élelmiszernek számít, ám még mindig számos városi legenda és tévhit övezi.

Most egy, a Rama megbízásából készült országos kutatás részeként mérték fel, hogy a hazai fogyasztók mennyire tájékozottak.

5 tévhit, amit sokan elhisznek a margarinokról

Az egyik ilyen kérdés volt, hogy hányan hiszik például, hogy a margarin hidrogénezéssel készülő műétel, ami tele van transzzsírokkal, vagy hányan tudják, hogy valójában egy növényi alapú, természetes olajokból készülő élelmiszerről van szó. 

Még mindig sok helyen tartja magát az a tévhit, hogy az üzletekben kapható margarin részben hidrogénezett, azaz keményített növényi olajokból készül.

A felmérés során kiderült, hogy e téren a férfiak, a 40 év felettiek, a budapestiek és a megyei jogú városokban élők az átlagosnál tájékozatlanabbak, ugyanis 10-ből 4-en tartották igaznak az állítást.

A diplomások körében ennél is rosszabb a helyzet, hiszen minden második válaszadó tartozott ebbe a körbe, miközben a tájékozottsági versenyt a 20 év alattiak nyerték, mert közöttük csupán minden ötödik válaszadó osztotta ezt a tévhitet.

Tény, hogy régen valóban hidrogénezéssel készültek ezek az élelmiszerek, ám a margarinok kenhetőségét már hosszú ideje nem a keményített olajok, hanem a szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírok, például kókuszzsír biztosítják.

A margarin ellen felhozott másik tipikus érv, hogy - mivel hidrogénezett olajból készül - tele van az egészségre ártalmas transzzsírsavakkal. 

A transzzsírsavfélelmeket a megkérdezettek több mint negyede osztotta. Ismét a legfiatalabbak voltak a leginkább tájékozottak, az 50 év felettiek pedig a legkevésbé: az utóbbiak közül minden harmadik válaszadó tartja úgy, hogy a margarinok egészségtelenek magas transzzsírsavtartalmuk miatt. 

A jelek szerint még mindig sokan nem tudják, de Magyarországon lassan már közel egy évtizede megszületett az a szigorú transzzsírsavrendelet, amelynek értelmében itthon kizárólag rendkívül alacsony, 2 gramm transzzsírsav per 100 gramm zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók, ráadásul a közelmúltban életbe lépett EU-s szabályozás is hasonló limitet ír elő.

Emellett az sem közismert, hogy a transzzsírsavakat a normál étkezésből gyakorlatilag nem lehet teljesen kiiktatni, mert a hétköznapi sütés-főzés közben is keletkezhet, és még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálható. 

Azzal az állítással, hogy a margarin mesterséges műélelmiszer, a megkérdezettek bő egyharmada értett egyet, holott valójában teljesen hétköznapi növényi olajokból, jellemzően repce-, lenmag- és napraforgóolajból és ivóvízből áll.

Itt a nők valamivel tájékozatlanabbnak bizonyultak, mint a férfiak, miközben településtípus szerint a községekben élők, életkor szerinti bontásban pedig az ötven év felettiek számítanak a leginkább jólinformáltnak. 

Érdemes tudni, hogy a margaringyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti, e folyamat során pedig megmaradnak a növényi olajok értékes összetevői.

A vállalkozó kedvűek akár otthon is készíthetnek szendvicskrém-alapanyagként házi margarint: ehhez egyszerűen beszerezhető alapanyagokra van szükség, mint a növényi olajok, a kenhetőséget biztosító kókuszzsír, víz, valamint az olajok és a víz keveredését elősegítő tejszín. Ezenkívül csupán egy fagylaltgépre vagy egy jéggel teli edénybe tett keverőtálra van szükség, amelyben az összetevők folyamatos hűtés közben keverhetők össze.

Az állítást, hogy a margarinok természetes növényi olajokból készülnek, csupán a fogyasztók alig több mint negyede tartotta igaznak. Itt a legfiatalabbak bizonyultak a leginkább tájékozottnak, hiszen az alapanyagok kapcsán a 20 év alattiak fele tudta ezt a tényt, miközben az érettségizettek esetében csak minden ötödik megkérdezett. 

A növényi olajok nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét.

Ráadásul a jó minőségű margarinokat alkotó repce- és lenolaj természetes módon tartalmazza a szervezetünk számára hasznos E-vitamint és omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig szintén kimagasló E-vitamin-, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít kedvező összetevőnek.

A megkérdezettek közel fele tudta, hogy a margarinok jellemzően növényi alapú élelmiszerek. E téren a szakmunkások bizonyultak a legkevésbé, míg a diplomások a leginkább tájékozottnak: az előbbi csoport harmada, az utóbbi több mint fele volt jólinformált a kutatás eredményei alapján.

Napjainkban mind népszerűbbnek számít a növényi alapú étrend, aminek környezetvédelmi, egészségi és állatvédelmi okai is vannak. A minőségi margarinok éppen ilyen növényi alapú élelmiszernek számítanak, így kiválóan beilleszthetőek a flexitáriánus, vegetáriánus és egyes termékváltozatok esetében akár a vegán étrendbe is. 

A magyarok kétharmada nem eszik eleget ezekből

Mutatjuk, milyen ételekkel juthatsz hozzá.

Borító-és ajánlóképek forrása: Getty Images

Kép forrása: NOGUCHI/Bielik István

• egészségügy
• egészség
• margarin
• tünetek és betegségek
• tévhit
• Életmód