3 betegség, ami látásromlást okozhat: sokszor nem a szemmel van a baj

A szem az egyik legfontosabb érzékszervünk, ezért nagyon fontos odafigyelni az egészségére. Sok esetben azonban nemcsak itt kell keresni a problémát, ha látásromlás következik be.

Prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája olyan fontos és gyakori, elsősorban idegrendszeri betegségek közül ismertet néhányat, melyek a látás átmeneti vagy végleges megromlását okozzák úgy, hogy a betegség lényege nem a szemem belül van.

Látópálya- és látókéreg-sérülések

A látás a szemből a képfeldolgozó agyi területekig terjedő hosszú, több idegsejtekből álló, úgynevezett látópálya által biztosított érzet. A látópálya első részét a fényfelfogó sejtek képzik - ezek különböző fényfeldolgozó sejtekhez továbbítják az információt az ideghártyában, azaz a retinában. A részben feldolgozott információ a retina úgynevezett ganglionsejtjeihez kerül, melyek hosszú sejtnyúlványukkal az ideghártyából egészen az első átkapcsolás helyére, az agy elülső részébe vezetik az információt.

Itt újabb neuronok veszik át a fényinformáció továbbítását. Ezek széles területen szétterülve, legyező alakban jutnak el az elsődleges agyi látókéreghez, ahonnan a részben tovább feldolgozott információ a másodlagos és harmadlagos látókéregbe kerül. Ennek a pályának a betegségei - bármely szakaszon történnek is - befolyásolják a látást. Így számos olyan betegség is jelentős látásromlást okoz, mely a szem belsejében semmiféle károsodást nem eredményez.

A leggyakoribb látópálya-betegségek a látópálya hátsó, legyezőszerűen szétterülő szakaszán történő keringéskárosodások (stroke, agyvérzés). Ezen sérülések típusos látási következményei a látótér egy bizonyos területét érintik mindkét szemen. Így a beteg azt tapasztalhatja, hogy látótere egyik vagy másik oldali területe hiányzik mindkét szemen. Ebben a betegségben a szemen belül közvetlen károsodás nincsen. Kezelése természetesen a stroke vagy agyvérzés és az azokat legtöbbször okozó magasvérnyomás-betegség kezelését jelenti.

A látóideg és az agyalapi mirigy körüli daganatok hatása

Az agyalapi mirigy környezetében kereszteződik a jobb és bal oldali látóideg, miközben az első átkapcsolási helyük felé tartanak az agyban. Az agyalapi mirigy környezete számos szövettípust tartalmaz, ezek találkozási területén és magában az agyalapi mirigyben is viszonylag gyakran alakulnak ki daganatok.

Az agyalapi mirigy apró, részben hormont termelő, részben hormont nem termelő daganatai általában nem befolyásolják a látóideg működését, de ha az ilyen tumor vagy egy rosszindulatú daganat (ami nagyobbra nő) nyomja a látóideget vagy a látóidegek kereszteződési területét, akkor a látótérben a károsodott idegrostok térbeli elhelyezkedésének megfelelő, mindkét szemet érintő látótérkiesés jelenik meg. Amennyiben ez korán felismerésre kerül (amihez a részletes, látótérvizsgálatot, optikai koherencia tomográfiát, valamint optikai koherencia tomográfiás angiográfiát is tartalmazó szemészeti vizsgálat elengedhetetlen), akkor az esetek nagy részében az agyalapi mirigy daganatai sikerrel operálhatók meg úgy, hogy nemcsak a daganat gyógyul meg, hanem a látás is teljes mértékben visszatér. Előrehaladott látáskárosodás esetén azonban ez utóbbi lehetőség már nem áll fenn.

Tudnunk kell, hogy ugyanezen a területen nem agyalapimirigy-eredetű daganatok is előfordulnak, melyek szintén nyomásos (kompressziós) hatás révén károsítják vagy az egyik, vagy mindkét látóideget. A látóidegeknek - és főleg a látóideget borító hártyáknak - szintén léteznek jóindulatú daganatai. Ezek, melyek önmagukban nem veszélyesek, ám mivel a látóideg csontos csatornákban fut, és a daganat számára ezért nincsen hely, még a jóindulatú látóideg-daganatok is kompressziós károsodást okoznak a látóidegben.

Éppen ezért, ha valaki látótérkiesést észlel, mindenképp szemorvosi vizsgálatot kell kérnie. Megfelelő minőségű szemorvosi vizsgálat esetén az eltérés jellege már segítséget nyújt a neurológusnak, a képalkotó vizsgálatot végző orvosnak, valamint az idegsebésznek ahhoz, hogy a betegséget még idejekorán elháríthassák. A korszerű, műszeres szemészeti vizsgálatok korrekt elvégzése és értékelése egyben a hasonló tüneteket okozó glaucomától (zöld hályogtól) történő elkülönítésben is kiemelkedő szerepet játszik.

Mérgezéses látóideg-betegségek

A látóideg rostjai és a hozzájuk tartozó idegsejtek kifejezetten érzékenyek számos mérgező anyagra. Az ezekkel való kontaktus, munka, ezek elfogyasztása, belégzése jellegzetes látóideg-károsodást okozhat. Ilyenkor a látótérnek általában a központi, az éleslátásért felelős területe érintett, vagy érintett legnagyobb mértékben. Toxikus károsodást okozhat a nehézfémekkel való kontaktus (pl. higany), a metilalkohol fogyasztása vagy egyes mérgező gombák fogyasztása is.

Gyakori azonban az is, hogy a hétköznapi életben általában is jelen lévő mérgező anyagokra mutat valaki fokozott érzékenységet. Ennek típusos példája a dohány-alkohol okozta tompalátás olyan személyeken, akik erős dohányosok, rendszeresen, viszonylag sok alkoholt fogyasztanak és egyéni érzékenységük van a látóideg éleslátásért felelős részének károsodása tekintetében. Ez az állapot kezdetben még visszafordítható lehet B-vitamin-adással és a károsító alkoholfogyasztás és dohányzás teljes megszüntetésével. Ellenkező esetben a látás központi része elvész mindkét szemen, és csak a perifériás (széli) látótér marad használható, ami által az életminőség jelentősen romlik.

A fenti állapotok - mondja prof. dr. Holló Gábor - nem ölelik fel a látóideg valamennyi idegrendszeri betegségét. Így ha valaki a látóterében károsodást észlel, első lépésben részletes, kellő minőségű szemészeti vizsgálaton kell hogy átessen. Ennek célja az, hogy a szembetegségek okozta látásváltozást észlelhessék, és hogy valószínűsíthessék a nem szemészeti betegségek okozta látásváltozást, valamint hogy megfelelő, további szakorvosi konzultációra célzottan lehessen irányítani a beteget.

A 10 legerősebb szemvédő táplálék

Természetes úton olcsó és hatékony védelmet biztosítanak a szemnek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• szem
• látás
• látásromlás
• szembetegség
• egészségügy
• betegség
• Életmód