Két súlyos betegség, amit kullancsok terjesztenek: nem csak a Lyme-kór miatt kell aggódni

Az állatról emberre terjedő megbetegedések, azaz a zoonózisok között gyakoriak a kullancsok által közvetített fertőzések, amelynek következtében Magyarországon évente legalább tízezren kapják el így a Lyme-kórt.

A kullancscsípés emellett más veszélyes betegséget is terjeszthet, ezért érdemes tisztában lenni az esetleges kockázatokkal és a megelőzési lehetőségekkel.

Mi fán terem a kullancs?

A kullancsok pókszabású ízeltlábúak, atkafélék, melyeknek Magyarországon is több tucat fajtájuk fordul elő, de közülük csak néhány jelent veszélyt az emberekre, illetve a háziállatokra. Nem maga a kullancs, hanem a tápcsatornájában lévő, és a csípéskor ejtett apró seben keresztül bejutó kórokozók okozzák a fertőzéseket. A kullancsok pár milliméter nagyságúak, de vérszívás közben és után a saját méretük többszörösére is megnőhetnek.

A parányi vérszívókkal réteken, erdőkben, vízparti sásos területen, sőt kertekben, parkokban, de még lakótelepi zöld játszótéren is találkozhatunk, így fontos, hogy mindig résen legyünk. Fajtától függően vagy a talajszinten, növényeken kapaszkodva várnak a táplálékra, vagy körülbelül 1,5 méter magasban, a cserjék, fák leveleinek fonák oldalán húzódnak meg, mint például az egyik leggyakoribb típus, az úgynevezett közönséges kullancs, Ixodes ricinus.

Kifinomult érzékszervvel, „radarral” rendelkeznek, így a szem nélküli fajták is képesek észlelni a táplálékforrást. Az év bármelyik szakaszában támadhatnak, és csak a leghidegebb teleken, illetve a nyári forróság heteiben passzívak, ilyenkor a talajba húzódnak vissza. Áprilisban és májusban, illetve augusztusban és szeptemberben a legaktívabbak. 

Vérszívás érzéstelenítéssel

- A kullancs az áldozatán mozogva keresi azt a pontot, ahol annak bőre a legvékonyabb, áthatolható: elsősorban a hónaljat, a combtövet, a hajlatokat - a térdhajlatot vagy a fül mögötti bőrfelületet - részesíti előnyben. A kiszemelt pontba szúrja szájszervét, majd a nyálával együtt alvadásgátló és érzéstelenítő folyadékot juttat a bőrünkbe. A kullancs ezen jellegzetessége miatt maradhat hosszabb ideig észrevétlen a csípés, mialatt a nyállal együtt a tápcsatornájában lévő kórokozók, vírusok, baktériumok és egysejtűek is bekerülhetnek a megtámadott szervezetbe - mondta dr. Szabó Olga, a Budai Egészségközpont belgyógyász-infektológus szakorvosa. 

- A parazita a szúrással megnyitott seb felett apró horgokkal rögzíti magát a vérszívás idejére, ami akár napokig is eltarthat, amennyiben nem vesszük észre időben. Amikor pedig teleszívja magát, leválik a bőrről, és a seb csak ezután kezd el fájni, viszketni.

Kullancskórok

A kullancsok a szúrt sebbe eresztett nyállal több betegséget is közvetíthetnek, ezek közül a két legismertebb a kullancs-enkefalitisz, azaz az agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Hozzávetőlegesen minden ezredik kullancs hordozza a kullancs-enkefalitisz kórokozóját, a flavivírust. A kullancs utódainak is átadja a vírust, de őzek és rágcsálók is hordozhatják, ritkán pedig előfordulhatnak élelmiszerek által közvetített járványok. Például a fertőzött kecske, tehén és juh pasztörizálás nélkül fogyasztott teje és az abból készült tejtermékek is közvetíthetik a fertőzést, így okozott járványt a kecsketej 2007-ben Magyarországon. 

Az agyvelőgyulladás 3-21 napos lappangási idő után enyhe tünetekkel kezdődik, lázzal és izomfájdalommal. 1-3 napos tünetmentesség után a betegség második szakaszában azonban súlyos tünetek jelentkeznek: magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek. Az intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan a súlyos állapotú betegeket, de az agykárosodás mértéke gyógyszeresen nem befolyásolható, mivel nincsenek a flavivírus ellen ható antivirális szerek, és általában a diagnózis is késve derül csak ki. Ennek következtében Magyarországon a betegek közel felének csökken a fizikai vagy szellemi teljesítőképessége, körülbelül 10%-ukban alakul ki maradandó bénulás, és 1-2%-uk veszti életét. Az agyvelőgyulladás azonban megelőzhető az ellene kifejlesztett védőoltás-sorozattal, amely egyéves kor felett mindenkinek ajánlott, aki gyakran jár erdős, ligetes területen, sokat kirándul vagy fut a természetben. 

A másik, viszonylag gyakori, a közönséges kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A betegség kórokozója a Borrelia burgdorferi baktérium. A Lyme-kór az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Néha azonban krónikussá válhat, bizonyos esetekben pedig akár évekig, évtizedekig is eltarthat. A diagnózis a klinikai kép alapján legtöbbször biztonsággal megállapítható, ilyenkor nincs szükség laboratóriumi vizsgálatra, hanem el kell indítani az antibiotikumos kezelést. A megalapozatlan, jellemző klinikai tünetek hiányában végzett szerológiai teszt viszont félrevezető eredményeket adhat.

A fertőzés első, leggyakoribb tünete a csípés után minimum 1 nappal kialakuló bőrtünet, ovális alakú bőrpír a csípés helyén, amely napok-hetek alatt koncentrikus körökben, gyűrűkben tágul. Gyakran észrevétlen marad a csípés, csak a bőrtünet alapján merül fel a fertőzés. Ha ebben a korai szakaszban nem történik antibiotikumos kezelés, akkor általános tünetek kezdődhetnek, ami fejfájással, izom-és ízületi fájdalmakkal, szívpanaszokkal, gyengeséggel járhat. A tartósan kezeletlenül maradt Lyme-kór évekkel később súlyos szövődményeket: ízületi gyulladásokat, idegrendszeri és szívbetegséget okozhat.

Ezeken felül kullancs által terjesztett fertőző betegség továbbá a bőrfekéllyel, nyirokcsomó-duzzanattal járó nyúlpestis, és többféle kullancsláz, mint a Q-láz, vérzéses kullancsláz, mediterrán foltos láz, amelyek az emberek mellett emlősállatokban, így kutyákban és macskákban is fertőzhetnek. Európában csak kutyákban fordul elő a babéziózis, amelynek tünete a láz, a sötét, akár kávébarna vizelet és az idegrendszeri tünetek.

Teendők kullancscsípés esetén

- A kullancscsípés ellen védekezhetünk rovarriasztó spray-k, krémek használatával, illetve kiránduláskor hosszú szárú nadrág, gyerekeknek alul-felül zárt ruházat, sapka viselésével. Este a teljes test alapos átnézésével többnyire még időben felfedezhetjük a vérszívót, hiszen a fertőzés átadásához több óra kell. Ha mégis kullancsot találunk, a legfontosabb, hogy mielőbb eltávolítsuk, közvetlenül a bőrfelszín felett csipesszel vagy cérnahurokkal megragadva, határozott mozdulattal. Nem szabad a testét megnyomni, csavargatni, krémmel fullasztani, mert ezekkel a módszerekkel a kullancs nyála, béltartalma és ezzel együtt a kórokozók is nagyobb eséllyel bejutnak a sebbe. Orvoshoz abban az esetben forduljunk, ha valamelyik betegség tüneteit észleljük - hangsúlyozta dr. Szabó Olga.

Milyen betegséget terjeszt a kullancs, ami megcsípett?

Itthon a legelterjedtebb a közönséges kullancs, Ixodes ricinus, ami sajnos a legtöbbfajta betegséget hordozhatja, de érdemes - legalább így képen - megismerkedni a többivel is.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• kullancs
• kullancscsípés
• megelőzés
• egészség
• fertőzés
• lyme-kór
• parazita
• állat
• túra
• agyhártyagyulladás
• láz
• csípés
• tünetek és betegségek
• Életmód