Melyik koronavírus-védőoltás alkalmazható autoimmun betegség esetén? Megkérdeztük a szakorvost

A krónikus betegek a koronavírus-járvány kockázati csoportjába tartoznak, egy fertőzés súlyos következményekkel, szövődményekkel járhat esetükben, így a legtöbb betegnek kifejezetten javasolják az oltást a szakorvosok. Ám az autoimmun betegségekben érintetteknek különösen nagy bizonytalanságot okozott a vakcinálás.

Mivel egy autoimmun beteg esetében az immunrendszer aktiválódása akár erős állapotromlással járó fellángolási rohamot is kiválthat, csaknem bármilyen oltás kockázatot jelenthet. Nem véletlen, hogy például sok szklerózis multiplexszel élő tartott attól az elmúlt időszakban: éppen a vakcina hatására létrejött immunválasz lesz kritikus, és jár kiszámíthatatlan következményekkel, például egy akut roham okozta hirtelen látásromlással vagy mozgásproblémával.

Elengedték az autoimmun betegek kezét

Számos beteg úgy érezte, egész egyszerűen elengedték a kezüket. Saját felelősségükre, a kezelőorvosuk véleményébe belekapaszkodva igyekeznek kiigazodni a vakcinák útvesztőjében, hiszen a tudományos vizsgálatok még számos betegségcsoportra nem terjednek ki. A központi állásfoglalás meglehetősen szűkszavú, nem ad megnyugtató választ az állapotuk miatt aggódók számára. Egyelőre az biztos: a megnövekedett kockázat miatt akut fellángolás esetén nem javasolt egyik oltás beadása sem.

A Magyar Reumatológusok Egyesülete Elnöksége állásfoglalásában úgy fogalmaz, minden krónikus autoimmun-reumatológiai betegnek javasolt a koronavírus elleni védőoltás beadása, hiszen mellékhatásainak súlyossága nincs arányban azzal a súlyos, akár életveszélyes betegséggel, amit az oltás elmaradása esetén a koronavírus okozhat számukra. Adatok hiányában a Szputnyik V-vakcinát nem javasolják a hatóságok krónikus betegséggel, illetve az elölt vírust tartalmazó Sinopharm-oltásnál fogalmaznak meg egy feltételt: bár nem ellenjavallott, de csak megfelelően kezelt és egyensúlyban tartott krónikus betegség esetén adható be.

SM-betegeknek az MRNS-vakcinák a legkíméletesebbek

Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, infektológus, pszichiáter tanáccsal és szakorvosi véleménnyel igyekezett ellátni az oltás miatt bizonytalan, autoimmun eredetű betegséggel élőket.

- Az autoimmun betegek immunszupprimáltnak tekinthetők, tehát az immunrendszerük szempontjából részlegesen károsodottaknak. Az ilyen betegeknek tehát az élő vírussal való oltás nem javasolt, vagyis a gyengített élő vírusos oltások nem jöhetnek itt szóba. Pillanatnyilag a koronavírus elleni oltások mindegyike vagy elölt vírus vagy elölt vírusra rávitt genetikai anyag, tehát ezek a nyugalmi szakaszban, amikor nem kap szteroidot a beteg, amikor nem kap direkt immunszuppresszív kezelést, akkor beadhatók. Fontos tudni, hogy szteroidkezelés alatt nem veszélyes oltani, hanem értelmetlen, mert úgy nem alakul ki immunválasz.

Az oltás sokkal kisebb kockázat, mint a koronavírus okozta betegség, hiszen egy immunológiailag károsodott betegnél a koronavírus pusztítása akár végzetes is lehet. Még ha az oltás után hosszabban be is lázasodik egy autoimmun beteg, mint egy átlagember, akkor is kisebb így a kockázat. A legkisebb immunológiai terhelést az MRNS-vakcinák jelentik, tehát például az SM-betegeknek ezek tűnnek a legkíméletesebbnek, bár a mutánsok ellen az elöltvírus-vakcinák kiterjedtebb védelmet biztosítanak. Ebben az ügyben a kezelő centrumok és az adott kezelőorvos véleménye lehet a mérvadó - összegezte a tudnivalókat.

A neurológus szakorvos azt is elmondta: a gyenge tünetek, akár egy végtagi zsibbadás önmagában nem teszi ellenjavallottá az oltást szklerózis multiplexszel élőknek sem, és nem igényelnek külön kivizsgálást. A shubokban zajló forma során egyértelmű, súlyos tünetek jelzik a fellángolásos szakaszt, akár az egyoldali látásvesztés, a forgó szédülés vagy egy bénulásos tünet, amelyeket viszont oltástól függetlenül is vizsgálni szükséges.

A szakorvos arról is megnyugtatott: akkor sem kell aggódni a hosszabb távon jelentkező szövődmények miatt, ha valaki nem MRNS-alapú oltást kapott, és feltétlenül ajánlott felvenni a második oltást is. Dr. Prinz Géza hozzátette: az Astra Zeneca oltása kapcsán említett érrendszeri szövődmények nagyon ritkák, és 10-14 nappal, illetve 3 hétnél semmiképp sem később léphetnek fel. Úgy fogalmazott: véleménye szerint az egész kérdéskörrel kapcsolatban nagyobb az aggodalomkeltés, mint a tényleges probléma.

Gyakori kérdések az oltásról

Az oltás kapcsán számos kérdés felmerülhet. A legfontosabbakat érdemes mielőbb tisztázni.

(Képek: Getty Images.)

• koronavírus
• védőoltás
• oltás
• vakcina
• betegségmegelőzés
• autoimmun betegség
• reuma
• szklerózis multiplex
• Életmód