Kinél jelentkezik a Covid-lábujj, és mi az a citokinvihar? 5 kifejezés a Covid-19 kapcsán, amit sokan nem ismernek

A koronavírus-pandémia már több mint egy éve uralja a közbeszédet. A járvány fenekestül felforgatta a megszokott életet, és szinte egyik napról a másikra nemcsak az egészségügyi hírek, de sok esetben a baráti beszélgetések központi témájává is ez vált.

Néhány új vagy korábban ritkán használt kifejezés a napi híradások fontos elemévé vált, amit a megfelelő tájékozottság érdekében nem árt ismerni. Akár a betegség és a gyógyulási folyamat, akár a népegészségügyi dilemmák kapcsán felmerülhetnek a következő, zavarba ejtő fogalmak.

Covid-lábujj: furcsa tünet, amit nem a Covid okoz

A Covid-19 betegségről az elmúlt évben rengeteget tanulhatott az emberiség: amellett, hogy a tapasztalat és a megfigyelés útján közelebb kerülhetett a tünetek és a lefolyás megismeréséhez, rengeteg kutatás is született az elmúlt évben. A Covid-lábujj azonban kilóg az egyszerű tünetek sorából.

A Covid-lábujj elsősorban a lábujjakon jelentkező elszíneződés, mely jellemzően vöröses vagy lilás, főként a gyerekeket, fiatalokat érinti. Egy ideig úgy vélték, hogy a bőrtünet a fertőzés ereket károsító hatása miatt alakul ki. Az érintettek PCR- és antitest-tesztjei ugyanakkor negatívak lettek. Idővel kiderült, hogy a tünetet valószínűleg nem koronavírus okozza. Hogy akkor mi, arra egyelőre nem született minden kétséget kizáró magyarázat.

Citokinvihar: az immunsejtek hurrikánja

A szervezetben kis mennyiségben jelen levő citokinek a védekezőrendszer fontos elemei, ezen anyagok segítségével kommunikálnak az immunsejtek egymással, általuk tudják hatékonyan legyőzni a kórokozókat. Amikor az immunrendszer felismeri a vírust és annak fehérjéjét, túlműködésbe kezd lépni, hirtelen megnő a gyulladást generáló citokin mennyisége. Ilyenkor citokinfelszabadulási-szindróma vagy még súlyosabb esetben citokinvihar lép fel, ami ködös tudathoz, fáradtsághoz, a kognitív képességek zavarához vezethet, és akár intenzív terápiát is szükségessé tehet.

A Covid-19 esetében az erős védekezési reakció odáig vezethet, hogy az immunsejtek azonnal és hatékonyan pusztítani kezdik a fertőzött, és sokszor az egészséges sejteket is, ami egyes szervekben, így a tüdőben életveszélyes állapothoz vezet, a beteg ugyanis az egészséges sejtek híján egyre kevésbé jut oxigénhez. Ilyenkor a citokinek gátlására, azaz a túlzott immunválasz csökkentésére van szükség terápiás úton, ennek sikere életet menthet.

Nyájimmunitás: amire már az egész világ vágyik

A koronavírus elleni védőoltások kapcsán gyakran elhangzik a nyájimmunitás kifejezés is, amely gyakorlatilag egy népesség ellenállását jelenti egy fertőző betegség terjedésével szemben. Ez kialakulhat természetes megfertőződések és védőoltás útján is: ha nagyon sok ember átesik a betegségen, vagy be van oltva, akkor egyre nehezebb lesz terjednie és szaporodnia az adott kórokozónak, így azok is védetté válhatnak, akik például valamiért nem kaphatnak oltást.

A Covid-19 kapcsán is fontos kérdés volt, hogy a népesség hány százalékának szükséges védettséget szereznie a vágyott nyájimmunitáshoz. Érdekes, hogy minden betegségnél más a szám, mivel a terjedés és az immunitás is különböző: a Koronavírus Kisokos biológusainak posztja szerint a kanyaró legyőzéséhez 95%, a járványos gyermekbénuláshoz 80%-ban védettség szükséges egy populációban. A koronavírusnál ez a szám a becslések szerint 67% körüli lehet, mostanában 60-80% közötti átoltottsági arányokról szoktak beszélni.

Pandémiás fáradtság: a bezártság a lelket is megviseli

A világjárványból fakadó stressz, illetve a fertőzés megállítását célzó intézkedések, a kijárási korlátozások, a bezártság, a távolságtartás, az emberi interakciók lecsökkenése, az élet minden területének szigorú szabályozottsága az ember közérzetére hosszabb távon is hatással van. A pandémiás fáradtság egy egészen új fogalom, amit a koronavírus-járványnak köszönhetünk. Az állapot megmagyarázhatatlan eredetű levertséggel, leromlott hangulattal, fásultsággal jár a pszichológusok szerint. 

A rendkívüli élethelyzetre adott reakció egy szintig természetes, de ha súlyossá válik,  feldolgozása segítséget igényelhet. Ez a fáradtság természetesen nem egyenlő a Covid-19 okozta hosszan tartó fáradékonysággal, gyengeséggel, enerváltsággal, ködös tudattal.

Peltzman-effektus: a hamis biztonságérzetből fakadó rossz döntések

A Peltzman-effektus fogalma Sam Peltzman, a Chicagói Egyetem tanárától ered, aki 1975-ben publikálta vizsgálatait a biztonsági övek elterjedésével kapcsolatban. Az eredményei szerint a halálos balesetek száma ennek köszönhetően nem csökkent, hanem inkább megnőtt, ami annak tulajdonítható, hogy a biztonságérzet miatt a veszélyérzékelés csökkent, a döntések pedig felelőtlenebbé váltak, például a sofőrök nagyobb sebességre váltottak, kevésbé törekedtek az óvatosságra. A következtetés szerint egy kockázatot csökkentő szabály miatt nőhet a veszélyeztetettség a hamis biztonságérzet következtében.

A hatást egyre több helyen hozzák összefüggésbe a koronavírus-járvánnyal és a védőoltások utáni hamis biztonságérzettel. Ez nálunk és a világ számos pontján a vendéglátóhelyek, teraszok megrohamozásánál is megfigyelhető volt. A teljes védettség kialakulásához ugyanis egyéni szinten is mindkét dózis vakcinára és időre van szükség, az oltás másnapján felelőtlen döntés elfeledkezni a járványügyi szabályokról. Nem is beszélve arról, hogy a populációs immunitástól még a legtöbb népesség messze van, így annak kialakulásáig a betegség nem számít legyőzöttnek.

Gyakori, fontos kérdések az oltásról

A koronavírus elleni vakcinák és a védettség kapcsán is számos kérdés merülhet fel.

(Képek: Getty Images.)

• koronavírus
• vírus
• pandémia
• fertőzés
• fertőző betegség
• kifejezés
• covid-19
• Életmód