Meddig kell maszkot hordani, és mi lesz egy év múlva a kutatók szerint? Amit a Covid-19-ről eddig tudunk

A SARS-Cov-2 vírus és a fertőzés következtében kialakuló Covid-19 betegség már több mint egy éve része az emberek mindennapjainak világszerte, a pandémia kapcsán egyre több kérdésre választ kaptunk az elmúlt évben.

A tapasztalás és a kutatási eredmények tükrében egyre jobban ismertek a betegség tünetei, lehetséges szövődményei, terjedése és a védekezési lehetőségek, ám az újra és újra felerősödő hullámok, a mutációk egészen új kérdéseket is felvetnek. A jövő talán még a kutatók számára sem minden kérdésben teljesen egyértelmű.

Koronavírus: gyorsan fertőz, a felépülés sokáig húzódhat

Az eddigi ismeretek szerint hét különböző, embert is fertőző koronavírus létezik, néhány enyhébb törzs évek óta kering, a megfázásnak vélt betegségek egy részéért is felelősek. A 2019-ben Vuhanból induló, pandémiát okozó SARS-CoV-2 vírus azonban fertőzőképességében és az általa okozott betegség súlyosságában jobban hasonlít a SARS (súlyos akut légzési szindróma) és a MERS (közel-keleti légúti szindróma) vírusokra, noha azoknál kevésbé halálos.

Két újabb mutációja, a brit és a dél-afrikai mutáns a vizsgálatok szerint jóval gyorsabban terjed, és súlyosabb megbetegedést okozhat az eredeti variánsnál.

A vírus cseppfertőzés, széklet és fertőzött tárgyak útján terjed, a Covid-19 betegség tünetei enyhe esetben egy-két hétig tartanak, súlyos esetben akár hat hétig is elhúzódhat a felépülés. A fertőzés gyorsaságát kezdetek óta elősegíti, hogy néhányan enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen esnek át rajta, ám a fertőzőképesség így is fennáll. A tünetek a fertőződés után 2-14 nappal jelentkezhetnek,  leggyakrabban íz- és szaglásvesztés, láz, száraz köhögés, fáradtság, ritkábban különféle fájdalmak, torokfájás, hasmenés, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütés, bőrelszíneződés lép fel. Súlyos esetekben légzési nehézség, légszomj, mellkasi fájdalom, szúrás, beszéd- és mozgásképtelenség léphet fel.

Bár a súlyos szövődmények többségében az idős és a krónikus betegeket érintik, már minden korosztályban, sőt, alapbetegség nélkül is jelentettek számos súlyos esetet. A megbetegedettek 10%-ában legalább 3 héten, egyeseknél több hónapon át jelentkezhetnek tünetek, ilyen lehet többek közt az extrém fáradtságérzet, az agyi köd, a fejfájás, az émelygés, az íz- és szaglásvesztés, valamint a tüdő és a szív maradandó károsodása.

Ez idáig úgy tűnik, a vírus a gyerekekre kevésbé veszélyes, körükben alacsonyabb a fertőzési arány. Hogy miért lehet így, egyelőre nem teljesen megválaszolt kérdés, egyes feltételezések szerint ez azzal magyarázható, hogy a vírus az emberi test sejtjein levő ACE2 nevű fehérjéhez kapcsolódva jut be a szervezetbe, amelyből a gyermekekben fiziológiailag kevesebb van.

Védőoltás és kezelés

A világot jelenleg két dolog foglalkoztatja a koronavírus legyőzése kapcsán: a védőoltások, amelyek felkészítik a szervezet immunrendszerét a vírus legyőzésére, illetve az akut betegség esetén bevethető kezelések, melyek a súlyos esetek meggyógyítását célozzák. A védőoltások fejlesztése mellett a már forgalomban lévő antivirális szereket is tesztelik, ilyen az Ebola és Hepatitis C vírusfertőzések kezelésére fejlesztett remdesivir és az influenzavírus ellen kifejlesztett favipiravir, melyek ugyan ígéretesek, de hatékonyságuk további bizonyításra szorul.

Számos védőoltást is kifejlesztettek már, tradicionálisan előállított, elölt vírust tartalmazó vakcinák mellett több új generációs - DNS-, RNS-, illetve vírusvektor-alapú - is engedélyt kapott Magyarországon és más országokban, melyek valóban hatásos megoldást jelentenek a vírus elleni küzdelemben.

Mi várható egy év múlva?

Paula Traktman, PhD, a charlestoni Medical University of South Carolina virológusprofesszora a Healthline-nak elmondta, bár egy évre nehéz előre látni, és sok a kérdőjel a jövőt illetően, az eredményes vakcinálás és a nyájimmunitás hatására elérhető lehet, hogy a vírus terjedése lelassul, megtorpan, amit már egy éve mindenki vár.

A maszkviselésről azt nyilatkozta, szerinte megmaradhat hosszú távon is, ám a társadalom elégséges védettsége esetén valószínűleg már csak bizonyos körülmények között kell majd viselni, például egy zsúfolt moziban vagy egy tömegközlekedési eszközön, csúcsidőben. Ez azonban a vírus fejlődésétől és az emberek reakciójától, valamint az országok vezetőinek döntéseitől is nagyban függ majd. Ha a szakértő kutatók előrejelzéseire jobban figyelnek a jövőben, számos haláleset és tragikus tendencia megelőzhető lehet.

Az oltást kapók tapasztalatai

Mit érzett az, aki megkapta az oltást, és miért találta fontosnak, hogy mielőbb jelentkezzen? Elmondták.

(Képek: Getty Images.)

• covid-19
• koronavírus
• betegség
• maszk
• maszkviselés
• védőoltás
• Életmód