A kokaint régen hajserkentőnek is használták: elképesztő, mi mindenre ajánlották legálisan

A kokain egy stimuláns drog, melyet a kokacserjéből nyernek ki. A növényt főként Peruban, Kolumbiában és Bolíviában termesztik. Az emberiség feltehetően már több ezer éve ismeri hatását, 1500 éves múmia hajában is kimutatták, illetve bizonyosan már az inkák is használták étvágycsökkentő és serkentő hatása miatt. Magának a növénynek igen magas a vas-, B- és C-vitamin-tartalma.

Dél-amerikai szegényebb városok, falvak lakói a mai napig rágják a leveleket, hogy elmúljon éhségérzetük, és jobban bírják a munkát. Egészen az 1920-as drogszabályozásig legálisan lehetett használni, a 19. század végén, 20. század elején főleg helyi érzéstelenítő tulajdonsága miatt terjedt el. Akkoriban gyógyszerré vált, amiről azt hitték, hogy bármilyen problémát megold.

Helyi érzéstelenítő

1884-ben egy osztrák orvos, Carl Koller fedezte fel a kokain érzéstelenítő tulajdonságát. Két csepp kivonatot a páciense szemébe cseppentett, és kiderült, hogy nem csak fájdalomcsillapítóként funkcionált, hanem teljesen érzéstelenítette a szervet. A szemműtéteket, amiket korábban nehezen oldottak meg, ezzel már hatékonyabban hajtották végre.

Koller felfedezése futótűzként terjedt a világban: az orvosok hamar rájöttek, hogy nemcsak a szemen fejti ki hatását, hanem a torokban és az orrban is. 1912-ben szájspray-t is kiadtak, amiben 16 gramm kokain volt, 1914-ben az orrban keletkező sebek gyógyítására is használták, reggel és este kellett kokainport felszívni. Ezeket mára már betiltották.

Kokain mint gyógyszer

A kokaint ugyan gyógyszerként használták, mégsem ugyanazok a szabályok érvényesültek rá. A néhai William A. Hammond sebész szerint a kokainozás nem különbözött a teázástól vagy a kávézástól. Úgy vélte, bármikor egyszerűen abbahagyható. Az 1900-as évektől a patikákban grammos kiszerelésben lehetett kapni mindössze 25 centért, ez volt akkoriban Amerikában az ötödik legkeresettebb gyógyszer.

Patikán kívül is hozzá lehetett jutni

Nem csak a patikában lehetett hozzájutni, kokainba mártott cigarettát is árusítottak a boltokban, ami serkentőként és kedélyjavítóként szolgált dohányosoknak. Akinek kedve szottyant, apró kokainos készletet is rendelhetett, ami már tűt is tartalmazott, ha valaki injektálni szerette volna.

Ezenkívül üdítőitalok, borok és tonikok is tartalmazták. Ilyen üdítőital volt a Coca-Cola, amiből 1903-tól hagyták ki ezt az anyagot, borok közül pedig a leghíresebb a Vin Mariani volt, amit XIII. Leó pápa is előszeretettel fogyasztott. 

Vin Mariani

A kokainos bort már Viktória királynő idejében is használták étvágycsökkentő hatása miatt főleg a fogyni vágyó nők, de később X. Piusz pápa is nagy rajongója lett. Akkoriban a La Rochelle's márka adta ki. 

A 20. század elején a legmeghatározóbb termék a Vin Mariani volt, mely bordeaux-i borból és kokalevélből készült az 1860-as évektől. Három deciliter hat milligramm kokaint tartalmazott, és a recept nélküli kedélyjavító gyógyszer igen hamar népszerűvé vált. A pápákon kívül Thomas Edison és Jules Verne is fogyasztotta. Serkentőként, betegség utáni felépüléshez, idegi kimerültségre és álmatlanságra is használták.

- A kokainos bor újjá varázsolja mind a férfiakat, mind a nőket. Serkenti az agyat, stimulálja az izmokat, az idegeket, a gyomrot és a szívet. Aranyérre, emésztési zavarokra, étvágycsökkentésre és fáradtság ellen is alkalmazható - nyilatkozta 1905-ban a Connecticut egyik gyógyszerésze a borról.

Fogfájás

Fogfájásra is találtak megoldást már 1880-ban kokainos fogpor, rágó és fájdalomcsillapító cseppek képében. Érzéstelenítő hatása miatt fájdalomcsillapítóként is remekelt, és a pácienseknek a kedvük is jobb lett. Érdekesség, hogy gyerekekkel reklámozták a készítményt, és még külön útmutatója is volt, hogy a fiatalabb korosztály tagjainak mennyit szabad fogyasztani. A gyerekek szégyenlősségét is próbálták ezzel enyhíteni.

Szénanátha ellen

A 20. század elején rengeteg allergológus javasolt kokaint szénanátha ellen. Idővel egyre több amerikai szokott rá, 1902-re már 200 ezren, köztük főleg orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek.

Hajserkentő

1896-ban Joseph Burnett a Burnett's Cocoaine elnevezésű hajszeszével az aktuális kokainlázat szerette volna meglovagolni. Egyesek szerint valójában az egész csak egy átverés volt, mivel a kokain nem éppen hajnövesztő hatásáról híres.

Elképzelhető, hogy a csodaszer valójában csak alkoholt és kókuszolajat tartalmazott, amire a Cocoaine név is utalhat. Ha volt is benne kokain, annak inkább negatív hatása lehetett a hajnövekedésre, valószínűleg serkentés helyett épp visszafordította a folyamatot, és hajhullást idézett elő. Egy dollárba került egy üvegcse belőle.

Depresszió ellen

Sigmund Freudot is lenyűgözte a kokain, karrierje elején kísérletezett is a droggal. 1884-ben, 28 éves korában Freud Uber Coca címmel írt tanulmányt róla, amelyben varázslatos anyagnak nevezi. Felfedezte, hogy enyhíti a depresszió tüneteit, de akkoriban még nem tudták, hogy addikciót okoz. Freud a következő 12 évben azon küzdött, hogy leszokjon róla.

A kokain használatát 1920-ban szigorították, végül az 1986-os kábítószer elleni törvény tett pontot a történet végére. Innentől kezdve - és mind a mai napig - akár öt év börtönbüntetésre számíthat az, akit kokain birtoklásán kapnak, a büntetés mértékéről a helyi hatóságok döntenek. Magyarországon is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki kábítószert birtokol.

Drogfüggők a leszokás után

Előtte-utána képeken mutatta meg, hogyan alakultak át azok, akik letették a drogot: történeteikkel és fotóikkal mindenkit inspirálni szeretne.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipedia/ McClure's Magazine , borító-és ajánlókép forrása: pinterest, Getty Images Hungary)

• kokain
• gyógyszer
• hajnövesztő
• egészség
• kóla
• bor
• agyserkentő
• aranyér
• emésztés
• étvágycsökkentő
• drog
• illegális
• régen és most
• fogfájás
• Életmód