Jódhiány tünetei

Magyarország közepesen jódhiányos területnek számít, ami annyit tesz, hogy az ivóvíz és megtermelt élelmiszerek nem tartalmaznak elég jódot. Ugyanakkor a jódozott konyhasó használatával szerencsére már itthon is egyre kevesebb a hiánybetegséggel küzdők száma.

A jód ásványi anyag, a pajzsmirigyhormonok képzéséhez elengedhetetlen, hiányában változatos panaszok jelentkezhetnek. A várandósság alatt különösen oda kell figyelni a bevitelére, és gyermekek esetében is kiemelten fontos a bejuttatott mennyiség.

A jódhiány lehetséges tünetei

Jódra a szervezetnek a pajzsmirigyhormonok előállításához van szüksége, az ásványi anyag részt vesz az anyagcsere megfelelő működésében, magzati, csecsemő- és gyermekkorban a fizikai és szellemi fejlődésben. Jódhiányra a pajzsmirigy hormonjainak szintjéből, a szerv ultrahangvizsgálatából, valamint a lakóhelyből lehet következtetni, de ma már lehetőség van a jód szintjének 24 órás gyűjtött vizeletből történő meghatározásra is. A nagyfokú jódhiány pajzsmirigy-alulműködéshez vezethet, ami eleinte nem jár látványos eltérésekkel, később viszont már zavaró tüneteket okozhat.

Az egyik leglátványosabb tünet a megmagyarázhatatlannak tűnő testsúlygyarapodás, ami a pajzsmirigy alulműködése miatt lelassuló anyagcsere következménye. Ennek a számlájára írható továbbá a fáradtság, a gyengeség, valamint a hidegtűrő képesség csökkenése, vagyis a fokozott fázékonyság is, amit a súlyos jódhiánnyal küzdők megtapasztalhatnak. A látható elváltozások közé tartozhat a bőr szárazzá, hűvössé válása, illetve a hajhullás. Koncentrációzavar, feledékenység, memóriaproblémák is előfordulhatnak. A menstruáció rendszertelen, a szokottnál erősebb lehet, és gyakori a székrekedés is.

A jelentős jódhiány jellegzetes tünete a strúma, azaz a pajzsmirigy megnagyobbodása, ami eleinte csak az ultrahangon látszik, később már szabad szemmel is észrevehető a nyakon. A jódhiány gyermekkorban hátráltatja a kognitív képességek és a motoros funkciók fejlődését, a WHO szerint ez az agykárosodás legfőbb oka a gyerekeknél. A várandós nők esetében, amennyiben szükséges, nagyon fontos a jódpótlás a magzat egészséges fejlődése miatt. A terhesség alatti jódhiány alacsony születési súlyhoz, koraszüléshez, a perinatális és a csecsemőkori halálozás kockázatának növekedéséhez vezethet.

A megelőzés legegyszerűbb módja

A napi jódszükséglet az életkor és az élethelyzet függvényében változik. Felnőtteknél napi 150 mikrogramm, terhesség és szoptatás idején akár 200 mikrogrammra nőhet. Az első életévben körülbelül 50, óvodás korban 70-90 mikrogramm között mozog. A szükséges mennyiséget szakemberrel ajánlott egyeztetni, főleg a várandósság során.

A jód természetes forrásai közé tartoznak a tengeri halak, a kagyló és a homár, de a pótlás, illetve a hiánybetegség kivédése a legegyszerűbben jódozott konyhai só használatával kivitelezhető. Az Egészségügyi Világszervezet szerint is ez a legolcsóbb és legkézenfekvőbb módja a megelőzésnek. Természetesen a jódozott sóból sem ajánlott túl sokat fogyasztani, pajzsmirigyproblémák esetében pedig endokrinológussal kell megbeszélni a pontos terápiát.

A jód felszívódását gátló ételek

A jód felszívódását az A-vitamin- és szeléntartalmú ételek segítik, akad viszont néhány olyan alapanyag, ami gátolja a hasznosulást. Teljesen kizárni őket nem szabad az étrendből, de betegség esetén körültekintően kell bánni velük.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)