Milyen a tápláló és a káros szénhidrát? Kisokos kezdő fogyókúrázóknak

A táplálkozási szakemberek egyre inkább próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a szénhidrátok nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez, hiszen biztosítják az emberi test működéséhez szükséges megfelelő energiát, másik fontos tulajdonságuk, hogy a szervezet vázanyagának alkotásában vesznek részt, de szerepük van az immunanyagképzésben, befolyásolják az agy érési sebességét, nem utolsósorban pedig a fogyókúrában is segítségedre lehetnek.

A szénhidrátok a fehérjék és a zsírok mellett a makrotápanyagok közé tartoznak: a napi kalóriabevitel körülbelül 50%-át kellene ebből a tápanyagfajtából fedezned - további 30%-ot tesznek ki a fehérjék, a maradék 20%-ot pedig a zsírok.

A szénhidrátok két fő csoportja

A szénhidrátokat két fő csoportra osztják: vannak egyszerű és összetett szénhidrátok. Előbbi alatt a cukrok, a szőlőcukor - glükóz -, a gyümölcscukor - fruktóz -, a kristálycukor - szacharóz -, a tejcukor - laktóz - értendő. Ezek mindegyike magas glikémiás indexű, vagyis gyorsan megemelik a vércukorszintet, könnyen raktározódnak zsírpárnák formájában, bevitelük mennyiségét így csökkentened kell a fogyókúra során. Az összetett szénhidrátok azok, amelyek több cukormolekulából állnak, ilyenek a keményítők és növényi rostok.

Nemcsak az számít, hogy milyen szénhidrátot eszel, hanem az is, hogy a sokféle szénhidrátból mennyit fogyasztasz, és milyen arányban. A legfontosabb mindenekelőtt leszögezni, hogy mitől lesz egy szénhidrát „jó” vagy „rossz” , vagy inkább tápláló, illetve káros nagy mennyiségben.

Milyen a jó szénhidrát?

Ha súlyt akarsz veszíteni, akkor egyáltalán nem tilos szénhidrátokat enni. Nagyon fontos azonban, hogy mértéktelennek még tápláló, lassan felszívódó források esetében sem szabad lenni, azt pedig, hogy mit eszel, főleg nagyon meg kell válogatni.

A komplex szénhidrátok a rostban és fehérjében gazdag szénhidrátforrásokat jelenti, melyek tartósan laktatnak, ugyanis ezek lassabban szívódnak fel, így nem okoznak nagy kilengéseket a vércukorszintben sem. Ide sorolhatóak a teljes kiőrlésű gabonák, az ezekből készül tészták, a barnarizs, a hüvelyesek, a piros bogyós gyümölcsök, ezeknek a legalacsonyabb a cukortartalma. Építsd be az étrendedbe a zabpelyhet, quinoát, bulgurt, árpát, lencsét vagy csicseriborsót, de az eper, alma, banán is fogyasztható magas rost- és tápanyagtartalma miatt.

Milyen a kevésbé hasznos szénhidrát?

A finomított szénhidrátok azok, amelyek hozzáadott cukrot és finomított gabonákat tartalmaznak. Ide tartoznak a cukros üdítőitalok, a gyümölcslevek, a péksütemények, a fehér kenyér, tészta vagy a rizs. Túlzott bevitelük nagyon könnyen kalóriatöbbletet eredményez tápérték és rostok nélkül, ami nemcsak hamar pluszkilók kialakulásához vezethet, és vércukorszint-kiugrásokat is okozhatnak. Ezenkívül sok termékben található hozzáadott cukor, melyekről sokszor nem értesül az ember, csak, ha nagyon alaposan tanulmányozza az összetevőket.

Mi az a glikémiás index?

A cukorbetegségben vagy túlsúlyban szenvedőknek érdemes ismerni a táplálékok glikémiás indexét, hiszen minél nagyobb ez, annál nagyobb a vércukorszint étkezés után. Egy szelet fehér kenyér vagy például a sült krumpli elfogyasztása után a vércukorszint igen gyorsan magasra emelkedik, ezzel szemben a reggelire elfogyasztott zabpehely vagy alma alacsony glikémiás indexű, és ez sokkal kisebb vércukorszint-emelkedést jelent.

A normál vércukorszint tartománya 4,0-6,9 mmol/l, magas vércukorszint, azaz hiperglikémia esetén ez az érték étkezések előtt 7,0 mmol/l, illetve étkezések után 8 mmol/l fölötti. A határérték feletti vagy alatti, illetve a nagy kilengésekkel ingadozó vércukorszint a cukorbetegség fennállására utalhat: az egészséges hasnyálmirigy annyi inzulint termel, amennyi szükséges egy étkezéskor a szervezetbe juttatott táplálék felhasználásához, a cukorbetegeknél azonban a hasnyálmirigy már nem termel elég inzulint, a sejtek nem tudják felvenni a glükózt, és az felhalmozódik a vérben, vagyis magas lesz a vércukorszintjük.

A tartós magas vércukorszint károsítja az érrendszert, szívbetegséghez, látási problémákhoz, vesebetegséghez, idegkárosodáshoz vagy akár végtag-amputációhoz is vezethet.

Gyors felszívódású szénhidrátok

A leggyakrabban szóba kerülő gyors felszívódású szénhidrátok a fehér liszt és a cukor. Ezek azonban nemcsak ebben a formában fordulhatnak elő, de rejtve is ott vannak számos ételben, akár olyasmikben is, melyeket a diétába beilleszthető terméknek tart a legtöbb ember. 

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• fogyókúra
• jó szénhidrát
• rossz szénhidrát
• glikémiás-index
• túlsúly
• diéta
• Életmód