Mit él át, akit megmérgeznek? 4 tiltott idegméreg, amiről ma is sokat hallani

2020. augusztus 20-án a Tomszk-Moszkva repülőjáraton Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető rosszul lett. A repülő Omszkban kényszerleszállást hajtott végre, a politikust kórházba szállították, majd két nappal később Berlinbe vitték. A Bundeswehr laboratóriumában a Novicsok nevű méreg jelenlétét mutatták ki. Az idegmérgekről a nemzetközi tiltó egyezmények ellenére sajnos ma is sokat hallani a titkosszolgálatok fegyvereiként.

Az ember kreativitása végtelen, ha az ellenség likvidálása áll szándékában, idegmérgek, vegyi fegyverek garmadája áll ma már a rendelkezésére. Mivel azonban nemcsak morálisan aggályos, de a nemzetközi jogban is tilos azok használata, a gyors és biztos halál mellett a kísérletek feltett célja régóta a laboratóriumokban kimutathatatlan méreg gyártása, hogy a gyilkossági szándék titokban maradjon. 

Novicsok: az orosz fegyver

Legutóbb Navalnij mérgezése kapcsán hallhatott az ember az orosz Novicsok méregcsaládról. A mérgezésről a politikus a BBC-nek elmondta, kezdetben csak hidegrázást érzett, fájdalmat, pánikot egyáltalán nem, viszont azonnal tudatosult benne, hogy valami nincs rendben, elmosódott előtte minden, majd az egyetlen gondolat kerítette hatalmába: most meghal.

Az utasok beszámolói alapján a férfi a rosszullét elején a mosdóba ment, majd a légiutas-kísérők a hangosbemondóban kérdezték meg, van-e orvos a fedélzeten. Egy nővér sietett segítségére, javaslatára folyamatosan itatták, ám egy óra után így is csak üvölteni és nyögni tudott. Túlélése nagyban múlt azon, hogy a fedélzeten egészségügyi személyzet tartózkodott, akik felismerték a mérgezés tényét, majd kényszerleszállást követően gyors sürgősségi ellátást kapott, két nap múlva pedig Németországba szállították.

Bár a mérgezés ténye máig nem elismert Oroszországban, a rendőrség gyors jelenléte, a kórházi huzavonák és a németországi laboratóriumi eredmények egyaránt erre engednek következtetni. A politikus elmondta, miután a kómából felébredt, sokáig pokolian érezte magát, hallucinációk gyötörték. Ma már csak a kézremegés és állandó alvászavarok keserítik meg a mindennapjait, de folyamatos orvosi kontroll alatt van. Szándékában áll visszatérni Oroszországba és folytatni feladatait Putyin kormányával szemben.

A Novicsok kifejlesztése egyébként az 1970-es években kezdődött a Szovjetunióban, a Foliant címet viselő program alatt. A Novicsok-5 nevű szert Igor Vasziljev és Andrej Zeleznyakov kísérletezte ki, és újdonsága nemcsak erősségében rejlett: előállítása szinte ellenőrizhetetlen volt, mivel csak legálisan beszerezhető vegyszert igényelt. A végeredmény egy porállagú, erős méreg lett, mely az acetilkolin-észteráz nevű enzim acetilkolin-lebontását gátolja az idegrendszerben, így izom-összehúzódásokhoz, légzés- és szívmegálláshoz vezet. Hatását az atropintartalmú szerek képesek csak blokkolni.

A fejlesztésen dolgozó Zeleznyakov halálát is maga a Novicsok okozta, ő még aeroszolváltozatban belélegezte a szert, majd fülzúgást, hallucinációt érzett. Később interjúban beszélt a méregről és halálos szövődményeiről, a májat és az idegeket ért károsodásáról, hamarosan el is hunyt. Feltételezhetően a kémkedéssel vádolt Szergej Szkripal katonatisztet is ezzel mérgezték meg, és Ivan Kivelidi orosz bankmágnás haláláért is a Novicsok felelős.

VX: rovarölőből vegyi fegyver

A V-ágensek közé tartozó VX nevű idegméreg is népszerű eszköz volt a titkosszolgálatok kezében. A mérget egy Ranajit Ghosh nevű vegyész fedezte fel a rovarölő szerekkel folytatott kísérletei során. Harci célú gyártása az 1960-as években kezdődött meg az Egyesült Államokban, és máig a legveszélyesebb anyagok egyikének tartják. Akár hetekig, hónapokig is mérgez, és 200 mikrogramm elég belőle egy ember megöléséhez.

A bőrön át felszívódó folyadék a Novicsokhoz hasonlóan acetilkolin-észteráz-gátló hatású, így izomgörcsöket, bénulást okoz a központi idegrendszerben, a légzés vagy a szív leállása miatt következik be a halál.

A VX-szel elkövetett első dokumentált gyilkosság a japán Aum Sinrikjó, azaz Aleph nevű szektához köthető, de a Szaddám Huszein fémjelezte 1988-as halabjai mészárlást követően is kimutatták nyomait a helyszínen több más vegyi fegyver mellett. Később számos alkalommal bevetették világszerte.

Legutóbb 2017-ben került nyilvánosságra ilyen eset, amikor két nő Kim Dzsongnam, Kim Dzsongun féltestvérének arcába öntötte az anyagot a Kuala Lumpur-i repülőtéren. A nyomozók az észak-koreai diktátor megrendelését sejtették a háttérben. A Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény alapján 1997 óta a szer mindenféle használata és fejlesztése tiltott, ezt azonban többek között Észak-Korea nem írta alá.

Polónium-210: radioaktív méreg

A radioaktív hatású polónium-210 nevet viselő méreg híre akkor söpört végig a világon, amikor 2006-ban brit nyomozók vizsgálatai szerint Alekszandr Litvinyenkót a KGB utódszervezeteként is emlegetett FSB - Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálat - egykori ügynökét megmérgezték vele, miután kémkedéssel vádolták. A teájába öntötték az anyagot, 23 nap múlva halt meg.

Belélegzése vagy lenyelése után az anyag károsítja a gyomor nyálkahártyáját, elpusztítja a vér leukocitáit, vérszegénységhez vezet, majd akadályozza az őssejtek szaporodását, pár napon vagy héten belül kínok között éri a halál a mérgezettet.

A polónium-210 izotópból kevesebb mint 100 nanogramm a halálos dózis egy ember számára. Két ok miatt nem gyakori a használata: sugárzása nehezíti biztonságos kezelését, tárolását, illetve a halálos adag előállításához több száz kilogramm nyers uránérc szükséges, így csak az atomhatalmak lennének képesek rá reaktorokban.

A tömegpusztító szarin

A történelem nagy tömegpusztító idegmérgei is a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény tilalma alá esnek, így a szarin, amelyet többek között Irak is bevetett az Irán elleni háborúban, az Aum Sinrikjó terrorcselekményeiben, legutóbb pedig a szíriai polgárháborúban 2013-ban és 2017-ben, ahol több mint ezer civil, köztük sok gyermek vesztette életét.

Az illékony, folyadékállagú szer leginkább bőrön át felszívódva és gőzét belélegezve fejti ki hatását. A megmérgezett először orrfolyást, mellkasi szorítást érezhet, majd többek között hányingert, légzési nehézséget érez. A testi funkciók fölött elveszti az irányítást, az izmai görcsölnek, eszméletét veszti, legtöbbször a légzési funkciók megszűnése okozza a halált, az egész akár egy perc alatt végbemehet. A szíriai túlélők elviselhetetlen, késszúráshoz hasonló érzésekről számoltak be a tüdejükben. Ellenmérgei az atropin és a pralidoxim, ezek gyors bevitele növelheti a túlélés esélyét, ám sokszor a nem végzetes sérülések is idegi károsodásokkal zárulnak.

Ciános cukorkával mérgezte meg fiát

1974 halloweenjén Texasban egy döbbenetes gyilkosság hírétől ült csend az utcákra: cukorkával mérgeztek meg egy nyolcéves kisfiút, gyilkosa pedig saját édesapja volt.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• méreg
• mérgezés
• gyilkosság
• merénylet
• vegyszer
• háború
• Életmód