Mit él át, akit megmérgeznek? 4 tiltott idegméreg, amiről ma is sokat hallani
Az idegmérgek bevetését ma már nemzetközi egyezmények tiltják, mégsem teljesen tűntek el.

novicsok méreg
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

2020. augusztus 20-án a Tomszk-Moszkva repülőjáraton Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető rosszul lett. A repülő Omszkban kényszerleszállást hajtott végre, a politikust kórházba szállították, majd két nappal később Berlinbe vitték. A Bundeswehr laboratóriumában a Novicsok nevű méreg jelenlétét mutatták ki. Az idegmérgekről a nemzetközi tiltó egyezmények ellenére sajnos ma is sokat hallani a titkosszolgálatok fegyvereiként.

Az ember kreativitása végtelen, ha az ellenség likvidálása áll szándékában, idegmérgek, vegyi fegyverek garmadája áll ma már a rendelkezésére. Mivel azonban nemcsak morálisan aggályos, de a nemzetközi jogban is tilos azok használata, a gyors és biztos halál mellett a kísérletek feltett célja régóta a laboratóriumokban kimutathatatlan méreg gyártása, hogy a gyilkossági szándék titokban maradjon. 

Novicsok: az orosz fegyver

Legutóbb Navalnij mérgezése kapcsán hallhatott az ember az orosz Novicsok méregcsaládról. A mérgezésről a politikus a BBC-nek elmondta, kezdetben csak hidegrázást érzett, fájdalmat, pánikot egyáltalán nem, viszont azonnal tudatosult benne, hogy valami nincs rendben, elmosódott előtte minden, majd az egyetlen gondolat kerítette hatalmába: most meghal.

Az utasok beszámolói alapján a férfi a rosszullét elején a mosdóba ment, majd a légiutas-kísérők a hangosbemondóban kérdezték meg, van-e orvos a fedélzeten. Egy nővér sietett segítségére, javaslatára folyamatosan itatták, ám egy óra után így is csak üvölteni és nyögni tudott. Túlélése nagyban múlt azon, hogy a fedélzeten egészségügyi személyzet tartózkodott, akik felismerték a mérgezés tényét, majd kényszerleszállást követően gyors sürgősségi ellátást kapott, két nap múlva pedig Németországba szállították.

Bár a mérgezés ténye máig nem elismert Oroszországban, a rendőrség gyors jelenléte, a kórházi huzavonák és a németországi laboratóriumi eredmények egyaránt erre engednek következtetni. A politikus elmondta, miután a kómából felébredt, sokáig pokolian érezte magát, hallucinációk gyötörték. Ma már csak a kézremegés és állandó alvászavarok keserítik meg a mindennapjait, de folyamatos orvosi kontroll alatt van. Szándékában áll visszatérni Oroszországba és folytatni feladatait Putyin kormányával szemben.

A Novicsok kifejlesztése egyébként az 1970-es években kezdődött a Szovjetunióban, a Foliant címet viselő program alatt. A Novicsok-5 nevű szert Igor Vasziljev és Andrej Zeleznyakov kísérletezte ki, és újdonsága nemcsak erősségében rejlett: előállítása szinte ellenőrizhetetlen volt, mivel csak legálisan beszerezhető vegyszert igényelt. A végeredmény egy porállagú, erős méreg lett, mely az acetilkolin-észteráz nevű enzim acetilkolin-lebontását gátolja az idegrendszerben, így izom-összehúzódásokhoz, légzés- és szívmegálláshoz vezet. Hatását az atropintartalmú szerek képesek csak blokkolni.

A cikk az ajánló után folytatódik

A fejlesztésen dolgozó Zeleznyakov halálát is maga a Novicsok okozta, ő még aeroszolváltozatban belélegezte a szert, majd fülzúgást, hallucinációt érzett. Később interjúban beszélt a méregről és halálos szövődményeiről, a májat és az idegeket ért károsodásáról, hamarosan el is hunyt. Feltételezhetően a kémkedéssel vádolt Szergej Szkripal katonatisztet is ezzel mérgezték meg, és Ivan Kivelidi orosz bankmágnás haláláért is a Novicsok felelős.

VX: rovarölőből vegyi fegyver

A V-ágensek közé tartozó VX nevű idegméreg is népszerű eszköz volt a titkosszolgálatok kezében. A mérget egy Ranajit Ghosh nevű vegyész fedezte fel a rovarölő szerekkel folytatott kísérletei során. Harci célú gyártása az 1960-as években kezdődött meg az Egyesült Államokban, és máig a legveszélyesebb anyagok egyikének tartják. Akár hetekig, hónapokig is mérgez, és 200 mikrogramm elég belőle egy ember megöléséhez.

A bőrön át felszívódó folyadék a Novicsokhoz hasonlóan acetilkolin-észteráz-gátló hatású, így izomgörcsöket, bénulást okoz a központi idegrendszerben, a légzés vagy a szív leállása miatt következik be a halál.

A VX-szel elkövetett első dokumentált gyilkosság a japán Aum Sinrikjó, azaz Aleph nevű szektához köthető, de a Szaddám Huszein fémjelezte 1988-as halabjai mészárlást követően is kimutatták nyomait a helyszínen több más vegyi fegyver mellett. Később számos alkalommal bevetették világszerte.

Legutóbb 2017-ben került nyilvánosságra ilyen eset, amikor két nő Kim Dzsongnam, Kim Dzsongun féltestvérének arcába öntötte az anyagot a Kuala Lumpur-i repülőtéren. A nyomozók az észak-koreai diktátor megrendelését sejtették a háttérben. A Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény alapján 1997 óta a szer mindenféle használata és fejlesztése tiltott, ezt azonban többek között Észak-Korea nem írta alá.

Polónium-210: radioaktív méreg

A radioaktív hatású polónium-210 nevet viselő méreg híre akkor söpört végig a világon, amikor 2006-ban brit nyomozók vizsgálatai szerint Alekszandr Litvinyenkót a KGB utódszervezeteként is emlegetett FSB - Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálat - egykori ügynökét megmérgezték vele, miután kémkedéssel vádolták. A teájába öntötték az anyagot, 23 nap múlva halt meg.

Belélegzése vagy lenyelése után az anyag károsítja a gyomor nyálkahártyáját, elpusztítja a vér leukocitáit, vérszegénységhez vezet, majd akadályozza az őssejtek szaporodását, pár napon vagy héten belül kínok között éri a halál a mérgezettet.

A polónium-210 izotópból kevesebb mint 100 nanogramm a halálos dózis egy ember számára. Két ok miatt nem gyakori a használata: sugárzása nehezíti biztonságos kezelését, tárolását, illetve a halálos adag előállításához több száz kilogramm nyers uránérc szükséges, így csak az atomhatalmak lennének képesek rá reaktorokban.

A tömegpusztító szarin

A történelem nagy tömegpusztító idegmérgei is a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény tilalma alá esnek, így a szarin, amelyet többek között Irak is bevetett az Irán elleni háborúban, az Aum Sinrikjó terrorcselekményeiben, legutóbb pedig a szíriai polgárháborúban 2013-ban és 2017-ben, ahol több mint ezer civil, köztük sok gyermek vesztette életét.

Az illékony, folyadékállagú szer leginkább bőrön át felszívódva és gőzét belélegezve fejti ki hatását. A megmérgezett először orrfolyást, mellkasi szorítást érezhet, majd többek között hányingert, légzési nehézséget érez. A testi funkciók fölött elveszti az irányítást, az izmai görcsölnek, eszméletét veszti, legtöbbször a légzési funkciók megszűnése okozza a halált, az egész akár egy perc alatt végbemehet. A szíriai túlélők elviselhetetlen, késszúráshoz hasonló érzésekről számoltak be a tüdejükben. Ellenmérgei az atropin és a pralidoxim, ezek gyors bevitele növelheti a túlélés esélyét, ám sokszor a nem végzetes sérülések is idegi károsodásokkal zárulnak.

Ciános cukorkával mérgezte meg fiát

1974 halloweenjén Texasban egy döbbenetes gyilkosság hírétől ült csend az utcákra: cukorkával mérgeztek meg egy nyolcéves kisfiút, gyilkosa pedig saját édesapja volt.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük