Megnöveli a szívroham kockázatát: sokan nem tudják ezt az IBS-ről
Hasonló rizikótényező, mint a dohányzás és a magas vérnyomás.

szivfajdalom
Ez is érdekelhet

Télen-nyáron nélkülözhetetlen bulikellék: megtehetsz bármit, mert nem érzel semmit (x)

A szabadban töltött idő egészségre gyakorolt pozitív hatása minden multivitaminnál többet ér (x)

Meglepő fellépést vállalt Mező Misi: közel 600 fiatal énekelt vele (x)

7 dolog, ami károsítja, és ami védi az idegeinket (x)

beauty and style

Szorítja, nyomja a lábad a cipő? Okos trükkök, melyekkel kényelmessé teheted »

Tökéletes szemöldök gyanta nélkül: így fésüld, hogy szedni is alig kelljen »

Nincs köldöke a Victoria’s Secret modelljének: ilyen a hasa retus nélkül »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az irritábilis bél szindróma - IBS - sokak életét megnehezíti, és, mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora.

Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

Egyre többen szenvednek IBS-től

A szív-érrendszeri betegségeknek sok ismert önálló rizikófaktoruk létezik, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint, de ezek közé tartozik az IBS is - erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology, miután 17,5 millió ember egészségi adatait elemezte. 

Az IBS egy tünetcsoport, az emésztőrendszer funkcionális zavara, melynek hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás. Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg az előbbi a vastag- és végbelet érinti, az utóbbi a száj és a végbél között bármely szakaszát érintheti az emésztőrendszernek. Mindegyik kórképnél tipikus tünetként a hasi fájdalom, a hasmenés, a fáradtság és a fogyás jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával is, hiszen a tünetek itt is hasonlóak, de ez utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki, és megfelelő étrenddel karbantartható. Az IBS-t az esetek többségében a harmincas életévek előtt és gyakrabban nőknél diagnosztizálják. 

Miért tekinthető önálló rizikótényezőnek?

Amerikai kutatók vizsgálták meg 17,5 millió, 18-65 év közötti személy egészségi adatait, kiszűrvén azokat, akik 2014 és 2017 között IBS-diagnózist kaptak, és azokat, akik - IBS-szel vagy nélküle - szívinfarktuson estek át. Az eredmények szerint 211 870 emberről derült ki, hogy IBS-szel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2%-os előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai, mint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint gyakrabban voltak jelen az IBS-betegek közt. Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy az IBS-betegeknek kétszer akkora esélyük van arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint azoknak, akiknek nincs ilyen problémájuk. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt - egészen pontosan 23% -, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat, illetve azokat a megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.  

Miért fontos ezt tudni a kardiológusnak?

- A kardiológiai kivizsgálásnak kiemelt része az anamnézis felvétele. Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban teljes körűen szükséges a páciens kikérdezése, leleteinek vizsgálata, hiszen nemcsak a meglévő szív-érrendszeri betegségek jelenthetnek rizikófaktort, de számos más betegség vagy állapot is, mint például a menopauza lezárulta a nőknél vagy akár az IBS - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

- Ezért aztán azoknak, akik nem rendelkeznek tünetekkel, de bármilyen szempontból veszélyeztetettek, nagyon ajánlott évente-kétévente egy kardiológiai szűrés. Ilyenkor az alapos kikérdezésen, fizikális vizsgálaton túl a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang, az arteriográfiás érállapot-felmérés, a vérnyomásmérés, a testösszetétel-meghatározás és a nagylabor-vizsgálatok már egy olyan, viszonylag teljes képet mutathatnak a szív-érrendszer állapotáról, mellyel lehetővé válik a korai felismerés és szükség esetén a kezelés. 

Ezt is szeretjük