Endometriózis vagy adenomiózis? A legtöbb nő nem ismeri a különbséget

A nőgyógyászati betegségek közül kevés okoz annyi bizonytalanságot, mint az endometriózis és az adenomiózis. A két állapot számos ponton hasonlít egymásra: mindkettő a méhnyálkahártyához kapcsolódik, fájdalmas menstruációval járhat, és akár a gyermekvállalást is megnehezítheti. Mégis eltérő betegségekről van szó, amelyek másképp alakulnak ki, és a kezelésük sem teljesen azonos. Éppen ezért fontos felismerni, mikor állhat a kellemetlen tünetek hátterében az egyik vagy akár mindkét probléma.

Mi a különbség az endometriózis és az adenomiózis között?

Az endometriózis során a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül jelenik meg. Leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetékek környékén, a méhet tartó szalagokon vagy a kismedencében található meg. Ezek a sejtek ugyanúgy reagálnak a hormonális változásokra, mint a méhnyálkahártya, vagyis minden hónapban „menstruálnak”, ami gyulladást, hegesedést és fájdalmat okozhat.

Az adenomiózis ezzel szemben a méhen belül alakul ki. Ilyenkor a méhnyálkahártya sejtjei benőnek a méh izomfalába. Emiatt a méh megnagyobbodhat, érzékennyé válhat, a menstruáció pedig jóval erősebbé és fájdalmasabbá válhat. A különbség meghatározza a tüneteket és a kezelési lehetőségeket is.

Milyen tünetek utalhatnak a betegségekre?

Az egyik legnagyobb nehézség, hogy a két állapot tünetei jelentős átfedést mutatnak. Sőt, előfordulhat, hogy valakinél mindkét betegség jelen van egyszerre.

A leggyakoribb panaszok közé tartoznak:

• erős menstruációs görcsök;
• krónikus kismedencei fájdalom;
• fájdalom szexuális együttlét közben;
• rendellenes vagy elhúzódó vérzés;
• termékenységi problémák.

Az endometriózis esetében gyakrabban jelentkezik fájdalmas vizelés vagy székletürítés, különösen menstruáció idején. Sok nő számol be fáradtságról, puffadásról, hányingerről vagy emésztőrendszeri panaszokról is.

Az adenomiózis inkább a rendkívül erős menstruációs vérzés és a megnagyobbodott méh jellemző. Egyes nők úgy érzik, mintha állandó nyomás lenne az alhasukban.

Ami különösen megtévesztő: a tünetek erőssége nem mindig áll arányban a betegség súlyosságával. Van, aki komoly endometriózissal él szinte panaszmentesen, míg másokat a mindennapokban is korlátoz a fájdalom.

Mi állhat a kialakulásuk hátterében?

Bár az orvostudomány egyre többet tud ezekről a betegségekről, a pontos okokat még ma sem sikerült teljesen feltárni.

A kutatók szerint több tényező együttese játszhat szerepet:

• genetikai hajlam;
• hormonális eltérések;
• immunrendszeri működési zavarok;
• korábbi méhen végzett beavatkozások;
• gyulladásos folyamatok.

Az endometriózis esetében régóta vizsgálják az úgynevezett retrográd menstruáció szerepét is. Ilyenkor a menstruációs vér egy része nem kifelé, hanem a petevezetőkön keresztül a hasüreg felé áramlik.

Az adenomiózis kialakulását gyakrabban hozzák összefüggésbe korábbi méhműtétekkel, császármetszéssel vagy más nőgyógyászati beavatkozásokkal, bár a kép ennél jóval összetettebb.

Az endometriózis és az adenomyosis diagnózisa sokszor évekig késik

Sok nő számára ismerős lehet az a helyzet, amikor a fájdalmas menstruációt egyszerűen „normálisnak” minősítik. Emiatt az endometriózis diagnózisa átlagosan akár több évig is késhet. A kivizsgálás általában nőgyógyászati vizsgálattal, ultrahanggal és szükség esetén MRI-vel kezdődik. Az adenomiózis gyakran jól látható képalkotó vizsgálatokkal, az endometriózis azonban alattomosabb. A kisebb elváltozások sokszor nem jelennek meg az ultrahangon, ezért a biztos diagnózishoz bizonyos esetekben műtéti beavatkozásra, laparoszkópiára lehet szükség.

Milyen kezelési lehetőségek léteznek?

A kezelés mindig az életkortól, a tünetek súlyosságától és a gyermekvállalási tervektől függ.

Enyhébb esetekben szóba jöhetnek:

• fájdalomcsillapítók;
• hormonális készítmények;
• fogamzásgátló tabletták;
• hormonspirálok.

Az endometriózis esetében műtéttel eltávolíthatók a kóros szövetszigetek és az összenövések. Ez különösen akkor lehet fontos, ha a betegség a termékenységet is befolyásolja.

Az adenomiózis a végleges megoldást gyakran a méh eltávolítása jelenti, erre azonban csak akkor kerül sor, ha a tünetek súlyosak, és a páciens már nem tervez gyermeket.

Bár mindkét állapot krónikus betegségnek számít, megfelelő kezeléssel a tünetek jelentősen csökkenthetők. A korai felismerés sokat számít – ezért ha a menstruáció hónapról hónapra elviselhetetlen fájdalommal jár, érdemes szakemberhez fordulni. Nem minden erős görcs „normális”, még akkor sem, ha sok nő ezt hallja az első vérzése óta.

Forrás: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• endometriózis
• adenomiózis
• menstruáció
• betegség
• tünet
• kezelés
• Életmód